Zalamegyei Ujság, 1932. október-december (15. évfolyam, 223-297. szám)

1932-12-28 / 294. szám

Felelős szerkesztő : Her bo ly Ferenc. SzerKesziöség és Kiaiilivaial: Zelaegerszea, szécűeiyl-iér 4. | POLITIKAI NAPILAP I Előfizetési árak: egy hónapra 2‘40 pengő Telelőn: 128 SX. — FióKÜaflÓlivatal: Xesxifiely, Kessnth L.-B. ( Megjelenik hétköznap a kora délutáni órákban. | negyedévre 7*20 pengő. Ünnepek után. A nyomorúságnak mai napjai­ban jóleső érzéssel állapítottuk meg, hogy karácsony ünnepe meg­mozgatta az emberek leíkiisme- retét. Egy szóként hangzott el vi­lágszerte, hogy karácsony ünne pén senkinek sem szabad éheznie, senkinek sem szabad fütetlen szo­bában fázlódnia. És, báimiiyen szegénység uralkodik is, annyit minden bizonnyal elértünk, hogy a szent ünnepre ínségeseinket elláthattuk a szükségesekkel. Mert fölébredt az emberekben a lelki - ismeret. Ha az emberiség nem engedné pihenni lelkiismeretét s mindig csak annak a szavára hall­gatna, — mondotta a minap a hercegprímás a budapesti bazili­kában, — más képet mutatna ha­zánk és egyszerre megváltoznék a föld színe is. Nem tagadható ugyanis, hogy a lelkiismeretlen­ség az emberiségnek legnagyobb baja. A lelkiismeretlen emberek­ből és társadalmi rétegekből álló államok és nemzelek miatt nyög az egész világ. A világ bajainak es az emberi­ség vergődésének ez az újszerű megokoiása bizonyara fölényes mosolyt fakasztott közgazdasági életünk reális szaktudósai körében. Hiszen megszoktuk már, hogy év­tizedek óta a templomok és zár­dák hűvös magányába utalja a keresztény világrendtől elszakadt ember a lelkiismerettei és az er­kölccsel összefüggő kérdéseket, hogy felszabadulva a vallás, a természetföiötti világrend bilincsei­től, szabadon garázdálkodhassék az élet egész területén. Boldogu­lásának ellenségét látta a közép­kor mély lelki egységében, a lel­kiismeret és keresztény erkölcsi világrend szabályozó érvényesü­lésében, szétfeszített hát minden gátat és felnyitotta a „szabadság“ zsilipjeit. A szabadságot s az emberi önzést tette meg a köz­élet, kulturális és gazdasági éiet elvévé, a jog és törvény forrásá­nak, az élet végcéljának, az er- köicsiség és kulturális haladás zsinórmértékének. A szabadság­gal űzött szédelgés és visszaélés megtermetté gyümölcsét s a világ színpadjára iépiette a lelkiisme­reti gátlásoktól megszabadított embertipust és az ehez tartozók megteremtették a korrupció és terror sötét fertőjét. Másrészt a lefegyverzésről hazudozó és őrült iramban fegyverkező, szemforgató diplomatákat, akik a haza érdekét és a fiatal generáció boldogulását hazudják, valójában pedig sírásók és megbízott vigécei az ágyu- gyáraknak. Az arany bűvöletében és imádatában felnőtt valutatudó­sok a közgazdasági élet örök tör­vényeit szajkózó áltekintélyek, hid- alatti politikusok, felfújt és kép zeit nagyságok már másfél évtized óta dadogják a válság okát, de nem tudtak tovább julni kutatá­saikban a féligazságoknál. A vám­háboru, a gazdasági elzárkózás, a bankrendszer, az ostoba béke- szerződés, a munkanélküliség, az élet megdermedése mind-mind tényezője ugyan az emberiség vergődésének, de nem alap-oka, hanem következménye a politiká­ban és diplomáciában intézménye­sített gonoszságnak és igazságta­lanságnak. Végső fokon tehát a lelkiismeretlenségnek. A napilapok üresen jelennének meg, ha ki hagynák mindazoka? a szenzáció kát, panamákat, csalásokat, gyil­kosságokat, meiyek az elhalt lelki­ismeret szülöttei. A lelkiismeretet már évtizedek óta templomi értékként kezdték, elméleti értéknek minősítették. Később a cinikus lekicsinylés rend- zseréveí igyekeztek Ieminősiteni, a materializmus irányával sutba akarták dobni és a sok baj, pusz­tulás-, tragédia után be kell látni minden elfogulatlan szemlélőnek, hogy ieikiismeret nélkül nem él­hetünk emberhez méltó életet. A független emberi szellem képvi selől' már évek óta hirdetik az anysrgszerüség csődjét, megjelölték a kivezető utat is, de amíg az aranybilincsekbe vert potrohos nyáispolgarok intézik a világ ügyei', addig a lelkiismeretlenség terpsszk dik életünk fölött. Jegyzetek. Mély áhítattal vonultak a hívők ezrei szent Karácsony ünnepén templomba, hogy ezekben a gond­terhes időkben az isteni Kisded áldását és segítségét kérjék. Az ember ugyanis saját véges eszé­vel már nem képes megtalálni a kivezető utat a bajok és szenve­dések tömkelegéből. Ehez isteni segítségre van szüksége. A zala­egerszegi tágas templomok most valóban szűknek bizonyultak a hívők befogadására. Bár úgyszól­ván óránként mondottak szentmi­séket a templomokban, minden egyes misén nemcsak zsúfolásig teltek meg a templomok, jeléül annak, hogy az emberek Istenhez térnek, mert belátják, hogy segít­sége nélkül nem várhatják boldo­gulásukat, — hanem sokan künt is rekedtek. Csak azután ne feled­kezzék meg az ember Istenről akkor sem, amikor ájtatos imája meghallgatásra talál, amikor az Ur kegyelme elhárítja a fenyegető veszedelmeket . . . * A karácsonyi áhitat fokozásához hathatósan hozzájárult az Egyházi Ének- és Zeneegyesület és Move kitűnő zenekara, mely az Ének­és Zeneegyesületnek ismert nagy­szerű vegyeskarával együtt a két ünnep féltszenkét órai miséjén sze^ repelt. Németh József karnagyot: nem kell ugyan sem bemutatnunk, sem dicsérnünk azért, amit a zene- és énekkar produkált, de most mégis a legteljesebb elis­merés és méltó dicséret hangján kell szólanunk felőie, mert a zene- és énekkar teljesítménye minden kritikán felül állt. A kar­nagynak feladata, hogy a műnek szépségéit kihozza. Ez teljes mér­tékben sikerült is. De természe­tesen nem szabad megfeledkez­nünk arról sem, hogy a karnagy célt csak akkor ér, ha a vezetése alatt álló karok hozzáértéssel, ügyszeretettel és odaadó buzga­lommal iparkodnak feladatukat teljesíteni. Itt mindkét tényező sokat, szépet és jót akart nyújtani s nemes törekvéseik sikert ered­ményeztek. Az bizonyos — és ezt büszkén állíthatjuk, — hogy irigyelheti Zalaegerszegtől minden város ezt a kitűnő ének- és zene­kart karnagyával együtt. Remél­jük, hogy méltányolja is közön­ségünk igyekezeíökeí s elismeré­sének, méltánylásának mindig meg is lesz a kívánt eredménye. Nagy katedrálisok kórusainak méltó versenytársa a zalaegerszegi kórus. * Elmúltak a karácsonyi ünnepek igazi karácsonyi hangulatban. Nem volt tapasztalható semmi olyan dolog, mely sérthette volna az ünnepi áhítatot. A durva mu­latozások, duhajkodások, melyek az előző években még tapasztal­hatók voltak s amelyek az ünnep rovására mentek, most teljesen elmaradtak. Hála Istennek ! Imrédy pénzügyminiszter1 Genfbe utazik. Budapest, december 27. A Nép­szövetség pénzügyi bizottságának január 9-iki ülésén résztvesz Imrédy Béla pénzügyminiszter is, aki ja­nuár 7-én utazik el Genfbe. A pénzügyminiszter tájékoztatja a bi­zottságot Magyarország pénzügyi helyzetéről és javaslatokat tesz az ország helyzetének orvoslására. Gömbös miniszterelnök január ban folytatja vidéki propaganda körútját. Ugyancsak januárban megkezdi Budapesten is az agi­táción gyűléseket. Gömbös miniszterelnök a ka­rácsonyi ünnepek előtt 2 órás tárgyalást folytatott Bethlen István gróffal. Valószínűen pártszervezési kérdésekről tanácskoztak. A mi­niszterelnök a karácsonyi ünne­peket Királyszálláson töltötte, ahonnét szerdán tér vissza. Brassó december 27. A kará­csonyi ünnepek alatt a kommu­nisták tüntető felvonulást és gyű­lést akartak rendezni, de a rend­őrség nem engedélyezte. Ennek ellenére a tüntető felvonulást meg­tartották. A kommunisták beha­toltak a szociáldemokrata párt helyiségébe és az ott tartózkodó tz munkást összeverték, majd betörték az ablakokat. A rendőr­ség szétszórta a tüntetőket és nyolcat őrizetbe vett. Páris december 27. Karácsony­kor a kommunisták tüntető fel­vonulást rendeztek. A tömeg beha­tolt az éjszakai mulatókba és bántalmazta a vendégeket. A ren­dőrség a tüntetőket kiverte a mu­latókból és 200 embert letartóz­tatott. Berlin december27. A karácsonyi ünnepek a fővárosban és a biroda­lomban nyugodtan teltek el, po­litikai események nem játszódtak le. Belgrád, december 27. Egyik szerb városka határában a vasúti őr tettenért egy férfit, amint bom­bát helyezett el a síneken. A bomba idő előtt felrobbant és a merénylőt darabokra tépte. A me­rénylő bolgár ruhát viselt. Egy máeik városban egyik rendőrtiszt egyik kávéházban két gyanús férfit igazoltatott, majd bevitte őket a renőrségre. Itt az ismeretlenek egyike revolvert rán­tott és agyonlőtte a rendőrtisztet, a másik pedig a rendőrségi szol­gát sebesitette meg. A menekülő­ket csendőrök üldözték. Tűzharc keletkezett, amelynek során egyik csendőrt és egyik merénylőt agyon­lőtték. Azt hiszik, hogy az agyon­lőtt merénylő egy horváth rabló- gyilkos, akit halálra ítéltek, de a börtönből megszökött. Dublin, december 27. Kilruss ir városban karácsony estéjén vé­res utcai harc folyt le két szoci­alista szakszervezet hivei között. A harc, amelyben 400 ember vett részt, órákon át tartott és annak során száz ember megse­besült. A zavargók több lakást kifosztottak és a bútorokat össze­törték. Kairó, december 27. A kertészeti főiskolában időre beállított pokol- gépettaláltak, amelynekFuad király látogatása idejében kellettvolnafel- jobbannia. Nyilvánvaló, hogy a merénylet a király ellen irányult. Az angol király rádióüzenete. London, december 27. György angol király karácsony napján rá­dióüzenetet intézeti a birodalom népéhez. Boldog ünnepeket kí­vánt a birodalom 400 millió ál­lampolgárának. Szólt arról a su* lyos megpróbáltatásról, amely a jövőben is várható, s meggon- doltságra és nyugalomra intette népét. Zavargások és merényletek a karácsonyi ünnepek alatt.

Next

/
Thumbnails
Contents