Zalamegyei Ujság, 1932. október-december (15. évfolyam, 223-297. szám)
1932-12-11 / 281. szám
2 Zalamegyei Újság 1932 december \\. Díjtalan gyakornokok felvételének ügyével foglalkozott a város pénzügyi és jogi bizottsága. Két, főiskolát végzett gyakornokot vesznek fel. K i* ó n i k a. Lassan, kényes lépésekkel Lopózott be Télapó. Megtépázott szakáiéból Szép csendesen hull a hó. Arca szigort most sem mutat, Lágy a hangja és szive S bár havazik, de a földnek Csak fekete a színe. Látom pajtás, kiváncsi vagy, Hogy itt a tél, miért nincs fagy? Elárulom ezt neked, Te meg el is hiheted. Amikor még volt sok pénzünk És melléje hitelünk, Mindig csak azt mondogattuk, Majd, ha fagy, hát fizetünk. Koldus-szegény ma mindenki, Adós mégis mondja azt, Segítségül jön Télapó S egyáltalán nem fagyaszt. Becsüljük hát a vén legényt, Ki szereti lám, a szegényt, Mondd csak, fizetsz, majd, ha fagy; Az ő pártfogoltja vagy. Választások hónapja lett Az idei december, Választásról hallhat most csak, Egyébről sem az ember. Választottak a megyénél Felsőházi tagokat, S választanak jövő kedden Hivatalos urakat. Majd választ az iparosság, Azután az összlakosság, És hallatszik a nagy szó: Most hát úr a választó. Örültek az öreg lumpok, Hogy olcsóbb lesz a spriccer, Leszállítják a boradót, S berúghatnak még tizszer. De, mi e hir nyomán támadt, A hatalmas nagy öröm, Elpárolgott hamarosan S helyébe jött az üröm, A pénzügyek minisztere, Az adóknak főmestere Nem is nagyon sokára Adót vet a szódára. Ipszilon. 1 Zalaegerszeg város pénzügyi és jogi bizottsága tegnap délután 5 órakor F ü 1 ö p Jenő dr. elnöklete mellett ülést tartott, melyen a bizottság tagjai teljes számban vettek részt és több, a hétfői közgyűlés elé kerülő ügyet vitattak meg. A gyámpénzek jövedelmező elhelyezésére vonatkozóan úgy ha tározott a bizottság, hogy ezeket a helybeli bankokban helyezzék el. Az 1931. évi zárszámadási hiányt, amely 94.000 pengőt tesz ki, a városi törzsalapvagyonbói fedezik. A hiány fedezésére tehát nem fognak új pótadót kivetni. M i k u 1 a Szigfrid dr. városi főjegyző ismertette azt a miniszteri rendeletet, amely felhívja a törvényhatósági joggal felruházott és megyei városokat, hogy főiskolát végzett díjtalan gyakornokokat az ügymenetelre való tekintettel megfelelő számban vegyenek fel. A közgyűlésnek ily irányú határozatát azután a belügyminiszterhez kell felterjeszteni jóváhagyás végett. C z o b o rJMátyás polgármester, tekintettel arra, hogy a városi tisztviselők úgyis sok munkával vannak ellátva és, hogy az állás- nélküli diplomás fiatalságnak jövőbeli elhelyezkedését minél jobban elősegítse, négy díjtalan gyakornok felvételét javasolja a bizottságnak. Á r v a y László dr. szólalt fel elsőnek ebben a kérdésben, amely fölött hosszú vita indult meg. Hangoztatta, hogy ő elvi szempontokból nem barátja annak, hogy fizetés nélkül alkalmazzanak gyakornokokat, mert szerinte az ingyen munkák nem mindig felelnek meg a várakozásnak. De az ilyen alkalmazottaktól sem lehet végeredményben mindig jó munkát várni. Könnyű most megszervezni az állásokat, mert pillanatnyilag a várost anyagi kötelezettségek nem terhelnék, de ezeket az állásokat végül valószínűen úgyis rendszeresítik s akkor már terhet jelentenek a városnak. Tegyék komoly megfontolás tárgyává a dolgot és a polgármester által ajánlott négy gyakornok helyett csak kettőnek felvételét ajánlja. A két gyakornok felvételét ő úgy képzeli el, hogy egy műszaki tisztviselőt díjazással alkalmaznának, tekintettel, hogy a városnak már van egy ilyen napidijas tisztviselője, egyet pedig adminisztratív munkakörben alkalmaznának. Ez az utóbbi állás jogvégzettséghez van kötve és díjtalan lenne, de díjtalan szolgálati ideje az előléptetési időbe és a nyugdíjba a törvény rendelkezésének megfelelően beszámítható lenne. László József bankigazgató annak a kivánatának adott kifejezést, hogy az ilymódon alkalmazott gyakornokot ne csak egyirányban képezzék ki, hanem a város minden ügyosztályánál foglalkoztassák, hogy szükség esetén bármilyen természetű állás betöltésénél az illető számításba jöhessen. Hasonló értelemben szólalt fel Kakas Ágoston is. A felszólalások után a polgár- mester előbbi indítványát aként módosította, hogy ne négy, hanem két gyakornok felvételét javasolják a közgyűlésnek. A város tehát előreláthatóan két Legszebb ajándéka homocot'd luxus gramofon táskagép Kapható olcsó készpénzáron és 7 havi részletre minden szaK&zIetíeL Ára: P Múló ajándék helyett 99- maradandót vegyen ! gyakornokot fog felvenni. Az egyik műszaki lesz, (ez már ténylegesen szolgálatot teljesít) a másik pedig adminisztratív jellegű és díjtalan. A tárgysorozat következő pontja a bérautó fuvardijak megállapítása volt. Az ügyet Mikula Szigfrid dr. főjegyző ismertette. A polgármester ebben már régebben hozott határozatot. — A bérfuvarozók azonban arra való tekintettel, hogy a bérautó fuvardijak nagyságának megállapítása a képviselőtestület hatáskörébe tartozik, kérelmezték, hogy a közgyűlés bocsásson ki erre vonatkozóan rendelkezést. A bizottság az ide vonatkozó rendeletet megfelelő módosításokkal a közgyűlésnek javaslatba hozta. A csendőrtiszti épület és a csendőriskola elszámolásánál 8.852 pengő fedezetlen túlkiadás mutatkozott, amely hiányt szintén a törzsalapvagyonbói fedeznek. A Szűcs Andor dr. és Nagy Béla által adott, utcamegnyitásra vonatkozó nyilatkozatot a bizottság tudomásul vette. Ezután a III. Cserkészszövetség kérelmét tárgyalták, amely szerint a .szövetség 100 cserkésznek a jamboreen való részvételének fedezését kérte a várostól. A város ily nagyarányú segítséget természetesen nem nyújthat, de mégis tekintettel a cserkészet nagy jelentőségére, a bizottság kizáróan az Tespedés és hitközöny. (A falusi intelligencia figyelmébe!) ii. Jól fontonjuk meg ezeket mindnyájan papok, lelkészek, tanítók, jegyzők, nevelők, vezetésre alkalmas intelligens egyének ma, amikor a vörös szovjet az ő sátáni birodalmát már Európa két sarkán megerősítette és arra készül, hogy szerte kivetett hálóját szorosra vonja, hogy minden országban elvégezze a felforgatás müvét! Amikor a kormányok sokhelyütt a szovjettel való barátkozással, gazdasági egyezségeikkel módot nyújtanak országaikban a szóvjet- üzelinek folytatására, ahelyett, hogy közös frontban szövetkeznének annak elfojtására, a szovjet tökéletes kiirtására az idegen országokban is. Azt jósolom e kormányoknak: elveszik jutalmukat. Amelyik nagyhatalommal, t. i. a vörössel oly keztyüs kézzel bánnak, az majd, tán nem is várt időn belül, keztyüs kézzel, — vagy keztyütlennel, de ráhúzza a hurkot azok torkára. Ne mondja senkisem, hogy rémlátásaim vannak, hogy fantomoknak vagyok rabja ! Tán, ha nem is oly közeli a veszély, hogy máról-holnapra ránk szakadhatna, de igenis, érik az idő és érlelik azt a körülmények, az események. Nincs tehát ma helye és ideje a tespedésnek. az alvásnak ! Nem azt az időt éljük, amikor napok-hosszat elkár- gyázgathatunk,kvaterkázhatunk a jóbarát, a cimlxjra asztalánál, sem azt az időt, amikor a szorosan vett hivatalos kötelességeink végeztével a gondtalanságnak adhatjuk át magunkat. Nem 1 Ma a munkának, az őrtállásnak az ideje van. Dolgozni kint és bent, korán és későn! Rá kell ébrednünk arra, hogy szociális kötelességeink vannak: társadalmi ellentéteket nivellálni, ősz- tályokat kibékíteni, nyomort enyhíteni, könnyeket törölni, vigaszt nyújtani, szegénynek, kamrát, erszényt megnyitani és ha másunk nincs, szeretetünket, a szivünket megosztani, kiárasztani a szenvedőkre! Ez lesz az egyedüli kiút, az egyetlen eszköz és mód, mellyel keresztény társadalmunkat átmenthetjük a jövőnek és magunknak. Persze ide szeretet kell! Szeretet, mely nem ismer önzést, mely nem tud gyűlölködni, amely mindig kész megbocsátani, amely nem akad meg kicsiségeken és nem ijed meg a munkától. Szeretet kell, amely meghódít mindeneket, amely bevilágít és elhat a legsötétebb zugokba, a legnyomorultabb viskókba is! Ennek a hatalmas, tiszta szeretetnek a forrása pedig a mély vallásosság, a meggyőződéses, erős hit istenben és az Egyház tanításaiban s egyben az Egyházhoz való hűséges ragaszkodás. És sajnos, épen itt van a fő hiba, itt a nagy hiány. Sajnos, sok községünknek intelligenciája — tisztelet a kivételnek! — manapság ott tart, hogy mind inkább eltávolodik a gyakorlati vallásosságtól az újabb időkben. Mintha csak úgy gondolkodnának, hogy a vallásosság csak a népnek, a szegénynek és az öregeknek való volna. Úgy élnek, viselkednek, mintha a vallás gyakorlása, nyilvánítása reájuk nézve lealacsonyító, vagy legalább is méltatlan, nem illő dolog lenne. Ugyanakkor pedig mégis ítéletet mernek mondani a nép hibáiról, sőt kifogásolják, hogy vallásosság és erkölcs hiányában a nép itt-otl szélsőségekbe esik, hogy neveletlen, rakoncátlan. Elveikkel elismerik tehát, hogy a népet helyes utón tartani, a tisztesség és becsület utján vezetni csak a vallás által lehet. Arról aztán elfeledkeznek, hogy az egyszerű nép tetteiben, szokásaiban utánozza a tanult embereket, az intelligenciát : a vallásosságban is, meg a — vallástalanságban is. Aszerint, hogy melyikre lát több és hathatósabb példát községében. Az intelligencia vallásosságának hiánya fagyasztóan, dermesztőén hat a nép lelkére. És ez a hiány magában is, úgy a népben, mint az intelligenciában oly kiáltó fájdalom a hivő ember szemében 1 Oly kongó üresség, értékelvonás a lelkekben! Céltalanul bolygó lelkek az ilyenek. Mig ellenben az öntudatos hit, a gyakorlati kereszténység természetfeletti fényt von annak birtokosára, egész egyéniségének kellemet, gyengédséget kölcsönöz, cselekedeteihez pedig erőt és értéket ad. Ne felejtse el az intelligencia, hogy az eleven hitélet, a gyakorlati vallásosság nem vesz el semmit sem az ember méltóságából, sőt inkább egyedül ez adja meg a betetőzését az emberi jellemnek, ez adja mag a koronát és a fényt szellemének és méltóságának, ez kölcsönöz biztos támpontot az erkölcsnek. Tisztesség és becsület vallásosság nélkül fixa idea. A nagy szellemek, az igazi tudósok és világhírű feltalálók mind vallásos emberek voltak. Nem lehet tehát a hitközönynak puha, de kárhozatos ölében megmaradok a magát értékelni, becsülni tudó intelligenciának. Tudnia kell azt, hogy a vallás és annak gyakorlása nem csak a papoknak, nem csak az egyesületeknek, nemcsak az egyszerű népnek való, hanem mindenkinek, aki Istennek érdemes, Hozzá méltó teremtménye akar lenni. Az üdvösség eszközei ugyanazok papok és nempapok részére. A vallás és az egyház védelme, érdekeinek felkarolása ugyanoly kötelessége a népnek, az intelligenciának, mint papoknak. Mindez nem egy érzelgős, bigott kereszténynek a felfogása, hanem abszolút tény, valóság. Keresztény és nem keresztény, hivő és hitetlen egyformán meggyőződhetik róla. Szakítson tehát már a falusi intelligencia, — már akiket illet; tudom, vannak elegen — azzal a balhittel, hogy vallása gyakorlatának elhanyagolása úri tempó ! Értse meg, hogy igazán nagyrabecsülésben alulról, felülről csak akkor találhat, ha a gyakorlati vallásosság útjára tér. Ébredjünk tehát az álomból, mert elközelgetett a mi időnk: az alkotásnak, példaadásnak az ideje! öltsétek magatokra, keresztény intelligensek, a hit fegyverzetét és a jóakarat pajzsát 1 Ragadjátok kezetekbe a világosság fáklyáját, szüntelen fáradva a tanításban és példaadásban: meglássátok, hogy a műveletlenségnek, megtévelyedések- nek vadonjai nemsokára szivet-lelket emelő virágos kertjei lesznek a szép Pannóniának. Ti magatok pedig azt ae örömöt fogjátok érezni jól végzett mánké tok felett, amely meghalad mindé« földi kincset és egyéb örömet, amelyet oeak ar. latent biro lelkek élvezhetnek I-"-f
