Zalamegyei Ujság, 1933. január-március (16. évfolyam, 1-73. szám)

1933-03-03 / 51. szám

2 Zalamegyei Újság 1933 március 3. Egy magyar katolikus plébános arcképe a zsidó imaházakban. I Mázy Engelbert dr. | Feketezászlót lenget a szél Zala vármegye székházának ormán. Gyászol a vármegye. Gyászolja Mázy Engelbert dr. tihanyi bencés­apátot, a jámbor életű szerzetes­papot, a kiváló egyházi szónokot, a tudóst, a nagy pedagógust, a vármegye törvényhatósági bizott­ságának tagját. GyászoljaaPannon - halmi Szent Benedek Rend egyik kitűnő tagját, a magyar katolikus társadalom egyik hatalmas oszlo­pát, a tudományos világ nagy­szerű reprezentánsát és gyászolja Zalaegerszeg város ‘katolikus kö­zönsége azt az aranyszáju szóno­kot, aki a karácsonyi és húsvéti szent időkben olyan meggyőzően, olyan istenesen szólott hozzánk.- Mázy Engelbert dr. 1865-ben született a Veszprém megyei Ba- konypéterd községben s 1882-ben lépett a Pannonhalmi Szent Be­nedek Rendbe, hol kitűnt nagy szorgalmával, fényes tehetségeivel és fáradhatatlan munkálkodásával. A Rendnek több gimnáziumában tanárkodott. Aránylag fiatalon került a kőszegi főgimnázium igazgatói székébe s 1907-ben, tehát 42. éves korában lett a kas­sai tankerület kir. főigazgatója. Ezt a tisztet töltötte be a cseh megszállásig. A főigazgatóság 1919-ben Miskolcra menekült s mikor a főigazgatóság megszűnt, a rendi középiskolák főigazgatója lett, majd rendtársai és a főapát bizalma a Szent Ányos hitvalló püspökről nevezett tihanyi apát­sággal tüntette ki. Ezt a méltó­ságot hat éven át viselte, s ennek révén lett virilis jogon a várme­gye törvényhatósági bizottságának tagja. E minőségében gyakran felszólalt a megyegyüléseken. Felszólalásai mindenkor nagy fi­gyelmet keltettek, de legnagyobb érdeklődéssel hallgatták az 1931. februári közgyűlésen a füredi járás elcsatolása ellen mondott hatalmas beszédét, mely megható hűségnyilatkozat volt az ős Zala mellett, továbbá ugyancsak 1931 - ben, a májusi közgyűlésen a fü­redi színház megnyitásának száz­éves évfordulója alkalmával mon­dott emlékbeszédét. A vallásos és bölcseleti iroda­lom terén is ismertté tette nevét az elhunyt apái. Február 28 án hirtelen halt el Mázy Engelbert, életének 68., szerzetességének 51., áldozópap­ságának 44., apáti méltóságának 6. évében. Elhalálozásáról a Pannonhalmi Szent Benedek Rend a rokonság nevében is, gyászjelentést adott ki. Az elhunyt tagja volt a Budapesti Országos Tanárvizsgáló Bizottságnak, a Szent István Akadémiának, az Aquinói Szent Tamás Társaság­nak és a Magyar Pedagógiai Társaságnak, választmányi tagja a Kath. írók és Hírlapírók Or­szágos Pázmány Egyesületének, alapitója a Kath Tanáregyesület­nek s ennek tiszteleti és ig. vál. tagja, a Pannonhalmi főapáti szentszék tb. tanácsosa és a II. o. polgári hadi érdemkereszt tu­lajdonosa volt. Holttestét pénteken, folyó hó 3-án délelőtt temetik az apátsági templom sírboltjában. »Nagyobb szeretete senkinek sincs annál, mint, ha valaki éle­tét adja felebarátaiért“. — Szent János evangéliumában olvasható ez. Felebarátunk pedig minden ember, — kivétel nélkül. Ezt meg a katekizmusban tanultuk. A történet pedig a következő : 1919 nyarán, amikor a vörösök kitakarodtak a zemplénmegyei Nagymihály községből és a cse­hek újra megszállották azt, fal­ragaszokon hirdették, hogy, ahány cseh katonának bántódása esik, annyi emberélet jár érte. A lakós- ság közül túszokat is szedtek. A bevonulás egy cseh katonának az életébe került. A túszokra sorsot vetettek. A kocka Deutsch Mó zesre esett, aki zsidó és nagy családnak az apja volt. Neki kel­lett hát golyó elé állania a cseh bakáért. Esedezett, rimánkodott, vonagloít, hogy kegyelmet kap­hasson. Nem volt kegyelem. Pél­dát kellett statuálni a szívvel* lélekkel magyar tóíajku lakosság előtt. Meghallotta ezt Opicz Sán­dor, a község róm. kát. plébá­nosa, aki, — kuruc Kassa szü­löttje, — nagy magyar hírében állott. Jelentkezett a parancsnok­nál és azt mondotta, Deutsch Mózes helyett ő áll a golyó elé. Nem vették komolyan. Csak, ami­kor a vesztőhelyen eltolta maga mellől Deutsch Mózest és a pus­kacsövekkel szembenézett: a ve­zényszó „oheny“ (tűz) elmaradt. Még az az embertelen martalóc zsebrákbanda is megtorpant ilyen hősies önfeláldozás láttára. Azóta Nagymihálybó! Michalowce lett, Opicz Sándor is meghalt nem­régiben, 1932-ben karácsony táján. És most jön az érdekesebb része. A csehszlovák orthodox zsidó­ság főrabbija elrendelje, hogy minden csehszlovák zsinagógában és imaházban, ahol Istenhivő — khassideus — zsidók összegyűl­nek, Opicz Sándor plébános arc­képét ki kell függeszteni és halá­lának évfordulóján róla emlék­beszédet kell mondani. Ha a mi lapjaink hozták volna ezt a hirt, el se hinném, de, mert a Vatikán hivatalos lapjának, az „Osservatore Romano“-nak ha­sábjain jelent meg, elhiszem. A magyar papnak, Opicz Sándornak, hősi cselekedete előtt meghajlok és csodálattal írom le, hogy ez a nemes lélek szószerint vette és teljesítette az evangélium szavait. De tisztelettel kei! megérteni és regisztrálni a prágai főrabbi ren­deletét is, hogy, akit életében nem honorálhatott, azt haiáia után kívánja megbecsültetni. Vasárnap Apponyi ünnepély. A vasárnapi Apponyi ünnepély iránt, amely délután fél 6 órakor kezdődik a Kulturházban, város szerte nagy az érdeklődés. A mű­sor a következő : 1. Spohr: Gyászdal. Énekli az Egyházi Ének- és Zeneegyesület vegyeskara. 2. Megnyió. Mondja : Dr. Fa- íér Endréné. 3. Apponyi vallásossága. Elő­adja : Horváth Irén oki. tanítónő. 4. Wagner: Zarándokok kara Játsza : Az Egyházi Ének- és Ze­neegyesület és a MOVE egyesí­tett zenekara. 5. Apponyi az államférfim Elő­adja : Suszter Oszkár c. igazgató. 6. Paiasovszki: „Sirasd ma­gyar !“. Szavalja ; Farkas Ferenc tanár. 7. Szózat. Játsza a teijes ze­nekar. Farsangi kulturest Alsópáhokon. Farsang vasárnap este a szó valódi éneimében zsúfolásig meg­telt az alsópáhoki iskola nagyob­bik terme, ahol — falusi viszo­nyokhoz mérten — kitünően si­került kulturestet rendeztek. A díszes műsor jutalom akart lenni azért a szorgalomért, mellyel a falu népe a téli gazdasági elő­adásokat hallgatta. Az est elő­adója Kreutz József, a keszthelyi Kath. Krédó és Kath. Legényegy­let vezetője volt, aki á sajtókér- désröl tartott nagyhatású előadást. A rossz sajtó veszedelmét, a jó- irányu sajíó jelentőségét oly szem­léltetően ás meggyőzően tárta a hallgatóság elé, hogy előadása sokáig emlékezetes mat ad. — A műsor jelentős száma volt Né­meth Menyhért (régi, vezető- daiárdista) szavalata, aki igazi tu­dással és átérzéssel adta elő Ábrányi : A kis Savoyard c. köl­teményét. Fehér József levente monológjával (Béres Jóska Pest- Budában) nagy derültséget váltott ki, — Kitünően sikerűit á két kis szivgárdista: Czódli Mária és Szántó Imre párosjelenete, akik nagyszerűen szemléltették, hogy kell a szivgárdisíának ápöstol- kodni az Ur Jézus tiszteletének terjesztése és a jó sajtó megked- veltetése körül. :Az est jelentősé­gét Szabó Pál kántortanitó fog ­lalta össze. A hallgatóság szóra­koztatására az Alsópáhoki Da­lárda legszebb dalait énekelte. Az estéi a tanítók rendezték. Öngyilkos gimnazista. Budapest, március 2. Az And- rássy-ut egyik házában ma gáz- márgezésseí eszméletlen állapot­ban találták Endrédi György nyolcadikos gimnázistát. öngyil­kossági kísérletének okát nem isméi ik. IDŐS NŐT YÄGY FÉRFIT Kinek hozzátartozója nincs, gondozásban és teljés ellá- tásbag részesit Pénzért vagy vagyonért Bővebbet a Keszthelyi Fiókkiadóban. Magyar gazdaifjak bél- külföldi csereakciója. es A Faluszövetség a fejlett me­zőgazdasággal biró nyugati és északi államok helyes példáját kívánja csonka hazánkban meg­honosítani, midőn ebben az év­ben első Ízben nálunk is meg­rendezi a gazda és földműves ifjak belföldi csereakcióját. A cél az, hogy a magyar gazdálkodó ifjak tavasztól az őszi betakarí­tásig a szülői háztól távol fekvő területre menjenek ugyancsak gazdálkodó családokhoz, ahol tel­jes ellátást kapnának és mint családtagok résztvennének az elő­forduló gazdasági munkákban. Ezen a réven aránylag elenyésző kiadással minden magyar gazdál­kodó ifjú megismerhetné a búza­termő alföldi rónaságot, a szép északi hegyvidéket, a Balaton környékét és a kis dunántúli dombos vidéket. Ősszel pedig gazdag tapasztalatokkal térne vissza a szülői házba. Azoknak, akik a külföldi or­szágok fejlett mezőgazdasági vi­szonyait is meg akarják ismerni, erre szintén alkalmat ad a Falu­szövetség. A német földműves szervezetek most érkezett felkéré­sére a Faluszövetség jelenlegi igazgatója, Tölgyes István, gazda­sági tanácsos az általa évekkel ezelőtt sikerrel vezetett gazdaif- jusági csereakciót ebben az év­ben ismét megrendezi. Hasonló akció lebonyolítása érdekében a Faluszövetség az olaszországi földműves szervezetekkel is már érintkezésben van. A csereakciókban résztvevő if­jak mérsékelt vasúti jeggyel a Faluszövetség tisztviselőinek kí­sérete mellett csoportosan utaz­nak külföldre, ahol fél évig tar­tózkodnak és, mint az ottani gazda családok tagjai, résztvesz­| nek az összes előforduló gazda­sági munkákban. Ezen idő alatt díjtalan ellátásban részesülnek, ügy a belföldi, mint a külföldi csereakcióra csak olyan 17 éves­nél idősebb ifjak vétetnek fel, akiknek szülei önálló gazdaság­gal bírnak és egy magyar vagy külföld» csereifju családtagként való befogadáséi vállalják. A belföldi csereakció részvételi dija útiköltség nélkül 8 pengő. Az ifjak beosztási helyükre mér­sékelt áru vasúti jeggyel utaznak, amelyet minden résztvevő a lakó­helyéről való elindulás alkalmá­val maga vált meg. A németor­szági csereakció részvételi dija 150 pengő, mely összegben ben- foglaltaíik az oda- és visszauta­zás, valamint az őszi hazatérés alkalmával Berlinben való három napos tartózkodás teljes költsége is. Ebből az összegből 60 pengő a felvétel alkalmával, 90 pengő pedig az őszi hazatérés előtt fi­zetendő. Hasonló összegbe fog kerülni az Olaszországba terve­zett elhelyezés is. Az Olaszor­szágból hazatérő ifjak több na­pot fognak tölteni a nevezetesebb olasz városokban. Jelentkezési határidő 1933. március 25. A csereakcióra felvett ifjak áp­rilis Hó folyamán utaznak el be­osztási helyükre. — Bejelentésük úgy a bel-, mint a külföldi cse­reakcióra a Falu Országos Föld- mives Szövetség címére Buda­pest, V. kerület Báthory-utca 24. szám alá küldendők. A csereak­cióra vonatkozóan minden egyéb felvilágosítást is ugyanott nyer­hetnek az érdeklődők. — Mozivetitésre alkalmas színes diapozitivek a keszthelyi kiadóban megrendelhetők.

Next

/
Thumbnails
Contents