Zalamegyei Ujság, 1932. október-december (15. évfolyam, 223-297. szám)

1932-12-18 / 287. szám

1932 december 18. Zalamegyei Újság Tavasszal már többszáz munkást foglalkoztatnak a délzalai szénbányák. „vekkert“, tudva azt, hogy „ami biztos, az biztos“. Tíz óra az „első“ harangszó ideje. Nézem az órámat, öt perc­cel... elmúlt. Harangszó nincs. Iparkodom Miskához. Miska jó­ízűen fújtat, hanem az öt állat... Mind vigyázz állásban. Mi ez ? ... Félreállok és várok kissé. Pár pil­lanat alatt elkezdenek az én te­heneim rettenetesen bőgni. Este tiz órakor. Felugrott ám erre Miska és se szó, se beszéd... futóra... ha rangozni. * * * Kitudódott ezután, hogy eddig is hajnalban a vekker először a teheneket keltette fel s a tehenek bőgése a Miskát. Hiába .,. ! Holtig tanul az em­ber. A csodák kora lejárt 1 Mindenki kiváncsi, hogy mi­lyen lesz a jövője. Vájjon siker kisérie terveiben, vágyaiban az életen át. Mindenki teljesen ingyen kap most az életében várható eseményekről (szerelem, házasság, üzleti- és pénzügyi kilátások stb.) egy ho^oikopikus élei» tanulmányt, amiáltal sok baj­tól kímélheti meg önmagát és hozzátartozóit, sőt ismerve jövő­jének várható eseményeit meg­alapozhatja szerencséjét. Több ezer köszönő és hálalevél bizo­nyítja, hogy ezen a téren elért eredményeim utolérhetetlenek. Ne mulassza el Ön se az al­kalmat, hanem töltse ki az alanti szelvényt és azt 60 fillér bélyeg melléklésével (mely a portó, hir­detési és egyéb készkiadások fe­dezésére szolgál csupán) küldje be a következő címre: Astra Stúdió Újpest, Kolozs­vári utca 36. Szelvény egy díjtalan horos­kopikus élettanulmányra: Név: .............................................. Sz ületési hely, év, hó, nap legszerencsésebb .................. Me lyik évben volt a legszeren­csétlenebb :.................. Ci m:............................................... — G. F. B. selyem és flór­harisnyák legolcsóbb gyári áron óriási választékban a Fenyvesi Áruházban. — Mécs László költeményei a „Zrínyi“ könyvkereskedésben kaphatók. Több alkalommal foglalkoztunk már a bocskai és börzöncei szén­bányák ügyével. Bocska község­ben Macsek Ferenc, Arnola Vil­mos és Majoros József bányavállal­kozók, valamint Mihalovics Jenő miskolci Bankár mintegy 2 ezer holdas területen szerezték meg 60 esztendőre a szénbányászási jogot, s ezen a területen már hó­napok óta folyik a munka. Majoros József bányavállalkozó a munká­ról és további terveikről a követ­kezőkben érdekesen nyilatkozott tudósítónk előtt: Elmondotta, hogy jelenleg 80 centiméter vastag réteget bányász­nak, de ha teljesen beérnek a hegy alá, akkor — az előzetes kutatások szerint — átlagosan 160 cm. vastag rétegre bukkan­nak. A munka eredményesen fo­lyik, bár egy kis akadály, hogy elég sok vizet kaptak. Egyelőre csak 8 — 10 munkás dolgozik. Két idegen bányász és 5—6 se­gédmunkás Bocska községből. Eddig 70 méter mélyre hatoltak be a hegy alá, három csillével tologatják ki a földet és szenet. A napi termelés jelenleg 10—12 métermázsa, nagyon érett és meg­felelő szén. Nagykanizsáról állan­dóan kapnak megrendelést és igy a napi termelést mindig el is szállítják. A szén ára helyben 2 Nagyon sok gyakorlati gazda, de különösen a kisgazdák közül, nem tudja, hogy miért nem terem a különben jó trágyaerőben levő földjük úgy, ahogy az várható: pedig a magyarázat nagyon egy­szerű. Az ilyen talaj mész sze­gény. Más szóval: nincs benne a kultúrnövények által megkí­vánt mennyiségben. De hát ho­gyan tudom én meg, hogy a föl­demben nincs elég mész ? Na­gyon könnyen és többféleképen. Egy darab rögöt beviszek és le­öntöm hígított sósavval, vagy erős ecettel és megfigyelem, hogy hogyan pezseg. Ha a pezsgés erős, akkor meszes a talaj, ha csak bizsergős, de hangot nem ad, akkor a talaj mészszegény. Az ügyesebb gyakorlati gazda még enélkül is megállapítja, mert a mészszegény talaj, külö­nösen ha nyirkos, a talajmeg­munkáló eszközökhöz tapad szán­tás közben, mint mondják szal­más lesz. Száraz időben nagyon kemény és hasadások képződnek rajta, az alászántott zöld, vagy istálótrágya sokkal hosszabb idő alatt korhad el benne, mint a meszes talajban. A növényekről is fel lehet ismerni, amelyik ta­lajon a mezei mészfü, vagy ka­milla diszlik, az minden bizony­nyal mészszegény. pengő, Nagykanizsán 2*80 pengő métermázsánként. Már a tél folyamán fokozzák a termelést, a tavasszal pedig teljes üzemmel dolgoznak, igy remény van arra, hogy a jövő év első felében már 400—450 munkást foglalkoztathatnak. 150 munka­helyre számítanak, helyenként 3 munkással és napi 20—25 vagon termelésre. A szerződés szerint elsősorban Bocska községből al­kalmazzák a munkásokat, s csak azután idegen községekből. Ter­mészetesen előnyben részesülnek azok, akik bányában dolgoztak. Mihelyt a tavasszal a munka nagyobb arányokban indul meg, megkezdik az iparvasut épitését is, s ennél a munkánál ismét több munkást alkalmaznak. A vál­lalat ugyancsak a tavasszal akarja megkezdeni a munkáslakások épi­tését. Idővel a bányával kapcso­latban előreláthatóan mintegy ezer ember kap munkaalkalmat Bocs­ijában. A megye különböző ré­szeiből máris nagy az érdeklődés a munkások részéről. Elmondotta még Majoros Jó­zsef, hogy a tavasz folyamán a szomszédos Börzönce községben is megkezdik a szénbányászást. A kutatások szerint itt is nagy- mennyiségű szén kerül kibányá- szásra és a jövőben ott is közel 400 munkást lehet alkalmazni. Ha valaki még ezek után sem volna tisztában azzal, hogy mész­szegény a talaja, vagy nem, az küldjön talajmintát a mezőgaz­dasági kamarához, ott megvizs­gálják és megírják a pontos vegy- elemzés eredményét. Miért olyan fontos a mész a talajban ? Azért, mert a mész hiányában a növények elpusztul­nak. A mész a növényeknek olyan fontos alkotó része, mint a foszfor, vagy a nitrogénes káli. Különösen a takarmány félék kívánják meg a meszet úgy, hogy a takarmány minősége nagyrészt attól függ, hogy meny­nyit szívnak fel magukba a mészből. 1 kg lucernaszénában van 60 gramm szénsavas mész, 1 kg jó réti szénában 20 gramm, 1 kg vizes rétről származó szé­nában pedig csak 1 gramm. A mésztrágyára a rétifüveken kívül nagy szüksége van különösen a lucernának, lóherének, bükköny­nek, babnak, kukoricának és ré­pának. A cukorrépának különö­sen erős meszezésre van szük­sége. Lucernást pedig senki se termeljen erős meszezés nélkül, mert az bizony alighanem gyen­gén fog sikerülni, ha csak túl­sók istálótrágyával nem trágyá­zunk alája. De még igy sem sikerül úgy, mint meszezés után. 3 A mész termésthozó hatása. Helyesen cselekszünk, ha a mészszegény talajt minden ne' gyedik esztendőben meszezzük. Kétféle mésztrágyát ajánlhatok nyugodt lelkiismerettel minden gazdaságnak. Olyan gazdaságban, amelyikben a pillangós virágú, takarmánynövényeket termelik, ott a szénsavas meszek; ahol ezeket nem termelik, a mésznít- rogént. De ezenkívül is a talaj megmunkálásánál vesszük nagy hasznát a mésszel való trágyá­zásnak, különösen az agyagta­lajokon, mert a szívós agyagta­lajt porhanyóvá te&zi, meg az eke­járás mélységénél fogva lejebb is a jótékony baktériumokat tevé­kenységre serkenti, elszaporodá­sukat elősegíti, a kálit és foszfort a növények által gyorsabban fel­vehetővé teszi. Az persze magától értetődik, hogy ha a mésszel feljavított ta­lajunk 40—100%-kal többet te­rem, azt szakszerűen mégis kell munkálnunk és rendszeresen trá­gyáznunk. De ezért nem feltétlenül szükséges az istálótrágyázást fo­koznunk, habár nagyobb termések mellett ez is könnyen megtehető. Elegendő minden mésztrágyázást követő második évben szuper­foszfát műtrágyával trágyázunk, esetleg homokos talajon kálitrá­gyát is adunk hozzá. Hogy mennyi mésztrágyával trágyázunk,« azt mindig a talaj mésztartalma mondja meg. Ha cukorgyári mésziszappal trágyázunk, azt leg­jobb ősszel határokba hordani, hogy úgy álljon a tél folyamán és tavasszal széjjel hordva és el^ szórva alászántsuk, a mésznitro- gént pedig a vetés előtt 10—14 nappal elszórjuk és rögtön alá­szántjuk vagy fogasoljuk. Szénsavas mészből kell kát. holdanként 8—18 métermázsáig, mésznitrogénből pedig 80-160 kg-ig­Ujavas puszta Farkas József. — FONTOS! H0cip0kf hó« csizmák, sarcipök, — friss, idei áru — megérkeztek és a legolcsóbban beszerezhetők a Fenyvesi Áruházban. / Erzsébet királyné-szálló Budapest, IV. Egyetem-utca 5. (A Belváros központjában.) Az Étterem és kávéházban cigányzene. Az Erzsébet-pince a főváros legszebb sörözője. 60 éve a fővárosi vidéki úri középosztály talál­kozó helye. 100 modern kényelmes szoba Leszállított árak! SZABÓ IMRE tulajdonos.

Next

/
Thumbnails
Contents