Zalamegyei Ujság, 1932. október-december (15. évfolyam, 223-297. szám)

1932-10-16 / 236. szám

1932 október 16 Zalarriegyei Újság 3 venni, amig elvben el nem isme­rik fegyverkezési egyenjogúságát. Londonban bíznak abban, hogy a nagyhatalmi értekezlet Német­ország kifogásai ellenére is létre­jön. Az angol kormány nem ra­gaszkodik Genfhez, mint az érte-, kéziét színhelyéhez, tehát csak a franciák ellenkezésének legyőzése szükséges. A badacsonyi szőlősgazdák értekezlete. A badacsonyvidéki szőlősgazdák vitéz Szentkirályi Gyuia, a bada­csonyi pinceszövetkezet elnökének vezetésével értekezletet tartottak Badacsonylábdiban. Vitéz Szentkirályi Gyula elnöki megnyitójában rámutatott, hogy a külföldi borházak a dekonjunktúra miatt megbuktak, s a gazdáknak csak a szövetkezetek működésé­ben lehet reménységük. A bel­földi pinceszövetkezetek várako záson felül beváltak. Azt az elvet követik, hogy a termelő borát köz­vetlenül a fogyasztóhoz juttatják. Ha a mostani havi 800 hl. ela­dási eredményt fokozni tudják, akkor a badacsonyi pinceszövet­kezet áldásos intézménnyé válik. Ha a magyarországi évi 26 literes fejfogyasztást 45 literre lehetne fokozni, akkor nem volna gond az értékesítésre (Németországban a fejkvóta 200 liter). Elmondotta, hogy Tapolca vidékéről eddig át­vettek 3.372 hl. bort, amelyből 1.337 hl. Badacsonyra, 1.200 hl. Kisőrs-Révfülöpre jut. Intézked­tek, hogy propagandaszervezetet állítsanak fel, amely a burgen­landi vevőket visszahódítja. A mai állapotról kijelentette, hogy hatá­rozott javulás észlelhető és az árak 30—40 százalékkal emelke­dőben vannak. De a külföldre ne számítsunk, mert ott nyomot­tak az árak. Ezután a gyümö'cs- termelés felkarolását sürgette. Malatinszky Ferenc azt kérte, hogy a szövetkezet vegye át a gyenge kezekből már most a A gyereknek csak egy szó fogta meg a gondolat világát. — Szeret ? És éd’sanyámasz- szonyt nem szereti ? Csend támadt az alkonyati lég­ben, az asszony nem tudta mit feleljen. Mit feleljen ? A gyerek szemében az apa személyének magasztosnak kell maradnia. Az anyának védenie kell. Nem habo­zott sokáig. — Persze, hogy szeret engem, hisz én vagyok a felesége... — Két nagy könnycsepp buggyant ki a szeméből és végiggördült az arcán. Félrefordult. Az ujjasával letörölte a nyomát. Nádi-Balogh István öt lépésnyire állt tőle egy magasra rakott búzakereszt tövé­ben. Ha kinyújtotta volna a kezét, ő törölhette volna le Julis köny- nyeit. — Édes fiam, hazamegyünk — mondta az anya és felemelte a kis zsákot. Megállt, a messze távolba révedezett el a tekintete, egyszerre csak kiöntötte a zsák tartalmát. A gyerek nézte, aztán keservesen kérdezte: — Hát a cipó ? — Majd ád az Isten, nem visszük el. Úgyis rossz termés volt az idén, kevés magot eresz­tett a kalász, ne vigyük el még ezt is szegény apádtól. Nádi-Balogh Istvánnak erre uagyot vert a szive és torkában mus'ofcat. Vitéz Szentkirályi Gyula kijelentette, hogy ez lehetetlen, mert c3ak kiforrott bort vehetnek át, kü önben pénz sincs erre a célra. A 100 ezer részjegyből még csak 27 eze-et fizettek’ be. Ha 50 ezer pengő kölcsönt kapnának, akkor segilhitnének a gyenge- kezű termelőkön. ígéretet kaptak, hogy idővel kölcsönhöz jutnak. Malatinszky Ferenc ujibb fel­szólalásában kijelen'ette, hogy Zala vármegye alispánja legutóbb rendeletet adott ki a falusi mu­latságok korlátozásáról, s— mint hire jár — hasonló rendelet ki­adására készül a kormány is. Jobb későn, mint soha — tartja a közmondás, s mi mégis sze­rettük volna, ha ezek a rendeletek már korábban napvilágot látnak. — Ebben bizonyára minden pap és minden tanító igazat ad nekünk. A most kiadott és ki­adásra kerülő rendelet megóvhatja némileg a falusi fiatalságot a tovább zülléstől, de nem óvhatja meg a már sokszor férfivé embe- resedett megelőző generációt az elmúlt tiz esztendő mulatozásai­nak káros hatásától. Azért hangsúlyozzuk ezt, mert a háború óta eltelt idő megdöb­bentő szakadékot teremtett Zalá­ban az öregek, az idősebb nem­zedék és a falusi fiatalság között. Van szép számmal kivétel is, de a fiatalság túlnyomó része és az öregek között ott van ez az első­sorban erkölcsi szakadék. És en­nek egyik főforrása a sok mulat­ság, a másik — bármily furcsán hangzik is — a kerékpár, a har­madik az általános hadkötelezett­ség hiánya. Gyakran hallunk panaszkodni idős falusi gazdákat, hogy a fiuk goromba, hogy nem tisztel sem érezte. Ez a koldus, kitaszított idejön összegyüjtögeti előbb ke­nyérnek, oszt’ most meg itthagyja. Ha legalább elvitte volna, ő ezt a molnárnál még meg is toldotta volna titokban. De nem ! Itt hagyják és éheznek tovább. Ron­gyosak és éhesek, mert nincs ke­nyerük. Julis pedig összehajtogatta a kis zsákot, lehajolt és felemelt valamit. Felemelte a pólyába kö­tött kisgyereket, a legkisebb Balogh-gyereket. És ahogy elin­dult az anya, ölében a kis gye­rekkel, nádi-Balogh István a hét- fájdalmú Szűz Máriát látta meg benne, amint üldözve ölében viszi a betlehemi gyereket. Az emberi fájdalom hátborzon­gató verejtéke ült ki a homlokára. Nem bírta tovább. Nagyot került sebtiben és szem­bement velük. Amint meglátta őt, tárt karokkal közeledett feléjük. Csak annyit tudott mondani elálló lélekzettel:- Hát . . . Hullámzott a keble a robusztus embernek és szemében az öröm csillogott. — István ! — nyögte ki nagy nehezen az asszony — István ! Itt vagy ? Megemberelte magát nádi-Ba­logh István. Feleségének esdeklő közbenjár a kormánynál a gyen­gébb anyagi viszonyok között élő termelők érdekeben. Sebestyén Gyula arról beszélt, hogy az osztrák-magyar boregyez­mény élet-halál kérdése a Bada­csonynak. Végül többen beszéltek arról, hogy az utóbbi napokban élénk­ség tapasztalható a borforgalom­ban. így Badacsonyban 30 fillért fizetnek mustért, 42 fillért borért. szülőt, sem papot, sem tanítót vagy jegyzőt, hogy léhütő, dolog­kerülő. Es a falusi ifjúság jelen­tős százaléka valóban ilyen. A mai zalai gyerekek alig kerül ki az iskolából, már nem akar maga fölött tekintélyt, parancsolót elis­merni. Tizenhat-tizenhét éves ko­rában legénynek tartja magát és szorgalmasan jár a nyilvános mu­latságokra, vagy a dugott bálokra. Másnap aztán mámoros, álmos, s késő reggelig alussza mámorát az istáló szalmaágyán, mig apja már hajnalban vesződik a földdel vagy az állattal. Nem csoda aztán, ha gyakoriak az összeszólalkozá- sok a szülők és a fiatalok között. Némelyik meg is veri az apját. Tanúskodnak erről a törvényszéki krónikák, pedig oda nem is kerül mindegyik eset, hiszen a szülő leggyakrabban megbocsát. De ar­ról is tanúskodnak a törvényszéki jegyzőkönyvek és ítéletek, hogy feltűnően gyakoriak a sebesülés­sel járó vagy halálos korcsmái és szőlőhegyi verekedések. Nem ritka az sem, hogy a fiú az apját lopja meg, igy teremtve elő a mulatozás költségeit. Ezekből a mulatozásokból foly­nak a további következmények: a zalai legény a dologkerülésen kívül templomkerülő is. Lelkében már nem él ott a vallásnak az a hangja fejébe kergette a vért. Öt éve, amióta összekerültek, nem csókolta meg soha a feleségét. Most széles kedvében magához szorította óvatosan, úgy csókolta, hogy a lélegzetük is elállt. — Engedj már — mondta ki­bontakozva az asszony a vad ölelésből — hisz, megfulok. — Mutasd a gyereket! — rik­kantotta el magát nádi-Balogh István és széles jókedvében ki­kapta a pólyásgyereket anyja karjai közül, ránézett, magasra tartotta az Egekura felé s csak annyit mondott: — Az én fiam ! Finom ujju szobrász lemintáz­hatta volna nádi Balogh Istvánról, amikor az istenség diadalmasko­dik a bűn felett. A hegyekről leereszkedő, néma esti alkonyban eggyéolvadtak a lehuzódó árnyak, a távoli erdő­ben eltűntek a kontúrok. A kósza esti nyári szellő elhozta idáig a megkonduló harangszót. A kisfiú lekapta fejéről a sapkát s lágyan, zsoltáros hangon kezdte el az Ur imáját. Nádi-Balogh István hallgatott egy darabig, majd alázatos bün- bánattal mondta egyszerre csak a gyerek után: — ... és légyen meg a Te szent akaratod. megbecsülése, ami az idősebb gazdákéban. Misehallgatás helyett a templom falát támogatja vagy valamelyik istáiéban bújik meg, kezében a kártyával, esetleg egy rossz újsággal. Nemzeti szempont­ból is megbízhatatlanabb elődeinél. Hajlik a szélsőségekre, s — vá­lasztások esetén — az erőszakos­ságokra. A megdöbbentő szakadék má­sik forrása, azaz eszköze a ke­rékpár. Gyakran olvashatjuk, hogy ünnepségeken kerékpáros bandé­riumok szerepelnek. Alig van te­hetősebb falusi fiú, akinek ma kerékpárja nem volna és ezt el­sősorban nem az ünnepségeken használják, amelyekre kirendelik őket, hanem mulatozási vágyuk kielégítésére. Egy alispáni rende­let már korábban is korlátozta az egy faluban tartható mulatsá­gok számát, de ezt a „nehézsé­get“ a falusi legény könnyen át­hidalja. Egy-egy környéken min­den vasárnap rendez mulatságot valamelyik egyesület vagy más alakulat. Vasárnap ebéd után tehát a legények felkapnak a ke­rékpárra és elkarikáznak abba a községbe, ahol aznap mulatság van. így megy ez vasárnapról- vasárnapra. Szükség volt tehát az újabb alispáni rendeletre és szükség van a kormányrendeletre is. Ezek­nek végrehajtásánál bizonyára fi­gyelemmel lesznek arra, hogy nagyobb körzetekben is megrit- kitsák a mulatozási alkalmak számát. De szükség volna az ál­talános hadkötelezettségre is, mert ennek hiánya szintén egyik oka a falusi fiatalság erkölcsi lerom­lásának. Nálunk a katonaság mindenkor nemcsak nemzetvé­delmi intézmény, de fontos nem­zetnevelő eszköz is volt. Sok fa­lusi gyerek ott tanult meg irni- olvasni és valamennyien ott ta­nulták meg a fegyelmezettséget,, a józanságot, ennek a nevelésnek hatását idős korukban is érezték. Sajnos, Trianon megfosztott minket az általános védkötelezeíf- ség lehetőségétől. A most elmon­dottak eggyel több okát adják annak, hogy még erősebben küzdjünk a békeszerződés e lehe­tetlen Tenderezésének megszünte­tése érdekében. Ha árháború előtt szükség volt a katonaság fegyelmező és nevelő erejére, még inkább szükség van arra ma, a háború és forradalmak okozta erkölcsi káoszban. Az erkölcsi elsikiás szomorú valóság, a nemzedékek között ott tátong a mind inkább mélyülő szakadék Érezze kötelességének ezt betöleni mindenki, akinek ke­zében ott van a nevelői pálca, de azok is, akik a fenyitő virgácsot szorítják markukban, mert talán az utóbbira van nagyobb szükség­Megjelent Vass János hitoktató által ösz- szeállitott Imafüzet 48 oldal ter­jedelemben, mely gyermekek részé­ről nélkülözhetetlen, gondosan összeállított tartalmánál fogva. — Ezen Imafüzet pótol egy egész imakönyvet, s a gyermekeknek lé­nyeges Könnyítést ad a szentgyó­násra való előkészületnél is, mert megszünteti egészen azt a kérdést, hogy a gyermekek leirják-e bűne­iket, vagy sem. — KJ darabnál kevesebbet nem szállítunk, mert a portó nagyon megdrágítaná darab árát. — Megrendelhető Vass János hitoktatónál Keszthely, vagy Zrínyi könyvkereskedésnél Zalaegerszegen. Ára darabonkint 10 fillér Mély szakadék választja el a zalai falusi fiatalságot az idősebb nemzedéktől.

Next

/
Thumbnails
Contents