Zalamegyei Ujság, 1933. január-március (16. évfolyam, 1-73. szám)
1933-02-05 / 29. szám
1933 február 5 Zalamegyei Újság sxnaannnKHennniaBBaHai I oaBBzaBSGaBaoaBi Keszthelyen újabb kétszáz nyugdíjas akar letelepedni. Keszthelyen nagy számban él- | nek nyugdíjasok, akiket a gyö nyörü vidék, az egészséges levegő, a piac gazdagsága és, — ami a fő, — hazánknak legdrágább kincse, a Balaton csalogatott oda. A nyugdíjasoknak száma folyton emelkedőben is van, azért kérnek a maguk számára, — mint tudjuk — képviseletet a város kis parlamentjében. E- irányú mozgalmuknak jogossága nem is vitatható, sőt azt mindenképen méltányolni is kell, men a nyugdíjasok egyrészt kivétet nélkül intelligens emberek, másrészt állandó, biztos jövedelműket az utolsó fiilérig ott költik el, tehát lényegesen enyhítik azt a nagy válságot, mely a város gazdasági ételében is erősen jelentkezik. Most hírek keringenek arról, hogy ennek az évnek folyamán, sőt talán már az első felében, mintegy 200 nyugdíjas szándékozik letelepedni Keszthelyen. Ha ez a hir valónak bizonyul, akkor Keszthely város gazdasági élete ha'almasan föllendül, mert 200, biztos jövedelemmel rendelkező embernek bevonulása, mely legkevesebb 600—700 új fogyasztót jelent, egy kis váios életében nagy esemény, amitől csak jó eredmények várhatók. Arról is szó! a hir, hogy ezeknek a nyugdíjasoknak javarésze Szombathelyről költözködnék Keszthelyre. Egyébként a közeli hónapokban etválik, mennyiben feleinek meg ezek a Keszthelyre oly sokat jelentő hírek, a valóságnak. Göcseji barangolások. v. 1932, szeptember 12. Mintha kiértünk volna az erdőből, mert a fák köze előttünk világosodott. Már nem is bánkódtam emiatt. A múlt esti „riasztás“ után mintha nem vonzódtam volna annyira ehez a hatalmasan fenséges helyhez. Úgy éreztem, mintha engem, a parányi lényt le akarna nyűgözni. A napokon át látott vastag lombsátor, mintha rám akarna borulni és a földre nyomni. Nekem, a gazdának, elég volt az erdőből, a mezőre vágyakoztam már. Pedig csalódtam. A derengő világosság nem az erdő, hanem csak a vágás szélét jelezte, de ez is megkönnyeobülésként hatott rám. Az erdőőrrel alléra értünk, de ez nem olyan volt, mint a többi. Egyik oldalon a szálas erdő. Zöld lombu ágai itt már csak a fák egyik oldalán kapaszkodhatnak a szomszédos fák ágaiba. Az állé szélén a fák ágaikat a földre hajtják és dús lombjaikkal beszegik az erdőt, annak oszlopos törzsű óriás csarnokát. Olyan az erdő innen, az állé széléről végig nézve, mint egy óriási élősövénykerités. A lombok ráborulnak a földre, hogy megköszönjék a táplálékot, ami oly hatalmassá növesztette ágaikat, s oly üde zölddé varázsolta szépséges levélzetüket. Odébb az erdőség szélén, mintha csak körülölelnék már a mezőket, hogy fáért cserébe munkásainak kenyeret ad. Még ilyenkor is van az erdőn munka. A vágásban, ahova érkeztünk, jobbról-balról szekérzörgés, ostorcsattogtatás hallatszik. A télen kitermelt fát még nem tudták a hercegi vasútra leszállítani, még mindig a fát hordja a sok uradalmi, de a még több magán fogat. 50—60 szekér hordja a fát. A fuvarosoknak darabszám adják át az erdőn és nekik is darabszám kell a vasútnál átadni. Sok számolás, utalványozás, írás és még ez is sokaknak ad munka alkalmat. Épen most jön az erdőmérnök, hogy a munkát ellenőrizze. Leszállt a kocsiról, ismerősként üdvözöltük egymást. Munkájában nem tartóztattam fel, hadd végezze el először kötelességét. Csodáltam szaktudását, amint a munkát felülvizsgálta. Figyeltem észrevételeit, amiket a hibákra tett és mindent úgy tett és mondott, hogy azzal egy alkalmazottját se sértette meg. Tudta éreztetni felsőbbségét, de akinek utasítást adott, az megérezte, hogy munkája ugyanaz, mint főnöke munkája, mind a ketten e munka után élnek. Sze rétik az alkalmazottak és szereti a nép is ezeket az erdőgondno kokat. — Itt a göcseji hercegi erdőben hány kollegája van mérnök ur ? — A 36000 katasztrális holdas erdő öt gondnokságra van felosztva, ez az erdőés a fűrésztelepek tizenöt főiskolát végzett egyénnek ad állást, ezenkívül minden félezer holdra esik egy elsőosztályu szakképzett erdőőr. — Pedig munkást is sokat foglalkoztatnak! — Számot nem tudok hirtelen mondani, de az én gondjaimra bízott területen, ami 7000 hold, tehát ez a gondnokságok átlag területe, évenként körülbelül 30.000 P-t fizetünk ki gyalognapszámra, 80—90.000 P-t fuvarra. Ezenkívül megszerzi az itteni la- kósság a tűzifát. Ez a nagy érték mind kisembereknek megy ki, akik nyáron az uradalomban megkereshetik az egész évi kenyerüket, télen nálunk, aki szeret és nem restel dolgozni, megkeresi Ön büszke szép és elegáns lakására, de na feledje el, hogy otthonát a jó és célszerű világítás teszi keUemessé és meghitté. A modem gyöngyfénylámpa kiméit a szemet és gazdaságos. — Modern lakásba modem világítást! káprázásmentes és gazdaságos TUNGSRAM GYÖNGYFÉNYLÁMPÁTI a kenyér mellé minden szükségletét. — És van, aki az erdőt támadja! — A helyes üzemterv szerint kezelt erdőt támadni nem lehet. Statisztikát készítettünk göcseji erdőségeink munkaalkalmai és munkaviszonyairól, a statisztika alapján állíthatom, hogy ha ez az erdőterület szántó volna, akkor se tartana el több munkást. — Tudnak mindig munkát adni? — Üzemterv szerinti kezelésünk alapján itt vágható erdő mindig les?, mi a munkásnak mindig adhatunk foglalkozást, mert emberi számítás szerint itt a fának kipusztulni, de megfogyatkozni, se szabad. . . . Messze járt már az erdőgondnok kocsija, mikor én még mindig az áíién álltam. Délre ide látszott az erdő széle, ahol a lehajló lombok a mezőket ölelgetik . . . Rezegtek — susogtak a levelek, mintha engem simoatnának. . . Pörneczi József. Az alispán jelentése decemberről és januárról. A gazdasági helyzet nem javult. —Eredményes harc a tífusz, a diftéria és a trachoma ellen. — Két hónap alatt 343-al szaporodott a vármegye lakóssága. Vármegyénk törvényhatósági bizottsága folyó hó 14-én rendes közgyűlést tart, amely elé Bődy Zoltán alispán szokás szerint jelentést terjeszt a törvényhatóság december januári állapotáról és a megyei közigazgatás menetéről. A gazdasági helyzetről nem jelenthet mást az alispán, mint azt, hogy az a múlt közgyűlés óta nem javult. Különösen súlyos helyzetbe jutott a mező- gazdasági termelés ott, ahol az érékesilési nehézségek és a hitel teljes hiánya úgyszólván teljes gazdasági bizonytalanságot teremtettek. De hasonlóképen nyomasztó a helyzet a kereskedelemnél, iparnál és a szabad szellemi pályákon levőknél is egyaránt. Szól azután a jelentés a novemberi és decemberi adóbehajtásokról. Ezeknek eredményei a vármegye háztartásának pénzügyi helyzetében némi javulást eredményeztek, végeredményben azonban a vármegye, a városok és községek helyzete igen súlyosnak mondható. A múlt év folyamán a belügyminiszter a nyugdijak zavartalan kitizetheté- sének biztosítása céljából kamatmentes kölcsönt ajánlott, amit október 1-ig nem sikerült visszafizetni, miért ez összeg erejéig a miniszter pótköltségvetés kivetését rendelte el. A közbiztonsági állapotok a vármegyében kielégítők. Az inségakcióra vonatkozóan a jelentés utal a kormányrendeletekre. A közegészségügyi viszonyokat illetően részletesen foglalkozik a jelentés a tífusz- és diftéria-elle- nes védekezés ügyével. A diftéria- oltások kedvező eredményeire tekintettel elrendelte az alispán, hogy ahol nagyobb számban és súlyos alakban történtek diftéria megbetegedések, ott a hatóság intézkedjék a tömeges védőoltások megszervezése és kivitele iránt. Majd rátér a trachoma gyógyítása terén az 1932. év folyamán tett intézkedésekre. Az egész vonalon kielégítő az eredmény, a javulás jelentékeny és remélni lehet, hogy a trachoma ellenes küzdelem belátható időn belül teljes eredménnyel fog végződni. A népesedési mozgalom november és december hónapban a következő eredményt mutatta . Erzsébet királyné-szálló Budapest, IV. Egyetem-utca 5. <a Belváros központjában.) Az Étterem és kávéházban cigányzene. Az Erzsébet-pince a főváros legszebb sörözője. 60 éve a fővárosi vidéki úri középosztály találkozó helye. 100 modern kényelmes szobaLeszállított árak! SZABÓ IMRE tulajdonos.
