Zalamegyei Ujság, 1933. január-március (16. évfolyam, 1-73. szám)

1933-01-25 / 21. szám

2 Zalamegyei Újság Í933 január 25. Politikamentes szervezkedést óhajtanak a kisgazdák. Sok a panasz az alacsony állatárak miatt. fillérekkel, meg az elmaradt be­tegeknél megtakarított összegek­kel szanálni lehet, de vitás, vájjon hasznos-e ez a rendszer a bizto­sított alkalmazottak egészsége szempontjából ? A román és Jugoszláv királyok tanácskozása. Bukarest, január 24. Sándor jugoszláv király és felesége má­sodik napja Romániában tartóz­kodnak. Hivatalosan a romániai tartózkodást rokoni látogatásnak tüntetik fel, beavatott körökben azonban úgy tudják, hogy a láto­gatásnak politikai célja van. Sán­dor szerb király elsősorban arra akarja rávenni Romániát, hogy kössön szövetségi szerződést Ju­goszláviával Olaszország ellen, Károly román király azonban leg­feljebb csak „jószolgálatokra“ vál­lalkozik a két állam között. A két király tanácskozott Románia és Jugoszlávia viszonyáról is. A politika hirei. Budapest, január 24. A minisz­tertanács tegnap este több tör­vényjavaslatot tárgyalt le, ame­lyek most kerülnek a Ház elé. A minisztertanács határozata szerint a legközelebbi ülésen öt törvény- javaslatot nyújtanak be a földmi- velésügyi, belügyi, kereskedelmi és igazságügyi miniszterek. A földmivelésügyi miniszter bemu­tatja a Háznak az osztrák-magyar szerződést is. A cseh-magyar vegyes döntő­bíróság Hágában összeült a tria­noni békeszerződéssel kapcsola­tos vitás kérdések elintézére. Tár­gyalja a bíróság a csehországi magyar optánsok vagyonjogi kö­veteléseit és a budapesti Pázmány egyetem felvidéki elkobzott birto­kainak ügyét. A magyar felfogás szerint az elkobzás jogtalan. Korányi Frigyes báró, a Pénz­intézeti Központ elnöke, Londonba érkezett, ahol az angol és ame­rikai hitelezőkkel a február else­jén lejáró hitel megrögzitési egyez­mény meghosszabbításáról tárgyal. Korányi báró nyilatkozott tárgya­lásaival kapcsolatban. Utalt arra, hogy Magyarországot, amelynek lakossága 56 százalékban a me­zőgazdaságból él, súlyosan érin­tette, hogy mezőgazdasági termé­nyei elől elzárták a piacokat és az elzárkózásban épen a hitelező államok vezetnek, vagy azért, mert Amerikában szerzik be a mezőgazdasági terményeket, vagy mert sajat mezőgazdaságukat mes­terségesen fejlesztik. Amig ez az állapot meg nem változik, nem lehet várni, hogy a magyar adó­sok külföldi kötelezettségeiknek eleget tegyenek. A hitelezőknek be kell látniok, hogy a magyar áruk beengedése az ő érdekük is, mert az adósok csak ez esetben tudnak fizetni. Japán n agyé rejti buvárhajó-kikötökefi épített. London, január 24. Rövidesen a Népszövetség elé kerül az az ügy, hogy Japán a népszövetségi alapokmány és a Kellog-paktum megsértésével a Csendes Óceán egyes szigetein halalmas erejű buvárhajó-kikötőket épített. A bu- várhajó-bázisok fenyegetik az Egyesültállamok összeköttetését Honoluluval és a Fülöp-szigetekkel. Beszélgetést folytattunk a mai helyzetről több kisgazdával, akik elkeseredetten jelentették ki min­denekelőtt azt, hogy az állatárak sohasem voltak olyan alacso­nyak, mint ma, továbbá, hogy a szervezetlenség mennyire fokozza a bajokat. — El kellett kótyavetyélnem az üszőmet, — mondotta szomorúan az egyik, — mert pénzre volt szükségem, hogy adót fizethessek. Pedig azt mondották, hogy most már megvannak a szerződések a külföldi államokkal, lesz tehát ki­vitel és ez majd az árakban is érezteti hatását. Soha még nem volt ilyen alacsony az állat ára, mint most. Máskor abból pénzelt a kisgazda, hogy nevelt egypár állatot, azokat eladta s árukból fedezte nem csak az adót, hanem háztartási szükségletét, meg ru­házkodását is. Egy másik gazda eszeveszetten futkos kölcsön után, hogy adóját meg tudja fizetni. Ez a gazda már jobban spekulál, mert tartja állatjait és gabonáját, mivel arra számit, hogy a banknak fizetendő kamat sokkal kisebb lesz, mint az árkülönbözet, melyért később tudja értékesíteni termelvényeit. — A szétszórtságban élő és csak képviselőválasztások idején szervezkedő kisgazdatársadalom — mondotta ismét egy másik — most keserű verejtékkel fizet szét­húzásáért. Ha volna Gazdabank A négy nap óta tartó kemény tél emberáldozatot is követelt. A zalaegerszegi főszolgabiróságnak ma reggel a bocföldei jegyző be­jelentette, hogy Farkas Imre, 19 éves gazdasági cselédet, aki a baki uradalomhoz tartozó Hanna- majorban volt alkalmazva, a boc­A magyar katasztrófa 1918—19­Amikor 1918 ban ránk szakadt a vesztett háború minden átka, amikor a nélkülözésektől és csa­lódásoktól elgyengülve azt hittük, hogy békejobbunkat elfogadják és csak a kinyújtott kezünkbe döfött szuronyok ébresztettek a véres, a borzalmas valóságra, akkor se időnk, se alkalmunk nem volt a magyar vitézségnek azokban az időkben véghezvitt hallatlan tel­jesítményeire visszaemlékezni. Sőt ellenkezően, a külföldön megje­lenő emlékiratok, a monarchia fel­bomlásának s a háború elveszté­sének okait vizsgáló munkák ára­datában megdöbbenve kellett fel­fedeznünk, hogy a magyarság hír­neve, a magyar katona örök harci erényei ellen odakinn, a német nyelv elterjedtségének segítségével valóságos rágalomhadjárat folyik, amely megtalálta útját még a ten­gerentúli országok történetírá­sába is. Ennek figyelembevételével óriási szolgálatot tett a magyar ügynek egy fiatal történészünk, Szende Zoltán dr., aki évek hosszú során felkutatott levéltári okmányok és és a gazda kapna onnan kölcsönt állatjaira, földjeire és termelvé- nyeire, ha volna raktárszövetke­zet, akkor a kartelbe tömörült uzsorások nem tudnák lehúzni róla utolsó ingét is. Ki kellene épiteni a gazda körök szövetségét, de — politikamentesen. Halenne egy ilyen szövetség, le hetne reményünk, hogy helyzetünkön javítani tu­dunk. Nem kérünk mi a kormány gyám­kodásából, — a politikának az árát mindig mi fizettük meg. Azok a képviselők, akik hosszú éveken át nagyra hizlalták a kar­teleket, természetesen a kartelek ellen szavalnak most, — mintha a választások előszelét éreznék. Mi nem akarunk sem kormány- párti, sem ellenzéki politikát, — mi a becsületes munkánk után járó, megérdemelt, nagyobb ke­nyeret akarjuk és ezért akarunk független szervezkedést is. Eddig tartott az interjú. Elkese­redetten hangzanak a szavak a gaz­dák ajkáról. Mi a magunk részéről csak azt füzzük a szavakhoz, hogy a becsületes, nemzeti irányú szer­vezkedés elé semmiféle hatóság nem támaszt nehézséget; továbbá, hogy a gazdák tömörülésére csak­ugyan nagy szükség van nemcsak sajátmaguk, de a fogyasztó réte­gek érdekében is. földei hegyen megfagyva találták. A fiatalember egy társával két nap előtt kiment a hegyre. Társa még aznap hazaérkezett, Farkas Imre azonban nem tért vissza és most holtan találtak rá. A vizs­gálat megindult. ismeretlen feljegyzések alapján ugyancsak német nyelven megirt könyvvel állt ki a világ nyilvá­nossága elé a magyarság- védel­mére. Könyve oly megrázó rész­leteket tárt a külföld szeme elé a magyarság utolsó hősi teljesítmé­nyeiről és a történeti Magyaror­szág feldarabolását előidéző tör­téneti erők kialakulásáról, hogy egy csapásra a világsajtó szár­nyaira kelt s egyben gyökeresen végzett a külföld rágalomhadjára­tával. De magyar érdekeinken túlmenően is, a könyv olyan tö­megét tárja fel egészen ismeretlen eseményeknek és összefüggések­nek, hogy valóságos kútfőjét ké­pezi minden történetírónak, aki az osztrák-magyar monarchia és egy­általán a világháború utolsó idő­szakával foglalkozni fog. Az olvasó szeme előtt drámai mozgalmassággal vonulnak el Károly király békekisérletei, azok meghiúsulásai, a bécsi, budapesti, prágai, zágrábi, laibachi és sera- jevoi forradalmak s közben a pia­vei végküzdelem magyar vér­tanúinak emberfeletti erőpróbái. Borzadva éljük végig Linder Béla kapitulációját az ellenség előtt, mialatt a magyar hadtestek az összes frontokról rémregénybe Megfagyott egy fiatalember a bocföldei hegyen. illő kalandok közepette igyekez­nek a magyar határokra, — ahol lefegyverzik őket és inkább papi­rosjegyzékekkel védekeznek az ellenséges invázió naponkénti ki- terjesztése ellen . . Most fenti cim alatt magyarul is megjelenik, hogy minden ma­gyar család asztalán elfoglalja méltó helyét. A nagyalakú 11 ives (kb. 170 oldal) munkát a Madách- könyvkiadócég (Budapest, IV., Magyar-u. 52) március 1.-ig tör­ténő előzetes rendelés és befize­tés esetén 2 80 P kedvezményes előfizetési áron szállítja, míg meg­jelenés utáni bolti ára 3 80 P lesz. A befizetés a minden posta- hivatalnál kapható u. n, bianco csekklapon a kiadócég 48,893 sz. postatakarék-csekkszámlájára is eszközölhető. A brünni puccs. Prága, január 24. A brünni puccskísérlet ügyében a vizsgálat megállapította Gajda tábornok bűnösségét. Kobzinek főhadnagy után, aki szökésben van, Ausztriá­ban nyomoznak. A képviselőház költségvetési bizottságában a had­ügyminiszter kijelentette, hogy a puccs sikere az államot alapjában rendíthette volna meg. Rövid táviratok. A párisi orvosi egyetemen ki­derült, hogy egyes professzorok pénzért elkészítették a doktori ér­tekezéseket és pénzért a diákokat átengedték a szigorlatokon. — Gandhi újabb éhségsztrájkot kezd. — A mandzsu császár százezer főnyi új hadsereget szervez japán tisztek vezetése alatt. — A ka­talán kormány lemondott. — A képviselőház egyelőre csak ki­sebb jelentőségű javaslatokat tár­gyal. A nyugdíjtörvény még nem kerül a Ház elé. A földmivelésügyi minisztérium utasítására a szegedi Növényvé­delmi Állomás kísérleteket foly­tatott rizs termelésével. Az ered­mény meglepően jó volt és bebi­zonyult, hogy a szegedi szikes földek alkalmasak magyar rizster­melésre. Ennek ellenére azonban az egyre rosszabbodó gazdasági viszonyok miatt az alföldi rizster­melési kísérletek abbamaradtak. K á 11 a y Miklós földművelésügyi miniszter — értesülésünk szerint — a napokban leiratot intézett a sze­gedi Növényvédelmi Állomáshoz, amelyben elrendelte, hogy a ta­vasszal a rizstermelési kísérleteket az elmúlt évi kísérleteknél na­gyobb mértékben folytassák. A miniszteri leirat közli, hogy a kí­sérleteket két irányban kell foly­tatni : a szikes földek talaj tanul­mányozása és a rizsfajták minő­sége szempontjából. Á Növény- védelmi Állomás vezetői a minisz­teri leirat értelmébon kérték a sze­gedi polgármestert, hogy a nagy­arányú rizstermelés megindítására jelöljön ki vizállásos, szikes terü­letet. A polgármester a kérést tel­jesítette s így a Növényvédelmi fÁllomás nemcsak kisérletképen szándékozik rizst termelni, hanem — jótermés esetén — a szegedi rizs már a fogyasztói piacra is kerül.

Next

/
Thumbnails
Contents