Zalamegyei Ujság, 1933. január-március (16. évfolyam, 1-73. szám)
1933-03-18 / 63. szám
Keszthely, 1933. Március 19, Ára 16 fillér. -^§ Negyvennegyedik évfolyam. 12. szám. KESZTHELYI HÍRLAP POLITIKAI ÉS TÁRSADALMI HETILAP. SZERKESZTŐSÉG ÉS KIADÓHIVATAL: Keszthely, MÉREI IGNÁC könyvkereskedése. A lap megjelenik minden vasárnap. INTERURBAN-TELEFON: 30. Hirdetések tarifa szerint. ELŐFIZETÉSI ÁRAK: Egész évre S pengő, félévre 4 pengő, negyedévre 2 pengő. Amerika romlása Az európai ember szemében hosszú időn át úgy tűnt fel Amerika és különösen az Egyesült Államok, mint a kifogyhatatlan gazdagság helye, ahol minden ember megtalálja boldogulását, sőt ha ügyességét a szerencse is kiséri, könnyen és gyorsan vagyont is szerezhet. Több évszázadon át a kivándorlók százezrei özönlöttek evégett az Újvilág földjére és egy részüknek kétségtelenül sikerrel járt a vállalkozásuk. Ahogy azonban egyre többen és többen telepedtek le Amerika földjén, mindinkább nehezedett elhelyezkedési lehetőségük és ma már ott tartunk, hogy egyre lejebb és Iejebb kell szállítani a beengedhetők számát, mert a hatalmas területű Egyesült Államok nem tudja ellátni régi polgárait sem, akiknek milliói állnak munka nélkül és egyelőre kilátástalan jövő előtt. Az egykori Eldorádónak a legsúlyosabb gondokkal küzködő országgá süllyedése nem következett be váratlanul. Előrelátható volt, hogy az országról-országra terjedő gazdasági leromlás nem fogja megkímélni Amerika földjét sem. Nem is lehetett máskép, hiszen Amerika elvesztette egykori fogyasztópiacait, a kivitelre berendezett hatalmas gyárai nem tudták elhelyezni az elszegényedett államokban gyártmányaikat, a mezőgazdasági termények kivitele elé pedig mind súlyosabb akadályokat állított még az ipari államokban is önellátás felé irányuló törekvés. Az ennek következtében beállott sülyedés azután gyors lépésekkel haladt. A gyárak egy része kénytelen volt bezárni kapuit, amelyek pedig még bírják a harcot, azok is csökkentették termelésüket és munkásaiknak százezreit bocsátották el. A mezőgazdaságban is hasonlóan történt. Óriási területeket hagytak bevetetlenül, a termés egy részét megsemmisítették, csakhogy valamelyes árat biztosítsanak a megmaradó készleteknek. Ezek az erőfeszítések sem tudták azonban megállítani a lavinát útjában és elérte a romlás az állam pénzügyeit is. A nemzetközi pénzpiacnak sokáig volt erőssége, a dollár is megingott. Ma már, amikor oly sok rosszhoz hozzászoktunk, ezen sem csodálkozunk. Hiszen tudjuk, hogy már pár év óta csak nagy erőfeszítéssel sikerült az Egyesült Államoknak is deficitmentessé tenni költségvetését, épugy mint a szegény kis európai országoknak. Nagy gond volt már ott is az utóbbi esztendőkben a költségvetés összeállítása, mert a nemzeti termelés csökkentésével sorra szegényedlek az adófizetők, a közterheket mind nehezebben tudták viselni és igy természetesen jóval kevesebb adó folyt be, mint a gazdasági virágzás korszakában. A kiadásokat nem lehetett hasonló arányban csökkenteni, hiányok jelentkeztek és ezeknek fedezése még jobban sorvasztotta a gazdasági élet erejét. Az amerikai válság lassan fejlődő tünetei egy hónappal ezelőtt robbanásszerű kitöréssel elérték a bankokat is és ezzel teljessé tették a káoszt, de másrészt a kibontakozás keresésére a legnyomatékosabb ösztönző erőt is megadták. És ennél a tevékenységnél láttuk azután, hogy lényegében a Nagy Amerika sem tudott mást tenni, mint az előbb bajba jutott kis európai országok. Ott is épugy bekövetkezett a bank- és tőzsdeszünet, az arany- és valutakiviteli tilalom elrendelése, akárcsak nálunk. A tisztviselői fizetések csökkentésére, belső kölcsönnek is nevezhető szükségpénzek kibocsátására szintén láthatunk Európában sorozatos példákat. Ami azonban szerencsésebb helyzetbe hozza Amerikát a többi országokkal szemben, az az, hogy még a mai viszonyok között is a leghatalmasabb nemzeti vagyonnal rendelkezik és államháztartására nem nehezedik oly óriási súllyal a külföldi adósságok törlesztésének nehéz kérdése, mint sok európai államra. Ezért, bár különösen az utóbbi időben, mint mondani szoktuk, amerikai méretekben romlott ott is a gazdasági helyzet, bizhatunk abban, hogy a válságból való kibontakozás szintén ilyen méretekben fog megtörténni. Erre pedig nagy szükség van, mert Amerika támogatását a világgazdaság nem nélkülözheti és az általános bajokból való menekülés is csak akkor következhetik be, ha Amerika visszanyeri régi pozícióját. Megválasztották Keszthely uj vezetőségét A tisztujitás nagy érdeklődés közben folyt le Újból egyhangúlag ReischI Imrét választoltéit uárosbirónah — A Keszthelyi Hírlap tudósítójától — Mozgalmas napja volt március 16-án- Keszthelynek. A polgárság akkor választotta meg a község uj vezetőségét. Bár a tisztujitás csak fél 10-kor kezdődött, a választók már 9 ólakor csoportosan felvonultak a városházára. Az utcán is 5— 10-es csoportokban tárgyaltak az emberek és a választás eshetőségeit vitatták. Amikor Huszár Pál dr. főszolgabíró a választási aktust megnyitotta, nemcsak a nagyterem volt tele szavazókkal, hanem a melléktermek is, sőt a folyosót és lépcsőházat is ellepték a választók. Az előirt hivatalos formaságok után először a városbiró választás történt meg. Huszár Pál dr. főszolgabíró a városbirói tisztségre első helyen ReischI Imre eddigi városbirót jelölte. A második és harmadik jelölt nevét meg se mondhatta, mert ReischI Imre nevének említésekor hatalmas éljenzésbe kezdett az egész terem, jeléül annak a bizalomnak, amellyel Keszthely polgársága ReischI Imre személye és működése iránt viseltetik. ReischI Imre két évtizednél hosszabb ideje áll a város élén és ma is teljes mértékben bírja a polgárság bizalmát. Ez az egyhangú választás a további bizalmat pecsételte meg. Legnagyobb érdeklődést és legtöbb izgalmat a helyettes biró választása keltette. A képviselőtestület erre a tisztségre első helyen Gárdonyi Lajos dr-t, második helyen Draveczky Árpádot, harmadik helyen Lovassy Mártont jelölte. Gárdonyi Lajos dr. ellen a polgárság egy elenyészően csekély része, fő- képen a nyugdíjas közalkalmazottak egy kisded csoportja, már hetekkel, sőt hónapokkal előbb, amikor a jelölésekről még szó se volt, akciót indított. A helyettes bírói pozíciót ugyanis az a csoport a maga jelöltje számára kívánta. Az agitáció nemcsak bizalmas összejöveteleken folyt, hanem Gárdonyi dr. ellen burkolt, de átlátszó tendenciájú támadásokat helyeztek el az egyik zalaegerszegi napilapban. Köztudomású, hogy Gárdonyi dr., aki két cikluson keresztül mint elöljáró az elhunyt helyettesbirók funkcióit is átvette és végezte, teljesen vissza akart vonulni a községi életben eddig Betöltött szerepétől s ezen szándékát már egy félévvel ezelőtt bejelentette, de azóta is számtalanszor hangoztatta. A jelöltséget hosszas kapacitálás után csak akkor vállalta, amikor meggyőzték róla, hogy a polgárság túlnyomó többségének bizalma összpontosul benne. Hogy ez a bizalom nem csak ■látszat volt, hanem valóság, bizonyítja az tüntetés, a melyet a váTavaszi cipőujdonságok legnagyobb választékban és -----------legol csóbban í cipő és — r divatáruházában ——------sz erezhetők be. LICHTMAN ÉS DIXI (münchengrätzi) CIPŐKBEN ÁLLANDÓ NAGY RAKTÁR! 3-10
