Zalamegyei Ujság, 1933. január-március (16. évfolyam, 1-73. szám)

1933-02-22 / 43. szám

2 Zalamegyei LJisás 1933 február 22. Olttassuk be kisgyermekeinket difteritisz elleni Az oltási sorrend megállapítása. Népművelés Andráshidán. Élvezetes és felejthetetlen délu­tánja volt vasárnap, f. hó 19-én Andráshida és vidéke tanulni vágyó népének A hírre, — hogy központi ki­küldöttek tartják az aznapi nép­művelési előadási — a szokott­nál feltűnően nagyobb érdeklő­dést tanúsítva már d. u. 2 órára zsúfolásig töltötte meg a róm. kath. iskola tantermét az iskolai­ig egyesült: Andráshida, Apátfa, Vorhota és Gévárt községek lel­kes közönsége Alasztics Gyula körjegyző, Bedő Ödön s. jegyző és Bálint Mihály el. isk. igaz­gató vezetésével. Pontosan 3 órakor jelentek meg Lillik Béla népművelési tit­kár, Móra János reálgimnáziumi tanár és Asbóth ■ Károly gazd. egys. titkár. Bálint Mihály bevezető, üd­vözlő szavai után, — melyben egyúttal sajnálkozva jelentette be, hogy Lillik Béla népművelési tit­kárt a kötelesség tovább viszi el­lenőrző utján Bőrönd, Zalahás- hágy Vaspör, Ozmánbük és Ve­lence községekbe — Asbóth Ká­roly emelkedett szólásra. Igazi szaktudásra valló háromnegyed­órai előadásában a hallgatóság teljes megértésétől kisérve tár­gyalt a helyes tejkezelésről, a tisztaság fontosságáról, a tej fel­dolgozásáról, az állatok szakszerű ápolásáról, etetéséről, a tejtermé­kek értékesítési lehetőségeiről. Különös helyeslést váltott ki ama kijelentése, hogy a Gazd. Egye­sület Zalaegerszeg város zavar­talan tej elláthatása céljából a környező falvak bevonásával köz­ponti tejszövetkezet megszerve­zését vette tervbe. A hálás tapssal jutalmazott elő­adás után Móra János reálgim­náziumi tanár bilincselte le hall­gatói figyelmét egyórán keresztül. Csodálatos rátermettséggel vezette csak úgy „gyorsvonaton“ közön­ségét a tudás birodalmába, élénk példákkal mutatva rá a hasznos olvasmányok, könyvek szórakoz tató, oktató, művelő hatására. Kiváló előadási modora, töké­letes közlési készsége derűre han­golta, magával ragadta hallgatóit, egy órára elsimította a gondter­hes falusi arcok redőit, ugyan­ekkor észrevétlenül lopta a lel- kekbe a tudományos igazságokat és érttette meg a falu egyszerű népével: mit adhat a jó könyv az embernek. Örömmel beszéltem itt, önök előtt — úgymond — e témáról, mert tudomásomra jutott az a dicséretre méltó valóság, hogy a 280 kötetes könyvtár minden da­rabja állandóan kézben van. A köszönet és hála érzete ült ki az arcokra, melyet Bálint Mi­hály igyekezett meleg szavakkal tolmácsolni azzal a kéréssel, hogy a jövőben minél gyakrabban tün­tessék k»az előadók látogatásaik­kal fenti községek közönségét. A Himnusz eléneklése után az előadók lelkes ünneplésével az előadás véget ért. — Elveszett január hó 29-én, a vasútállomástól a kórházi gondnoki házig egy sötétbarna irattáska. Kérik a becsületes meg­találót, hogy azt kiadóhivata­lunkban leadni szíveskedjék. A polgármester ismételten fel­hívást intézett a város közönsé­géhez, hogy mindenki, akinek 1—7 éves korú gyermeke van, az annyira veszélyes diftériátói 6—7 évre mentesítendő, részesit- tesse gyermekét védőoltásokban. Az oltások, hazánkban is több százezer gyermeken kipróbálva teljesen veszélytelennek bizonyul­tak és különösen a fiatalabb, 1—6 éves korban, ajánlatosak, mikora gyermekek legfogékonyab­bak a betegség iránt. Különösebb anyagi megterheléssel nem járnak az oltások, mert bizonyítványai ellátott szegények teljesen ingyen, a többiek oltásonkint 20 fillér dij lefizetésével kapják. A teljes védettség eléréséhez 3 oltás szükséges. Az oltásokat a városi tiszti or­vos már február 27-én megkezdi és ettől az időtől kezdve vasár- és ünnepnapok kivételével, min­dennap folytatja 6 héten keresztül. Az oltásra az 1—4 éves korú gyermekeket, 40—50-es csopor­A sakk-kör megalakulásához. A sakkozás nemes sportjának vannak művelői Zalaegerszegen is, még pedig szép számban, de csak az idősebbek körében. Ifjú­ságunk még eddig nem kapott kedvet a sakkozásra. Inkább más­sal foglalkozott, holott a sakko­zásnál kellemesebb szórako­zást alig találhatunk. Arra tekin­tettel, hogy az Öregebbek közül sokan olyan szívesen sakkoznak, szinte csudálkoznunk kell, hogy eddig még nem alakítottak sakk- kört. Csak helyeselnünk kell tehát azt a tervet, mely most az ipar- testület kebelében vetődött föl a sakk-kör megalakítása ügyében. A sakkozók, mint már megírtuk, előzetes megbeszélést tartottak már, amikor kitűnt, mennyi hive van a sakknak s milyen érdeklő­dést váltott ki a fölvetett gondo­lat. A sakk-kör megalakításával nem csak az idősebbek jutnak kellemes szórakozáshoz, hanem az ifjúság is, melyet a sakk minden bizonnyal elvon a kártyától, hi­szen azt a fiatalok is belátják, hogy a kártya végeredményében csak káros lehet, mig a sakk veszélytelen és sokkal jobban szórakoztat, mint a kártya. A sak­kot a legutóbbi időkben beve­zették már sok ifjúsági egyesü­letben ; a leventék igen sok helyen mái úgyszólván nem is szórakoz­tokban, az anya- és csecsemővé­dőintézet védőnői az oltás előtti napokon fogják behívni. Kérik a szülőket, hogy gyermekeikkel pon­tosan a számukra kijelölt időben jelentkezzenek, mert tekn eltel a nagyszámú jelentkezőre, az oltá­sokat szigorúan időhöz kötötten kellett beosztani. Az 1—4 éves korú gyermekek oltása az anya és csecsemővédő­intézetben délelőtt fél 11-től fél 12 óráig, délután 3 -4 óráig tör­ténik, még pedig az I. oltás feb­ruár 27, 28, március 1, 2, 3, 4, 6. és 7 én; a II. oltás március 16, 17, 18, 20, 21. és 22 én ; a III. oltás március 29, 30, 31, április 1, 3. és 4-én. Az óvodákba beirt gyermekek oltása az óvodákban történik már­cius 8, 9. és 10-én, március 23. és 24-én, valamint ápiilis 5. és 6-án a tanítási idő alatt. Az iskolások oltása március 11» 13. és 14 én, március 27. és 28 án, végül április 7. és 8-án, a taní­tási idő alatt történik. nak mással, mint a sakkal. Szá­mithatunk arra, hogy, ha a zala­egerszegi ipartestület kebelében megkezdi működését a sakk-kör, az- például szolgál más testületek­nek, egyesületeknek és köröknek is és rövidesen városunkban erő­sen föllendül a sakkélet, aminek csak szép eredményei tehetnek. A sakk-kör alakuló közgyűlését szerdán este 8 órakor tartják meg az ipartestület székházában Hor­váth István ipartestületi elnök vezetésével. Az alakuló gyűlésre ezúton is meghívják a sakk iránt érdeklődőket mert a megalakítandó sakk körnek tagjai lehetnek ter­mészetesen a nem iparosok is. Erős a reményünk, hogy váro­sunk sakkozói kész örömmel siet­nek a sakk kört megalakítani és annak szép működést biztosítani. Eseménynaptár. Február 25: Az Egyházi Ének és Zeneegyesület farsangi estélye a Kulturházban. A Zalaegerszegi Református Nőegylet műsoros táncestélye az Arany Bárány termeiben. Február 26: A Kát. Legény- egylet műsoros estje a Kulturház­ban. — Influenzánál gondoskodjék arról, hogy gyomra és belei a természetes „Ferenc József“ ke­serüvtz hasnálaía által többször és alaposan kiíisztittassanak. k borzalmak krónikája. (Hogy fog irni a jövő évtized krónikása). A krónikák szerint Krisztus után a 627-ik esztendő nyarán valamennyi kút kiszáradt, 933- ban a fák a nagy hőségtől lángra lobbantak. Az 1010-ik évben minden folyónak kiszáradt a medre. 1303 telén a Dunán, a Rajnán, meg a Szajnán gyalog lehetett átmenni és 1574-ben a buzaszem feketére perzselődött a szörnyű melegtől. 1603-ban víz­hiány miatt majdnem az egész állatállomány tönkrement. 1805- ben pedig a napon lehetett a húst megsütni. Öt évvel rá áp­rilistól októberig nem esett eső. 1828 júniustól 1829 szeptemberig nem esett egy szem eső, 1879- ben csak december 18-án fagyott először. 1911-ben pedig 35 na­pon át 30 Celzius fokon felüli meleg volt és a föld felületén egy méter mély hasadékok tá­madtak. Erre a legutóbbi szörnyűségre nem mernék épen mégesküdni, mert akkor már éltem és még­sem emlékszem a hasadékokra. Az ítéletidőkről szóló fenti krónikát a jövő évtized krónikása az alábbiak szerint fogja foly­tatni : 1931. Bankzárlat, valamennyi hitelforrás eldugult, a Bethlen kormány kiszárad. 1932. A költségvetésen kilométe­res hasadékok támadtak, valuta beszáradt, a Károlyi kormány fe­ketére perzselődött, a gazdák, kereskedők, iparosok a nagy hő­ségtől lángra lobbantak és úgy égtek, mint a rongy. Ugyanekkor apályhullám vonult végig a tiszt­viselők fizetésén, a városi pénz­tár kiszáradt, egyik ötpengős a másiktól hétnapi járóföldre esett s tizennégyezer ember szeme ökölnyire dagadt ki, ha azt ol­vasta, hogy valahol egy valódi bankjegyet láttak szaladgálni. 1933. Adóhullám. Megadóz­tatva fű, fa, virág, levegő, égből pottyant kisbaba és cigánygye­rek. Az egész tudomány be­száradt. Színházi kaleidoszkóp Lentiből. Katica. Jó darab, jó szerep- osztás. Nagy Ödön ismét kitűnő emberábrázoló volt, Szabó Gyula minden szava, minden mozdulata kacagást szült, Wiilim Ilonka ügyesen és hatásosan táncolt, Né- gyessyné kis szerepben aratott nagy sikert. Sok tapsot kapott a címszerepben Beér Matild és ro­konszenves partnere: Bélteki An­dor is. Viktória. Erdélyi Elemér legszebb alakítását produkálta a nagykövet pompás megjátszásával. Horváth Rózsinak különösen nagy sikere volt, prózája, éneke, tánca egyaránt újra, meg újra szűnni nem akaró tapsot eredményezett. Partnere: Szabó Gyula, olyan élethű cigány-huszárt alakított, aminőt a lenti-i szinpadon még nem láttak. Gábor Ella hangula­tosan, erősen fejlődő tehetségre vallóan játszotta meg a kínai lány hálás szerepét. Bélteki Andor szé­pen énekelt és nagy hatással ját­szott. Kellemes játékot nyújtott Wiilim Ilonka és Erdélyi Elemérné is. Csúnya lány. Erdélyi Re- zsőné karmester nagy zenei t«dá­Ön is hallgassa meg Szedő Miklóst m rádióban február 25-én este fél kilenckor és vegyen részt a Rádióélet operett felisme­rési versenyén.

Next

/
Thumbnails
Contents