Zalamegyei Ujság, 1932. október-december (15. évfolyam, 223-297. szám)

1932-12-30 / 296. szám

*1982 December 30 Péntek. J£l?» 293 saxám Äa»a 10 fillér Felelős szerkesztő; Herboly Ferenc. sxgrtssiloíég és tfalúfcmtal: Zaiaeasrsseg, Sígdieiyi-iér l felBíOH: 128 sí. — FióKSiaflólilYaial: Eesstcel'?, Kossntíi L.-a. POLITIKAI NAPILAP Megjelenik hétköznap a kora délutáni órákban. Előfizetési árak egy hónapra 240 negyedévre 7*20 pengő. A muraközi kérdésről. irta : Dr. Sz A Zaíamegyeí Újság karácsonyi számában „Mura közi kérdés" cimíi cikk jelent meg Bajza József dr. egyetemi tanár tollából. Éhez az Írója által is, a hagyományok­tól eltérő felfogású cikkhez óhaj­tok hozzászólni. Harminc eszten- deig,folytattam Muraközben orvosi gyakorlatot, megtanultam a nép nyelvét, tőlem íeíhetőieg részt vet­tem a politikai, kulturális életben és ez jogosít fel arra, hogy Bajza professzor úr cikkének egyes dol­gokban való felfogását az srő iránti teljes tisztelettel helyesbítsem. Teljesen igazat adok a cikkíró­nak, hogy külön muraközi nyelv nincsen és még kevésbé a kita­lált szlavón nyelv, mert a mura- közi nép a horváí nyelv kaikavac nyelvjárását beszéli. Ez a nyelv járás Muraköz, Varazsd, Körös és Zágráb vármegyék ősi nyelvjárása és amidőn 1830 ban Ljudevit Qaj a Narodne Novine cimü első hor­vát újságját Zágrábban megjelen íeire, hosszas megfontolás után tért csak át a stokavac nyelvjá­rásra, amely azóta a horvát iro­dalmi nyelvvé let!. Minthogy a szerbek is a stokavac nyelvjárási beszélik, nyelvközösség álii elő a szerbek és horvátok között. A két nyelv között azonban mégis van különbség, mert a szerbek eka- vacok, a horvátok pedig ijekava- cok. Egyes szavak kiejtését ugy anis a horvátok j betű közbeiktatásá­val puhítják. Példáui: ez a szó gyermek, szerbül dele, horvátul dijeíe. Tévedés azonban, hogy a stokavac és a kaikavac nyeiv kö­zött csak lényegtelen eltérések van­nak. Ezek az eltérések annyira nem jelentéktelenek, hogy a mu­raköziek meg sem értették az ál taluk illírnek nevezett stokavac nyelvjárást. Legyen elég nyelvtani magyarázatok helyett ez a példa: Haza fogok menni, ez stokavac nyelvjárásban annyit jelent, hogy ja csu icsi kucsi; kaikavac, muraközi nyelven: Ja budem isel dimo. A 14 éves stokavac nyelvű be­iskolázás nem fogja kiküszöbölni a muraköziek kaikavac nyelvét, amint nem küszöbölte ki az ! 849 — 1860-ig tartó horvát uralom sem, sőt a müraköziek otthon ma is az ősi kaikavac nyelvjárást be­szélik. Nekünk, a nagy pipáju, kevés dohányu magyar uraknak, értékes volt a muraközieknek ez a kai­kavac különnyelvüsége, mert nem értvén meg jól a stokavac nyelvet, nem olvastak a horvát lapok folytonos magyarellenes uszításait, megelégedtek a Csáktornyán kai­kavac nyelven megjelenő hazafias szellemű Mediemurie cimü lap olvasásával. Épen ezért a magyar uralom alatt az elemi iskola két alsó osztályában a horvát írást és ol­vasást .kaikavac nyelvjárásban tanították. Mindenesetre hozzájá­rd Zsigmond. rulí ez a nyelvi különválás a muraköziek . magyar érzelméhez, aminthogy a müraköziek sohasem nevezték magukat horvátoknak, hanem egyszerűen muraközieknek. „Medimurei smo,“ igy mondták, hogy megkülönböztessék magu­kat a Dráván túli horvátoktól. Kaikavac nyelvű ősi imakönyveiket, ugyanezen nyelvű magyar áriáju egyházi énekeit a zágrábi szemi­náriumban pánszláv apostoloknak nevezett papjaik szedték el tőlük, hogy kicseréljék stokavac nyelvű könyvekkel és énekekkel. A béke­időben az Üdvözítő nevét ők Jé­zusnak mondották imáikban és papjaik csak a háború alatt kezd­ték rájuk kényszerűen! az íssus kiejtést. Végül pedig leszögezem azt az elodázhatatlan tényt, hogy a muraközi nép jószántából, kény­szer nélkül szívesen tanult meg és szívesen beszélt magyarul és ha Muraköz vissza fog hozzánk kerülni, a jelenlegi beiskolázás dacára is az íog lenni, ami volt: kaikavac nyelven beszélő, magyar érzelmű, derék .muraközi polgár. Ami Muraköz jelenlegi nemzet­közi' helyzetét illeti, nem szabad szem elől téveszteni a módot, hogy hogyan került Jugoszláviá­hoz. Amidőn 1918. október 29 én a zágrábi nemzeti tanács a Ma­gyarországtól való elszakadást ki­mondotta, ezt Muraközre és a Vendvidékre nem mondhatta ki, mert a hatalmak által a fegyver- szünet alatt kijelölt demarkációs határ Magyarország és Horvát­ország között a Drava folyó volt. Muraközt a varazsdi nacionalis­ták áítal toborzott haderő csak 1918. december 24 én foglalta el és Beigrádban küldöttségileg aján­lotta fel Sándor trónörökösnek és Pasics miniszterelnöknek. Ezek szerint, ha Magyarország Horvátországra nézve az elszaka­dás kimondása után nem emelt igényt, ez semmiképen sem érinti Muraközt, amely az elszakadás idején tényleg Magyarországhoz tartozott és 1918. december 24-ig meg is maradt és csak akkor, a fegyverszüneti egyezségek ellenére a varazsdiak önvállalkozása által, erőszakkal szakittatott el Magyar- országtól. Muraköz tehát csak egy utólagos, teljesen jogtalan fogla­lás, amelyet a trianoni kényszer- béke jóváhagyott. Mi, muraköziek, akik ezt az erőszakos horvát fog­lalást végignéztük, természetes, hogy nem vehettük jónéven ezt az országiablást attól a néptől, amellyel 800 éven át államközös­ségben éltünk és a világháború­ban együtt harcoltunk. A magyar és horvát közjogi felfogás aligha lehet azonos a muraközi kérdésben, mert a hor­vát nacionalisták már a háború előtt is maguknak követelték Mu­raközt és erős irredenta mozgal­mat szítottak ellenünk 1861 óta. Súlyos hibának tartom azonban magam is, ha valaki a horvát nemzet szidalmazása vagy ócsár- lása által vél Muraköznek szolgá­latot tenni. Muraköznek a varazsdi nacionalistákJCáltal történt elfogla­lása, ha jogtalan és erőszakos tény volt is, az ő szempontjukból megérthető, mert ők a muraközi horvát testvéreket akarták a ma­gyar uralom alól felszabadítani. Ez azonban teljesen egyoldalú módon, az önrendelkezési jog számbavétele nélkül történt, mert a muraközi népet nem kérdezték meg, hová akar tartozni. Ha 14 év óta bizonyára meg is erősö­dött a horvát nacionalista érzés Muraközben, én nyugodtan rábíz­nám ma is a muraközi népre, hogy népszavazással döntsön ál­lami hovatartozásának kérdésében. Hosszú ideig éltem közöttük, is­merem a régi hazához való vissza­vágásukat, gazdasági kapcsolatu­kat, amely minden tekintetben Magyarországhoz fűzi őket. Minden jóérzésü magyar szívből kivánja Horvátországnak a szerb járom alól való felszabadulását, teljes önállóságát és maradandó boldogulását. Muraköz kérdését oldja meg Muraköz népe, a jobb sorsra érdemes magyar és horvát nép éljen egymással megértő test­vériségben egy boldogabb jövő­ben. A német és francia miniszterelnökök kölcsönösen meglátogatják egymást? London, december 29. A Daily Telegraph diplomáciai ievelezője szerint diplomáciai körökben ar­ról a lehetőségről beszélnek, hogy az ú; francia és német miniszter elnökök nemsokára találkoznak, sőt kölcsönösen meglátogatják egymást. Enn k a fejleménynek hiiét Londonban és Washington­ban igen kedvezően fogadták. Nem valószinü azonban, hogy or­szágaik hangulata miatt akár Paul Boncour, akár Schleicher vállal­koznának a látogatásra mindad­dig, amíg az öthatalmi tanácsko­zás vagy a leszerelési értekezlet a konkrét megegyezés útjához el nem jut. Robbanás következtében 13 munkás meghalt a nagymányoki bányában. Bonyhád, december 29. Tegnap este a nagymányoki bányában bor­zalmas hatású bányalégrobbanás történt. A robbanás után azonnal megindult a mentési munka és ez alkalommal 13 bányász holttestéi találták meg a romok alatt. A tizennegyedik bányászt élet- veszélyes állapotban szállították kórházba. A vizsgálat megin­dult. Az eddigi megállapítás sze­rint senkit sem lehet felelőssé tenni a borzalmas szerencsétlen­ségért. Bonyhád, december 29. A nagy­mányoki bányarobbanást valószí­nűen szénpor vagy sújtó lég okozta. A szerencsétlenség idején épen a bányatelepen tartózkodott a pécsi bányakapitányság kikül­döttje, aki a közigazgatási hatósá­gokkal együtt azonnal megkezdte a vizsgálatot. A bányaigazgatőság mindent megtesz az áldozatok hozzátartozóiért. Hogyan lehet a diplomás mérnSkbSI kisiparos? Érdekes rendelettervezet érkezett a kereskedelmi minisztertől véle­ményezés végett a kereskedelmi és iparkamarához. A rendelettervezet kimondja, hogy az egyes képesitéshez kötött iparok gyakorlásához megkívánt szakképzettséget a jövőben azok nál az egyéneknél is igazoltnak kell tekinteni, akik a József-mü- egyetemen mérnöki, építészi gé­pészmérnöki, vegyészmérnöki, to­vábbá a bányamérnöki és erdő mérnöki főiskolán oklevelet nyer­tek, ha ezek az illető iparban bi­zonyos tartamú szakba vágó gya­korlatot tudnak fölmutatni. Ennek a szakbavágó gyakorlat nak a tartamát az összes iparokra nézve külön-külön határozza meg a rendelet. j Arany-, ezüstmüszerész, éksze- j rész iparnál három hónap. Aszta­los iparnál a gépészmérnökök ré- | szére szakbavágó gyakorlat iga­zolása nem szükséges, vegyész- mérnökök részére hat hónap, egyéb mérnökök részére három hónap. Autójavító és szerelő ipar­nál gépészmérnök részére gyakor­lat nem szükséges, egyébként hat hónap. Bádogos iparnál gépész- mérnökök részére szintén nem kell, a többi egyének részére három hónap, kivéve a vegyész- és erdő- mérnököket, akiknek hat hónapi gyakorlatot kell felmutatniok. Bor­bély és fodrász lehet minden mér­nök, ha hathónapi szakbavágó gyakorlatot igazol. — A böröndös, bőrdíszműves és szijgyártó ipar­ban hathónapi, gépészmérnökök

Next

/
Thumbnails
Contents