Zalamegyei Ujság, 1932. október-december (15. évfolyam, 223-297. szám)

1932-12-06 / 277. szám

2

Zalamegyei Újság

1932 december 6.

A zalaegerszegi iparosság és a városi választások.

Kedden este tagértekezlet lesz az ipartestületben.

Vasárnapi számunkban megírtuk, hogy a várost képviselőtestületi választásokon a város iparostársadalma szintén sorompóba !dván lépni, mert csak igy számíthat arra, hogy érdekei minden körülmények között határozott védelemben részesüljenek. De meg különben is egy, ötszáz főt szám • láló testület, melynek tagjai ne héz gondok között élő, adózó polgárok, — nem maradhat tétlen szemlélője a választási mozgalmaknak.

Ebben az ügyben tartottak szombaton este az ipartestület székházában megbeszéléseket a testület egyes szakosztályai s a megbeszéléseken elvben kimondották, hogy az iparosoknak ez a szervezkedése nem azt jelenti, mintha ők elszigetelten, vagy pártokkal szemben kívánnának állástfoglalni, hanem életjelt akarnak adni magukról és bejelenteni, hogy mint a polgárságnak egyik hatalmas csoportja, melynek vállaira óriási terhek nehezednek, szintén befolyást óhajtanak gyakorolni a választásokra. Érintkezést keresnek a városi gazdasági párttal, valamint a most alakulás előtt álló másik párttal, hogy közös megegyezéssel ejtsék meg a jelöléseket s közös erővel dolgozhassanak azoknak a jelölteknek megválasztása érdekében, akik alapos megválogatás utján jutnak a listára. Hogy az iparosok eme elhatározásának meglesz-e a kívánt eredménye, az a kedd estére ösz- szehivott tagértekezleten s az azt követő agitáción dől el. A tagértekezlet este 7 órakor kezdődik.

Iparosaink nagyon helyesen cselekszenek, amikor részt kérnek maguknak e fontos kérdés megoldása körül

Az OTI központja vasárnap öt, hétköznap tizenegy órát dolgoztatja zalaegerszegi tisztviselőit.

A vasárnapi munkaszünet súlyos megsértése.

kísérete is. Befejezésül az egyházi vegyeskar a Titanic-himnuszt énekelte, amellyel most is mély hatást keltett.

Püspöki jóváhagyás.

Megírtuk már, hogy Kukuljevic József dr. keszthelyi gazdasági akadémiai tanár három évi tanulmányozás és kutatás után megírta mélységesen vallásos munkáját „Az állatvilág szerepe a szentek és mártírok életében“ címmel, melyet, miután vallási tárgyú, a veszprémi megyéspüspökhöz terjesztett fel egyházi jóváhagyás céljából. A mü most érkezett vissza a püspöktől a szabályszerű „Nihil obstat“ záradékkal, ami azt jelenti, hogy a mű egyháziig minden tekintetben megfelel a szabályoknak, az nem tartalmaz semmi olyat, ami az egyház tanaival, dogmáival, liturgiájával ellenkeznék. E záradékkal kapcsolatosan a megyéspüspök meleghangon adott kifejezést elismerésének a nagy gonddal és alapossággal megirt munka felett. Amint értesülünk és amint már jeleztük is, Kukuljevic József dr. tanár munkáját az egész országban a karitász, a kath. kultúra és missio szolgálatába kívánja állítani. A mü iránt már most óriási az érdeklődés. Számtalan kath. szerv, intézmény kérte karitativ, továbbá a kulturális és missios célokra. A mű mellékletét képző 50 drb művészi értékű kép, illetve diapositiv is egyházi jóváhagyást nyert.

A mü a legközelebbi napokban Keszhelyen kerül bemutatásra az Emerikána keretében.

Móra Ferenc

diszdoktori disszertációja.

Móra Ferenc, akit most avatott diszdoktorrá a szegedi egyetem, avatásával egyidejűén jelenteti meg kétkötetes, 650 oldalas disszertációját. Ez a disszertáció nagyon stilszerü, hozzáillik az avató egyetemnek ahoz a megállapításához, hogy erre a kitüntetésre Móra Ferenc szépirodalmi és tudományos munkásságával szerzett érdemet. A disszertáció, amelynek cime „Aranykoporsó“, persze regény, még pedig Móra Ferenc legérdekesebb regénye, de azért tudomány is van benne annyi, hogy egy tucat tudományos disz- szertáció is telnék belőle. A regény főhőse Diocletianus császárnak titokban nevelt húszéves fia, aki mit sem tud előkelő származásáról és halálosan szerelmes a császár uralkodótársának tizenhétéves gyönyörű leányába. A háttér a haldokló pogányság és a születő kereszténység grandiózus, megkapó képe. A feneketlen romlottság közepette megy végbe ez a mindent elsöprő, izzó és mégis tiszta szerelem eposza, amely ezt a kétkötetes müvet a legmonu- mentálisabb magyar történelmi regénnyé teszi.

Ghandi ismét éhségsztrájkot kezdett.

London december 5. Ghandi újabb éhségsztrájkot kezdett, mivel egy fogolytársával rosszul bántak. Ghandi, akinek szervezete nagyon legyengült, kijelentette, hogy a sztrájkok sorozatát kell végigküzdenie és hogy araszonként hal meg.

A közelmúltban egyik budapesti lapban cikk jelent meg, amelyben szóváteszi a cikkíró, hogy a fővárosban az Országos Társadalombiztosító Intézet várományi osztályán a tisztviselőket hétköznap késő estig, vasárnap pedig egész délelőtt dolgoztatják. A lap december 2-iki, pénteki számában Pap Géza dr, az OTI vezérigazgatójának aláírásával cáfolat jelent meg. A cáfolat szerint hétköznap a hivatalos munkaidő délután 2 óráig tart, feltéve, hogy a tisztviselő elvégezte munkáját. A közepes munkaerők átlagosan 2 órai túlmunkával végzik el feladatukat és csak az egészen gyengék dolgoznak este 7—8 óráig. Vasárnap csak néhány tisztviselő jár be, de ezek ezt saját elhatározásukból teszik.

Ennek a cáfolatnak most furcsa illusztrációjával szolgált az OTI igazgatósága. Ugyanazon a napon, amelyen a cáfolat megjelent, vagyis pénteken, a zalaegerszegi OTI kerület utasítást kapott, amelynek értelmében a felgyülemlett hátralékok miatt a zalaegerszegi pénztárnál további intézkedésig hétköznap délelőtt 8 órától délután 2 óráig és délután 3 órától este 8 óráig, vasárnap pedig reggel 8 órától déli 1 óráig tart a hivatalos munkaidő.

Mikor erről a dologról a városban keringő hírek alapján tudomást szereztünk, nem akartunk a híreszteléseknek hitelt adni. Azóta azonban személyes meggyőződést szereztünk. Láttuk a tisztviselőket szombaton késő este elhagyni a hivatalt és saját szemünkkel láttuk, hogy a tisztviselők most vasárnap reggel 8-tól déli 1 óráig dolgoztak. Mivel Boros Géza dr. ügyvezető ágyban fekvő beteg volt, Szénásy Andor dr. fogalmazó, h. főnököt kérdeztük meg a szokatlan munkaidő okáról. A főnökhelyettes azzal okolta meg a dolgot, hogy rövidesen megkezdik az öregségi járulékok kifizetését és ezzel kapcsolatban merült fel az elkerülhetetlen többletmunka, ami azonban tiz nap múlva befejeződik. Érdeklődtünk azután arról, hogy kinek az intézkedésére dolgoznak hétköznap 11, vasárnap 5 órát a tisztviselők. A válasz az volt, hogy önkéntes elhatározásból, mert a felgyűlt anyagot el akarják intézni.

Tisztelettel viseltetünk a helyettes főnök iránt, de engedje meg, hogy magyarázatában ne lássunk mást, mint a felsőbbség jóindulatú fedezését. Nekünk határozott tudomásunk van arról, hogy ezt a szokatlan túlmunkát az OTI központja rendelte el. Még ha a tisztviselők a hétköznapi 11 órai munkát önként vállalnák is, nem hihető, hogy vasárnapjukat is önként feláldozzák. Különben pedig a i 1 órai munkaidőt sem önként vállalták.

Épen ezért az OTI intézkedése ellen határozottan tiltakoznunk kell a vasárnapi munkaszünet, a szociális gondolkodás, sőt a hivatali érdek szempontjából is. Sajnos, az utóbbi esztendőkben maga a kormányzat is sokat gyengített a vasárnapi munkaszünet tilalmán, de ez a tilalom lényegében mégis csak fennáll és nem engedhető meg, hogy a törvényen ilyen súlyos sérelem essék. Nem engedhető meg, hogy a tisztviselőket elzárják a vasárnapi istentisztelet és a vasárnapi pihenés lehetőségétől.

Másodsorban furcsa ellentmondást látunk az uj munkarendszerben. A Társadalombiztosítót rendeltetésénél fogva kell, hogy a szociális szompontok vezessék, de micsoda szociális gondolkodásra vall az, hogy egy szociális intézmény nem védi meg saját tisztviselőit, hanem saját egészségük súlyos kárára naponta 11 órán át kényszeríti, hogy a füledt irodahelyiségben tartózkodjanak. A zalaegerszegi pénztárnál eddig is 9 órát dolgoztak a többnyire igen soványan, havi 80—100 pengővel dotált tisztviselők, köztük olyanok is, akik már hosszú idő óta nem

voltak szabadságon. Ennek oka, hogy a tavasszal öt—hat tisztviselőt „leépítettek“, s ezeknek munkaereje hiányzik. Az lett volna a helyes, ha a központból ezek helyett rendeltek volna ki néhány kisegítő munkaerőt, nem pedig a tisztviselők további megterhelése.

A harmadik szempont a hivatal érdeke. Nem hisszük, hogy az első 7—8 óra után a további szellemi munka produktiv lehessen. Ellenkezően valószínű, hogy a rendszeres 11 órai munka a rendes 8 órai munkaidőt is kisebb értékűvé teszi. Tehát a hivatalnak is érdeke a normális munkaidő.

Hangsúlyozzuk, hogy ez az intézkedés ugyanakkor történt, amikor az OTI vezérigazgatójának nyilatkozata megjelent. Kívánatos volna, ha Papp Gé?a dr. eljárna azzal szemben, aki intézkedésével saját vezérigazgatójának nyilatkozatát cáfolta meg. De kívánatos az is, hogy az OTI vezérigazgatója haladéktalanul hatálytalanítsa ezt a rendelkezést, amely súlyos sérelme a keresztény érzésnek és a szociális gondolatnak.

k zalaegerszegi Izr. Jótékony Leányegylet 11. Knltnrestje.

A kritikus a nagyközönség tanítója, irányitója. Mindenki nem rendelkezik azzal a tudással, amely szükséges a művészetek méltánylásához. Művész és kritikus nem dolgozhatnak egymás ellen, csak kiegészíthetik egymást. Maga a kritika sem negativ, pozitív művelet. Feladata nem a destrukció, hanem a konstrukció. Ez viszont nem azt jelenti, hogy a kiitikus- nak mindent meg kell dicsérnie. A kritikus létjogosultságát csak akkor szeretik elismerni, ha a művész javára dönti az igazság mérlegét. Mint mindennél, a kritikánál is első sorban legfontosabb az igazság s az ebből származó esztétikai norma. Ennek a filozófiai felfogásnak híveként írom e sorokat az Izr. Jótékony. Leányegylet II. Kulturestjéről.

Való, hogy magas színvonalú, élvezetes volt a Kulturest. Középpontjában Sz. Bárdos Alice hegedümüvésznő állt. Méltó keret volt a szavalócsoport szereplése. Sz. Bárdos Alice kiforrott művésznő, izig-vérig muzsikus, aki nemcsak bámulatos, bravúros technikájával, hanem az előadott darabok mély, őszinte átérzésével nyűgözi le lelkünket. A hivatottak közé tartozik, akiknek lelkiszükséglet a művészet. Az előadott darabok mindegyikében a legtisztább, kikristályosodott művészet csendült meg. Hubay: „Változatok egy magyar dal felett“ előadásban pedig klasszikus alkotást nyújtott. Ezt nem felejthetjük el soha és hálásak vagyunk érte, A lelkek feszültségéből feltörő tapsorkán többször hívta a dobogóra a művésznőt, aki nem volt háládatlan a közönséggel szemben s még két ráadást játszott.

Az előre beharangozott és feldicsért Ignotus Pál előadását nyugodtan elhagyhatták volna. Kár volt még az előadást is előre beajánlani a közönségnek. Hiába mondta róla Pesten Zsolt Béla: „apjának nemcsak műveltségét, hanem olvasottságát is örökölte* — itt Zalaegerszegen rácáfolt. Akadozó előadásáról, zűrzavaros