Zalamegyei Ujság, 1933. január-március (16. évfolyam, 1-73. szám)

1933-03-12 / 59. szám

4 Zalamegyei Újság 1933 március 12. Lett erre nagy sürgés-forgás a faluban. Másnap reggel, mikor a nap még alig dugta fel fejét a láthatáron, talpon volt az egész falu népe. Minden épkéz-láb ember, örege-apraja zsákokkal felszerelve igyekezett a kertekbe, gyümölcsösökbe, szőlőhegyre, sőt, akinek nem volt gyümölcsfája, az országutmenti fákhoz sietett. Rázták a fákat, tömték a zsák­jaikba a cserebogarakat, Verse­nyeztek egymással, hogy ki tud többet összeszedni. Sarkalta őket az egyért beigért 10 fillér. Mire a nap a delelőre ért, még nagyitó üveggel sem lehe­tett egy cserebogarat is találni a határban. Cipelték a sok telt zsákot a községház udvarára. Amikor már mind együtt voltak, utasította őket a jegyző, hogy vigyék a cserebogarakat a lege­lőre és ott égessék el azokat, Egyet azonban tartsanak meg, azt ne égessék el, hanem hoz­zák be neki és akkor majd ki­fizeti az ígért dijat. A legelőn már hatalmas szal­marakás várta őket. Azt meggyuj- tották és ömlött a lángok közé a sok cserebogár. Egy kivételével, mind elégették. Ezt az egy dísz­példányt aztán bevitték a jegyző­höz. A jegyző átvette azt és egy- darab 10 fillérest nyomott az átadó atyafi markába. Ez nyitva tartva tenyerét várva a többi 10 fillérest, de nem kapott többet. Hol a markában levő 10 filléresre, hol a jegyzőre tekintett kérdően. Egyszer csak megszólal: instálom alássan jegyző uram, ez csak 10 fillér, pedig én egy egész zsákkal hoztam. A többiek rákontráztak : mi is hoztunk, nekünk is jár. A jegyző erre nyugodt hangon azt kérdi tőlük: hallották tegnap a dobszót? Hallották hogy mi volt hirdetve ? Igenis hallottuk. Az volt hirdetve, hogy egy csere­bogárért 10 fillért kapunk, — volt az egyhangú válasz. Nohát, ha hallották és tudják, hogy egy cserebogárért Ígértem 10 fillért, akkor több keresniva­lójuk rajtam nincs, mert azért az egyért, amit ide behoztak és a markukban tartanak, a 10 fillért megkapták. Én nem minden da­rab összeszedett cserebogárért ígértem 10 fillért, hanem csak egyért. Ezért pedig, mint látják megfizettem. — Különben abból, hogy a cserebogarakat összeszed­ték, csak maguknak lesz hasznuk. Majd meglátják a gyümölcster­mésnél, Most pedig menjenek nyugodtan haza és várják meg az Isten áldását hasznos mun­kájukra. Az atyafiak lehangolva távoz­tak el a községház udvaráról, becsapottaknak érezték magukat. A szépen megtisztított gyü­mölcsfák hamarosan lombosodtak, dúsan virágoztak és olyan bő termést hoztak, hogy az ágakat alá kellett támasztani, nehogy le­törjenek a tömérdek gyümölcs súlya alatt. Az emberek ezt látva, előbb csak maguk között suttogva ké­sőbb már hangos szóval is, ki­fejezést adtak annak, hogy mé­gis csak okosan cselekedett a jegyző ur, amikor a cserebogár­irtásra Ígérettel hívta fel őket, mert ha ezt nein cselekszi, úgy a most dúsan termő gyümölcsfák lombtalanok, szárazán és meddőn disztelenitenék a falut és nem él­vezhetnék azoknak hüs árnyékát, üdítő gyümölcsét, Meg is követték a jegyző urat. Bocsánatot kértek tőle, ha korábbi zúgolódásokkal megbántottak vol­na. Belátják, hogy igaza volt és csak javára szolgált a községnek az ő intézkedése. Megígérik, hogy jövőben minden felhívás bevárása nélkül idejében fogják gyümölcs­fáikat az ártalmas rovaroktól meg­tisztítani. Azóta nem kell Nagyfaluban a kártékony rovarok irtását szorgal­mazni. Nem is szűkölködnek a gyümölcsökben, mert az ellenség­től megtisztított fák termésükkel bőven jutalmazzák a rájuk for­dított fáradtságot. Az illetékesek talán napjainkban is több eredményt érnének el, ha a szigorú rendeletek helyett, a nagyfalui jegyzőhöz hasonló prak­tikus eljárást követnének. Sz. M. A fábia leszállította a nagygörbői apagyílkos büntetését. A múlt év őszén halálos kime­netelű verekedés játszódott le Nagygörbő községben Kovács j Bálint portáján. A családban ál j landó volt a perpatvar éfe a vere kedés. Kovács Bálint ugyanis durva és összeférhetetlen termé­szetű ember volt, ami miatt fele­ségének, továbbá felnőtt gyerme­keinek, Boldizsárnak, Gyulának és Erzsébetnek sokat kellett szen­vedniük, Az idős gazda feleségét és gyermekeit gyakran szidalmaz­ta, sőt meg is verte, igy állan­dósult a gyűlölködés a családfő és családja között. Hogy milyen kegyetlen természetű volt Kovács Bálint, arra jellemző, hogy egy alkalommal lovát, mivel annak farka a szemébe csapódott, lőcs csel agyonverte. A múlt év augusztusában a kisebbik fiával, a 22 éves Gyu­lával szólalkozott össze, mire a fiú a kezébe levő rúddal meg­ütötte apját, aki súlyos sérülést szenvedett. Egy hónappal később Kovács Bálint 26 éves Boldizsár nevű fiával szólalkozott össze. Ezt a fiát sokszor csúfolta púpos volta miatt. A legény a kérdéses napon egész nap a mezőn szán­tott. Mikor hazatért, apia össze szidta, ismét elmondotta púpos­nak, majd megütötte és fojtogatni kezdte. A fin dulakodni kezdett apjával. Mindketten a földre es íek, épen egy szekérhez való hámfa mellé. Boldizsár fölvette a hámfát és azzal többször apjának fejére vágott úgy, hogy azt elön­tötte a vér. A fiú ekkor megijedt és elsietett a jegyzőhöz, de mire azzal együtt visszatért, apja már meghalt Kovács Boldizsár és öccse, Ko vács Gyula a zalaegerszegi tör­vényszék elé kerültek, amely Bol­dizsárt felmenő ágbeli rokonon elkövetett szándékos emberölés bűntettéért 6 évi fegyházra, Ko vács Gyulát pedig súlyos testi­sértés miatt 2 heti fogházra ítélte. Enyhítő körülménynek vette az apjuk áital kezdeményezett állan­dó családi viszáiykodást. Felebbezés folytán most fog­lalkozott az üggyel a győri kir. tábla, amely elfogadta az első bíróság ténymegállapításait, de Kovács Boldizsár büntetését 4 évi fegyházra szállította le, Ko­vács Gyuláét pedig egyhónapi fogházra emelte fel. A főügyész és a vádlottak védője semmiségi panaszt jelentettek be a Kúriához. Rövid táviratok. Macdonald és a francia mi­niszterek párisi tanácskozása nem hozott számottevő eredményt. A lapok nagy kiábrándulással írnak az új franci« angol antant meg­hiúsulása miatt és elkerülhetetlen­nek tartják az európai helyzet ki­éleződését, valamint a leszerelési értekezlet kudarcát. — Az ame­rikai bankzártatot részben felold ják Az aranykivitel továbbra is tilos. — Ulain Ferenc lemondott Szterényi József báró ügyvédi képviseletéről, mivel támadások hangzottak el ellene. Az első osztály húzása 1933 április 7 és 10 KIR. OSZTÁLYSORSJÁTÉK Legnagyobb nyeremény szerencsés esetben 500.000 Jutalom és nyeremények 300.000 200 000 100 000 50 000 25.000 40 000 20.000 30.000 15000 stb. pengő, összesen közel 8 millió arany­pengő. arany- pengő. készpénzben 84.000 sorsjegy közül 42.000 kihuzatik. tehát minden második sorsjegy A sorsjegyek hivalalos ára osztályonként; F.gész 24 P nyer! ! Fél Negyed Nyolcad 12 P 6 P 1 3 P Nagyon olcsón helyhez szállítva eladunk bármely méietü épül etanyagot, t C t Ö f a, 5732 padló, deszka, 1 é c á r u t. Megrendelhető: a Nemzeti Hitelintézetnél, Zalaegerszeg. k kisgazdapárt éles támadása a kormány ellen. Budapest, március 11. A kép­viselőház tegnapesii ülésén az államkölcsön felvételéről szóló javaslatot tárgya'ta. Éber Antal a kölcsön felvétele ellen szólalt fel, mivel annak inflációs jellege van Imrédy pénzügyminiszter válaszá­ban határozottan visszautasította ezt az állítást és hangoztatta, hogy a kormány minden inflációs in­tézkedésnek ellensége. Hangoz­tatta, hogy a kormány a gazdák érdekében mindent meg akar tenni, de nem vállalkozhatik olyan intézkedésekre, amelyek a mező- gazdasági hitel jövőjét veszélyez­telhetnék. Eckhardt Tibor hosszabb be­szédben indokolta meg, miért bi­zalmatlan a független kisgazda- párt a kormánnyal szemben. Ag­gályokat táplál a kormány kül­politikája tekintetében. Azzal az egyoldalú hatalmi politikával szem­ben, amelyet a kisantant kezde­ményezett, Magyarországnak soha sem szabad egy ellenkező szövet­ségi rendszernek odaadnia magát, hanem a szabadkéz politikáját meg kell őriznie. A külpolitikai vonalvezetésben a jelenlegi kor­mány alatt nem tapasztalt ered­ményességet. Viszonyunk Fran­ciaországgal elhidegült. Beszéde további részében belpolitikai prob­lémákról beszélt, s támadta az egységespártot. A miniszterelnök­kel szemben azért bizalmatlan, mert bejelentett piogrammjával ellentétesen cselekszik. Ezután pártja nevében deklarációt olva­sott fel, amelyben a diktatórikus intézkedések ellen foglalt állást és alkotmányos kormányzást köve­telt. Eckhardtnak Schandl Károly válaszolt, aki azt hangoztatta, hogy sem a miniszterelnök, sem a párt nem folytat diktatórikus politikát. Semmi sem bizonyítja Gömbös franciaellenes politikáját. Ilyet ed­dig csak a prágai lapokban lehe­tett olvasni. A legközelebbi ülés csütörtökön lesz. Adómentes új komfortos házat vennék, ajánlatokat „KÉSZPÉNZ“ jeligére a kiadóhivatalba kérek. — A Zalaegerszegi Katolikus Kör vasárnap, folyó hó 12-én, délután fél 6 kor tartja évi ren­des közgyűlését, mely a megje lentek számára tekintet nélkül határoz. A közgyűlést követően este 8 órakor a Kör helyiségében társasvacsora lesz.

Next

/
Thumbnails
Contents