Zalamegyei Ujság, 1932. október-december (15. évfolyam, 223-297. szám)

1932-10-28 / 246. szám

2 Zaiamegyéi lijsag 1932 október 28. Alsolendva magyar újságát be­szüntették, szerkesztőjét, Holsedi Henrik jelenlegi csesztregi plébá­nost pedig kiüldözték. Azóta a szabadkai Bácsmegyei Napló jár Lendvára néhány példányban. A Szerbia sajtószabaüsag nagyobb dicsőségére a cenzúra sokszor hasábokat töröl belőle. Muraszom baton szlovénnyelvü lap jelenik meg, természetesen a kormány zsoidjában. A magyarnyelvű müked velő előadásokat már hosz- szu idő óta nem engedé­lyezik, legfeljebb akkor, ha a műsorra szlovénnyelvü számokat is fel­vesznek. Emiatt a magyar lakos­ság a műkedvelő előadásokat is majdnem teljesen beszüntette. Csak a zsidó nőegylet rendez néha egy egy előadást. A papság helyzete igen nehéz. Mivel nem jó szemmel nézik a szerb diktatúrát, a kormány nem :folyósítja az, alacsony államse­gélyt sem, a természetbeni járan­dóságok behajtására pedig nem ad jogsegélyt. A gazdasági válság lényegesen súlyosabb a megszállott területen, mint Csonkamagyaiországon. A községek pénztelenek és a leg­elemibb szükségletekről sem tud­nak gondoskodni, még kevésbé fejlődni. Alsólendva az utolsó 14 év alatt semmit sem fejlődött. Alig épült valami, a város belső része pedig teljesen elhanyagolt. A forgalom megbénult. A mezögazdasag egészen a lönk szélére jutott. Az idén a szőlőt és a gyümölcsöt még csak értékesítették valahogy, de az állatértékesités a leg­nagyobb válságban síny­lődik. Az élőállat ki ója jelenleg 7 f.llér körül mozog; ennek ellenére a hús ára 40 fillér magyar pénzben. Az iparcikkek szintén arányía'a- nul drágák. A lakosságnak legfőbb vágya kiszabadulni a válságból és meg­szabadulni a szerb elnyomástól. Továbbra is rendületlenül kitart a magyar áílameszme mellett mind a vendv déki, mind a muraközi nép. Horvátország viszont önálló­ságról álmodozik, illetően az egyik irányzat az Ausztriához való csat­lakozást óhajija. Rádió Kedvező fizetési feltétellel Standard Telefunken Philips ~ Orion POLGÁR ENDRE villamossági vállalata ZALAEGERSZEG. — G. F. B. selyem és flór­haris nyak legolcsóbb gyári árén -óriá i válasziékban a Fenyvesi Áruházban. Gaál Gaszton szerdán délután háromnegyed háromkor meghalt Súlyos veszteség érle a magyar közéleletet. Gaál Gaszton, a lengyeltóti kerület országgyűlési képviselője, szerdán, a délutáni órákban Balatonbogláron meghalt. A parlamentnek egyik kimagasló egyénisége, a közéletnek egyik önzetlen harcosa, a kisgazdatár- sadaiomnak vezére száll benne sírba. Gaál Gaszton, a nagybir­tokos, valóban hivatott vezére volt a kisgazdáknak, amiről bizonysá­got tett az utolsó évtized alatt. Nem volt senki, aki annyit har­colt volna a kisgazdák érdekeiért, mint ő s ha ez érdekekért foly­tatott küzdelemben néha talán túlzásba eseti, ez is csak az ő nemes ideálizmusára, elvhüségére, kristálytiszta jellemére vallott. Egyéni varázsa, elvhüsége, szer­vező képessége maga mellé állí­totta az ország kisgazdatársadal­mát, de tekintélye megvolt min­denki előtt. A szélsőségekre túl­zásai mellett sem hajlott, sőt ki­egyenlítő képességeivel bölcs mér sékletességéről is tanúságot telt. Demagógiával megvádolható so­hasem volt, mert, amit cseleke­dett, azt mindenkor a megenge­dett határokon belül cselekedte. Érte ugyan vád, mint mindenkit, aki a nyilvánosság terén műkö­dik, de ez a vád sohasem bizo­nyult olyannak, mely rz ő puri­tánságának, egyéni es politikai tisztességének ártalmára lehetett volna Mély fájdalommal veszi tudomásul elköltözéséi az egész magyar nemzet, mert, ha vaiaha, úgy ma bizonyosan szükségünk van a közéletben Gaál Gásztó nokra. Halála tehát nagy veszte­séget jelent az egész magyar ágra, s abban a mélységes gyászban, amit a nagy férfiúnak elhalálozása keltett, fajó szívvel osztozik a magyar nemzet pártkülönbség nélkül, Gaál Gaszton tiz napja betege­dett csak meg s mindenki remélt fölgyógyulásában. Orvcsai min­dent elkövettek, hogy megmentsék az életnek, de hasztalan volt min­den erőmegfeszités. A kór erősebb volt, mint a szervezet és győze­delmeskedett, mély gyászt borít­ván ezzel a nemzetre. Gaái Gaszton 1868. november bér 30 án született Székesfehér­várott Szülővárosában végezte középiskoláit, Keszthelyen a gaz­dasági akadémiát. 1890-ben a mezőhegyes! állami birtokon gya­kornok lett, majd nagybátyja ba- latonleilei gazdaságát vezette. A gazdálkodás mellett ornithoiógiai tanulmányokat is végzett s egy egy időben a magyar ornithoiógiai központban dolgozott. Számos ornithoiógiai és gazdasági cikke jelent meg a lapokban. A nem­zeti ellenállás idején tagja volt Somogy megyében a passzív re­zisztenciát vezető megyei intéző- bizottságnak, 1906-ban pedig a lengyeltóti kerület függetlenségi és 48-as programmal egyhangúan megválasztolta országgyűlési kép­viselővé. Az 1910. évi választá­son nem lépett fel, de továbbra is vezetőszerepeí vitt a megyei poli ikában. A forradalom idején búcsút vett a politikától s amikor a kommunisták birtokát állami üzemnek nyilvánították, de birto­kának vezetésével megkínálták, visszautasította a termelőbiztosi állást s a neki meghagyott 4 hol­das konyhakertben kertészkedett. 1919 ben a kommunisták elől menekülnie kellett és Zalában buj­dosott. A kommün bukása után egy ideig Somogy megye főispánja volt, majd 1920-ban kisgazdapárti grogrammal egyhangú választás alapján bekerült az első nemzet­gyűlésbe. Az első, majd a máso­dik nemzetgyűlésnek is elnöke volt, de 1922. augusztusában a földadójavaslat miatt kilépett a kormánypártból és leköszönt el­nöki méltóságáról is. Mint párton- kívüli ellenzéki, különösen a Beth­len kormány pénzügyi és adópoli­tikáját bírálta s több ízben keltett feltűnést éles feiszó'alásaival. -- 1926 ban megalakította az agrár­pártot, amelynek elnöke lett. Az első országgyűlési választáson is­mét a lengyeltóti kerület válasz­totta képviselőjévé. Két évvel ez­előtt Gaái Gasztonnak sikerült egyesíteni a különböző ellenzéki kisgazdamozgalmakat és Gaál Gaszton vezére lett az országos független kisgazdapártnak, amely vezérlete alatt aratta első nagy sikerét az 1931. évi választáson. A választások után Gaál Gaszton folytatta a mozgalom szervezését és elérte, hogy, ha a parlament­ben nem is jutott 'többségbe, de a vidéken pártja mögött állottak a legnagyobb kisgazdatömegek. * Gaál Gaszton halála ország­szerte mély részvétet kelte t Göm­bös Gyű a miniszterelnök rrég tegnap este meleghangú részvét- táviratot intézett a családhoz és a független kisgazdapárthoz. A független kisgazdapárt tegnap este tartolt értekezletén mély megrendüléssel foglaikoztt vezé­rének eJhuny'ával. Gaál Gasztcn temetése vasár­nap délelőtt 11 órakor iesz Bala- tonbogiáron. Átemelésen képvisel­teti magát a kormány és a parlament összes pártjai. A kormány a te­metésre utazó kisgazdapárti kül­döttségnek részére küiönvonatot engedélyezett 65 százalékos me­netkedvezmény mellett. Az el­hunytért hétfőn lesz a gyászisten­tisztelet a pesti ferences templom­ban. A temetésen Eckhardt Tibor búcsúztatja a halottat. Leszállították a szén- árakat. Budapest, október 27. Az egy­ségespárt tegnap este értekezletet tartott, amelyen Pesthy Pál párt­elnök elparentálta Gaál Gasztont, majd Gömbös miniszterelnök is­mertette az egységespárt átszer­vezésére vonatkozó terveit. Ezután Fabinyi kereskedelmi miniszter bejelentette, hogy a szénkormány­biztosi állást megszüntette, s a szénkérdésben az irányítást ma­gának tartotta fenn. A szénkartelt eltörölte és a szénárakat a leg­utóbb megállapított maximumok alá mérsékelte. A fővárosban a kiskereskedői forgalomban a bri­kett árát 595 pengőben, a da­rabos szén árát 557 és 5*65 pengőre csökkentette. Imrédy pénz­ügyminiszter bejelentette, hogy a kormány a gazdavédelmi intéz­kedések lárgyalását ma befejezi és a rendelet rövidesen meg­jelenik. Gaál Gaszton emlékének áldozott a Ház. Budapest, október 27. A kép­viselőház mai ülésének elején Gaál Gaszton emlékének áldozott. Először Almássy László elnök parentá ta el az elhunytat, majd Gömbös miniszterelnök emléke­zett meg Gaál Gaszton nemes egyéniségéről. A független kis­gazdapárt nevében Hegymegi Kiss Pál méltatta az elhunyt ki­váló tulajdonságait. Tiz perces szünet után mentelmi ügyeket tárgyaltak. Újabb nagy kommunista összeesküvést leplezett le a rendőrség. Budapest, október 27. A rend­őrség újabb nagy kommunista összeesküvést leplezett le, amely folytatása volt a Sallai-féle szer­vezkedésnek. A Déri u‘ca 6 sz. házban, egy pincehelyiségben megtalálta a kommunisták nyom­dáját is, ahol a Vörös Figyelő, a Vörös Kelet cimti kommunista lapok és a röpiratok készültek. A rendőrség letartóztatta a mozga­lom vezérét, Fedor János gépla­katost, továbbá Friedmann Imre géplakatossegédet, Kis Sándor magántisztviselőt, Róth Lili zon- goratanitónőt, Varga István és Tóth József cipészsegédeket. A rendőr­ség sok röpiratot és fontos ok­mányokat talál. Négy kivégzés Kownóban Kownó; oklóber 27. Négy em­bert, akik a szovjet javára kém­kedtek, halálra ítéltek. Az'Ítéletet ma végrehajtották. Éhségfel vonulás Londonban. London, ok óber 27. Az éhség­menet tömegei megérkeztek az angol fővárosba. A résztvevők csupa erős, egészséges emberek, mert előzőén orvosok válogatták ki az ut fáradalmait elbíró embe­reket. A csoportok naponta 20 mér- fö'det gyalogoljak. A Londonba érkezett felvonulók első napja igen jól telt el. Daloltak és tréfál­koztak. MOLNÁR fest, tisztit, plisszéroz, — ingek és gallérok tisztí­tása 3 nap alatt, — kézimunka és előnyomda üzlete Keszthely, Kossuth Lajos utca. Hungáriával szemben. ___________________________________ 1345 Rádió. Szombat, október 29. 9.15: A in. kir. áilamrendőrség zenekarának hangversenye. 12.05: A rádió házikvintettjének hang­versenye. 4: A „Rádió Élet“ gyer­mekjátszóórája. 5: Pertis Jenő és cigányzenekarának hangversenye. 6.30: His Mastei's Voice gramo­fonhangverseny. 7.30: A rádió kül­ügyi negyedórája. 7.45: A Buda­pesti Hangverseny Zenekar hang­versenye a Zeneművészeti Főis­kola nagyterméből. Kb. !0: Pon­tos időjelzés, idöjárásjelenlés, hí­rek. 11.15: Erdélyi Patai Leó javz és szalonzenekarának hangverse- > nye a Gelléit-szállóból.

Next

/
Thumbnails
Contents