Zalamegyei Ujság, 1932. október-december (15. évfolyam, 223-297. szám)

1932-10-02 / 224. szám

2 Zalamegysi Újság 1932 október 2. Krónika. Szétküldötték az országban A sok ezer sorsjegyet. Meggondoltam s vettem én is Utoljára most egyet. Talán nyerek, mert most egyszer „Másodikat“ küldöttek Es hozzá még olyant, mellyel Főnyereményt ütöttek. Irigyel is, amint látom, Ellenségem, jóbarátom, (Kik osztoztak pechemben), Mert ülök most nyeregben. Szegény bankok panaszkodnak, Rájok senki jót nem mond. Nyomja ezért, amint tudjuk, — A fejőket sok-sok gond. Nagy akciót indítanak, Hogy, a népet békitsék És magukat a nép előtt Egy kicsikét szépítsék. Ugyan ez már mire való ? Müködésök ha rossz, ha jó, Nem múlnak el a bajok S igy mindig lesz kuncsaftjok. Megszűnt a mi jó viszonyunk Most a gazdag Svájccal is. Aki nemrég őszinte volt Hozzánk, az is már hamis. No, de azért nincs ám nagy baj, Hisz’ csak órát nem kapunk A hegyeknek hazájából S e nélkül csak megvagyunk. Ha nincs óránk, hát nem nézzük, Bajunk ezzel nem tetézzük. Óra nélkül is tudnánk, Hányat ütött az óránk. A mi helyes kis városunk Semmivel sem gondolna, Ha az a pár ezer pengő Adóssága nem volna. De lehetne adósság is, Másutt is van, ez való, — Ha befolyna kasszájába A kivetett pótadó. Hiába itt a sok panasz, Mindenre a válasz csak az, Adjanak a városnak 3 a város ad másoknak. Ipszilon. A kis „sáskák“. Egy fehér ruhás, mozgó kis sereg a zöld mezőben: a kis- kanizsai tornászcsapat. Kis „sás­kákénak hívják őket, apáik har­cos katonái a 20-as és 48-as zalai ezredeknek, ők pedig a jövő ígérete nekünk. A háború utáni esztendőkben a nagykanizsai elemi iskolák inten­zív tornatanitáshoz kezdtek igaz­gatóik lelkes vezetése alatt s ma már Nagykanizsán eseményszámba megy az ezernyi gyermek torna­bemutatója minden év végén. A kanizsaiak meg is becsülik, érté­kelik ezt a munkát, a város pe­dig felkarolja az iskolaügyet s megtesz minden lehetőt a mai szűk világban is az iskolák ér­dekében. A kiskanizsai elemi iskolában különösen hozzáértő munkát Szép- udvary László végez, aki nemcsak gyakorlatilag, de elméletileg is vezérfonalak készítésével bizo­nyítja hozzáértését s lelkesedését a torna iránt. Ő hozza el most Zalaegerszegre a tanulók egy kis csoportját, szoktatja gyermekeit az idegen pálya megszokásához, nekünk meg hoz — egy kis lát­ványt, egy kis örömet. Mert örülni lehet ezeknek a gyerme­keknek, annak a munkának. Meg­nézheti — s meg is nézte — a szakéi tő szem őket s dicséret volt a bírálat. Szoktatja őket a tanítójuk az idegen pálya megszokásához, mert a tavasszal nem is közelebb: Rómába mennek a kis „sáskák“, munkájuk bemutatására. A nyá­ron már barátkoztak a kis ola­szokkal, amikor a balilák itt vol­tak. És mutattak is nékik egy kis magyaros tornát. Az olasz vezetőknek annyira megtetszett a „sáska“-had, hogy feltétlen el­várják őket a tavasszal hozzájuk. S gavallérosan fizetik is minden költségüket. Képzeljük el azt a lázt, amely most Kiskanizsán van a gyermekek között! A nyáron Hévizén járt egy kis tornászcsapatuk, majd megették őket hévíziek. Sőt még ennél is Czobor László közgyám ma a következő beadványt intézte a polgármesterhez: — Avval a tisztelettel teljes ké­relemmel fordulok nagyságos Pol­gármester Úrhoz, szíveskedjék odahatni, hogy a város területén levő elemi iskolákban ez év no­vember 1-től 1933. május 1-ig a délutáni előadások szüneteljenek, illetően délelőtt 8 órától 12 óráig tartassanak meg. — Két indokból bátorkodom ezen kérelemmel Polgármester Urhozfordulni. Az egyik, hogy a mai nehéz gazdasági helyzet következ­tében a szülők legnagyobb része képtelen gyermekeit megfelelő téli ruházattal ellátni. Mini a tavalyi tél is bizonyítja, az iskolaköteles gyermekek hiányos ruházatuk mi­att az egész télen alig tudna isko­láztatási kötelezettségüknek meg­felelni, részben a ruhahiány, rész­ben pedig a hiányos ruházat miatt kapott betegségek közetkeztében. — Télen 4 óra után a gyermekek tanulni sem tudnak más napra a beálló sötétség miatt, mert a Jeg­Jelentettük már, hogy a zalai molnárok egy része beszüntette az őrlést, mert azt mondják, hogy nem birják azokat a terheket, ame­lyeket legutóbb reájok róttak. Pénteken a vármegye minden ré­széből összejöttek a molnárok Nagykanizsán, hogy megyei érte­kezlet keretében határozzanak, le- állitsák-e malmaikat, vagy sem. Hosszas vita után úgy határoz­tak a gyűlés résztvevői, hogy hét­főtől kezdve kisérletkép egy hétre leállítják malmaikat. A Trans- danubiától pedig küldöttség útján kérték, hogy ez alatt az idő alatt szüntesse be az úgynevezett csere­többet tettek: a bemutató után egyszeri tányérozásnál (jobban mondva kaiapozásnál) több mint 100 pengőt kaptak a gyerekek az alkalmilag összejött közön­ségtől. Az egerszegi bemutató nem­csak az ide eljött csapatnak ké­pességét mutatja be, hanem tanú­bizonyságot tesz arról a jó mun­káról, amit a kanizsaiak végez­nek, nekünk pedig hoz egy kis ünnepi érzést a szürke hétköz­napokba. Nemcsak gyerekek és szakemberek, hanem minden fel­nőtt is gyönyörűséget talál az immár országos nevű tornász­csapat bemutatóján. A kiskanizsai „sáskák“ váloga­tott kistornász csapatának mű­sora: Diszfelvonulás. Szabadgya­korlatok. Talajtorna. Zászlós gya­korlat. Nyiiazás, boxolás. Kikép­zési menet. Puskagyakorlatok. Gulyaalakitás. Roham. Elvonulás. több családnál a mai nehéz hely­zetben még a világítás is gon­dot okoz. — A másik: súlyos indokom a város nehéz anyagi helyzete. A délelőtti és délutáni iskolábajárás ese:én az összes tantermeket két­szer kell befűteni. Ha a gyerme­kek csak délelőtt járnának az is­kolába, 50 százalékos tüzelőanyag megtakaritás mutatkoznék, ami a nehéz gazdasági időben a vá­rosra nézve jelentős megtakaritás volna. — Külön óhajtom megemlíteni azon körülményt is, hogy csak dél­előtti iskolábajárás elrendelésével nagyon megkönnyitenék a várost környező külterületekből és he­gyekből bejáró iskolásgyermekek helyzetét, kik a nedves, hidegebb időjárás beálltakor a délutáni ta­nítás miatt étlen-szomjan kényte­lenek várakozni. — Ismételten kérem nagyságos Polgármester Urat, szíveskedjék fenti indokaim alap-ján a szük­séges intézkedéseket megtenni. őrlést. A Transdanubia igazgatója azonban kijelentette, hogy, mivel malma kereskedelmi malom, nem áll módjában csatlakozni a hozott határozathoz. A molnárok erre azt válaszol­ták, hogy, ha a Transdanubia a csereőrlést egy héten belül nem szünteti be, az összes, 15 kilomé­teres körze'ben levő vámmalmok kereskedelmi őrlést fognak vé­gezni és őrleményeiket beviszik a nagykanizsai piacra. Értesüléseink szerint a zalaeger­szegi és zalaegerszegvidéki mol­nárok is hozzájárulnak a nagyka­nizsai határozathoz, vagyis hét­főn ők is leállítják malmaikat. Egyebekben ismét működésbe hozzák a múlt év végén beszün­tetett Zalamegyei Molnárszövetsé­get és a piszkos konkurencia meggátlása céljából a tagok mind­egyikével 500—Í5C0 pengős vál­tót akarnak aláíratni, hogy, akik a megállapodásokat be nem tart­ják, azokkal ezt az ősszeget meg is fizettessék. A megyei Molnárszövetség élet- rekeltése ügyében a jövő hét egyik napján már értekezletet is tarta­nak Zalaegerszegen az ipartestü- iet helyiségében, Bődy Zoltán alispán a nagyka­nizsai határozatot illetően úgy nyilatkozott, h )gy a közönség ér­dekeit minden, rendelkezésére álló eszközzel megvédelmezi. Mikes püspök Zalalöíön fejezte be bérmautját. Mikes János gróf szombathelyi megyéspüspök csütörtökön Zala- háshágyon bérmált meg 540 hí­vőt, majd pénteken Zalaiövőn fe­jezte be bérmakörutját. Zalalövő határában felvirágozott kerékpáro­sok fogadták a főpásztort, a plé­bánia előtt felállított díszkapunál pedig Bődy Zoltán alispán, Balás István dr. tb főszolgabíró, vitéz Barnabás István dr. kir. tanfel­ügyelő üdvözölték és Varga Ist­ván vezető jegyző köszöntötte. A templom bejáratánál a kerület papsága éién Pehm József apát­plébános mondott köszönetét a megyéspüspöknek, hogy a bérmá­lás kegyelmét a Zalavölgy hívei­nek kiosztotta. A megyéspüspök meleg szavakkal emlékezett meg papjainak bu^góságáról. Szentmise után Veér Vilmos plébános, kerületi tanfelügyelő, majd Mikes János gróf mondott beszédet, amelyben a bérmálás jelentőségét méltatta. Azután 710 hívőt bérmált meg. A bérmáltak között voltak Batthyány Ferenc és Batthyány Károly grófok, a boldogemiékü herceg B atthyány- Strattmann László fiai, a herceg­asszony és nővéreik kíséretében. A bérmaapai tisztet Fuchs Ferenc körmendi esperes és Erdődy Fe­renc gróf töltötték be. A bérmálás után a megyés­püspök az iskolát látogatta meg, ahol elismeréssel szólt a tanítók munkájáról. M*jd kü!döttségeket fogadott. Először az egyházköz­ség tisztelgett Kovács Imre v. el­nök vezetésével, utána Pesti Sán­dor községbiró vezetésével a poli­tikai község, majd az izr. hitköz­ség küldöttsége tisztelgett Baen- der Adolf rabbival az élén. Utá­nuk az iparosok vezetősége és a tűzoltók hódoltak a főpásztor előtt. Egy órakor a plébánián ebéd volt, amelyen a főpásztoron ki- vül résztvett gróf Beckers Frigyes, Bődy Zoltán alispán, vitéz Bar­nabás István dr. tanfelügyelő, Balás István dr. tb. főszolgabíró, Sáska Imre földbirtokos, Varga István vezető jegyző, Kovács Imre v. egyházközségi elnök, Gonáry Gergely kántortanitó, a daloskor karnagya, a kerület pap­sága, stb. Ebéd alatt a zalalövői daloskor kedves énekszámokkal lepte meg a főpásztort, ki meleg szavakkal köszönte meg az üd­Egyhuzamban való tanítás télen az elemi iskolákban. A közgyám beadványa a polgármesterhez. Hétfőn az összes zalai molnárok egy hétre beszüntetik a munkát. Újra megalakul a vármegyei molnárszövetség. —■ Az alispán megvédi a közönség érdekeit.

Next

/
Thumbnails
Contents