Zalamegyei Ujság, 1932. október-december (15. évfolyam, 223-297. szám)

1932-12-04 / 276. szám

1932. november 27. KESZTHELYI HÍRLAP 3 Szárazföldi kirándulások Irta : Faber György. VERONA. Genova, Milano, Verona ........... Jo bbra-balra tekinthetünk a vonat­ablakból. Várjuk, mikor látunk egy kis tiszta mezőnyt. De azt hiába várjuk. Mindig kertek közt haladunk. Kevés tengeri és takar­mány és végtelen sorban gyümölcs­fák, szederfák szőllővel futtatva. A szőllőt kizárólag lugasosan mű­velik. És felfuttatják az élő fára. Apponyi Albert gróf Írása jut eszembe, aki midőn Kairóból visz- szatérve átutazott Olaszországon, leginkább azon csodálkozott, hogy minden talpalatnyi hely haszno­sítva van mezőgazdaságilag. Veronában ismét a nagy olasz művészek örök alkotásai kötik le figyelmünket. Giotto, Pisanello, Veronese. ... A renaissance épít­kezés csudái. A Piazza dei Signori kicsiben a velencei Szent Márk-tér. Veronában van a legépebb régi aréna. 30.000 néző befogadására alkalmas. Ma operaelőadásokat ren­deznek benne. Az Adagio partján fekete vár­kastély. Kiesünk a XX. századból, a középkorban érezzük magunkat. Csupán egy okoz csalódást. Julia sírja. . . . Kaszárnyaudvarban, igen profán környezetben van. Valahogy poetikusabbnak képzeltük. VICENSA. Roppant barátságos város. — Valami ünnepnapjuk lehet, mert szokatlan élénkség van utcán, par­kokban egyaránt. — Az olaszok különben mindig ünnepelnek. Itt is rengeteg apróság. A gye­rekeket az olaszok mindenhova magukkal viszik. Nem egyszer lát­tam kávéház terraszán fiatal höl­gyeket babakocsival. Érdekes a közlekedés. Villanyos autóbusz, sin nélkül. Felül a vil­lanyvezeték drótjával jobbra-balra könnyen hajló bambusznád szerű sodrony érintkezik. Vicensa a paloták városa. Min­den ház egy-egy műremek. Palla­dio klasszikus alkotásaival van tele­szórva a város. / TRIESTE. Felkapaszkodik vonatunk a Kars- tokra. Ismét előttünk a tenger. Rengeteg vitorlás, csónak. Elrobo­gunk Miramare fehér márvány pa­lotája mellett. Egy félnapot időzöm Triestben. Nem akarok már semmit sem látni. Egész délután fürdés. Utolsó für­dés a tengerben. A viz már itt hi­degebb. Görögdinnye maradványok úsznak a tengerben. Az illúzió hanyatlik. A triesti parton látom a legszebb lányokat. Olasz-osztrák keverék. Akárcsak a Garda-tó partján. Meglepő a kikötői élet pangása. Mióta Triest az olaszoké, — akár­csak Fiume, — megszűnt számot­tevő kikötő lenni. Végre magyar felírás : Vasúti ko­csinkon : Triest—Budapest. Stilszerü búcsú Olaszországtól. Utoljára is felejthetetlen látvány. A Karszt kopár sziklái között vá­gott töltésen halad a sötét éjben vonatunk. Trieszt hosszan kivilá­gítva néz a tengerbe. Világítótor­nyok tükröződnek. A tengerről ezer és ezer kis lámpa világit. Koromsötét az éj, a tengerből nem látni semmit. Szinte gondolko­dóba esem, vájjon tenger van-e A volt 6. honvéd huszárezred vitéz katonái november 20-án ez- redtalálkozót tartottak Zalaegersze­gen. Ehhez a találkozóhoz elsza­kíthatatlan érzésszálak fűzik Keszt­helyt is. A 6-os huszárok egy ré­sze ugyanis Keszthelyen állomáso­zott, tisztjei és legénysége Között sok volt a keszthelyi és környéki s az ezred hősi halottai közt is felmasirozott Csaba utján városunk és vidékünk jónéhány derék fia. A találkozón, melynek gondolata úgy tudjuk éppen Keszthelyről in­dult ki, a hivó szóra az ezred volt tisztjei közül 32-en, altisztjei és le­génysége közül 80-an jelentek meg. Keszthelyről az ünnepségen részt vettek Forster László ny. ez­redes, aki az ezrednek a háború kitörése alkalmával volt a parancs­noka s aki a 6-os huszárokat ki­vitte a harctérre, azután Moys Ele­mér ny. ezredes, aki az ezrednek utolsó parancsnoka volt, továbbá Lukáts Károly őrnagy. Az ezred egyik volt tartalékos tisztje Ham­burgból érkezett a találkozóra. A vármegyeházán összegyűlt bajtársak a plébániatemplomba vo­nultak át s ott ünnepi misét és (szentbeszédet hallgattak. Az öreg huszárokhoz csatlakozott Gyömö- rey György főispán is. Mise után az ünneplő veterán hadsereg a hősi emlékműnél gyűlt össze, ahol Moys Elemér emlék­beszédet mondott. Kegyeletes sza­vakkal áldozott a hősi halott baj­előttem. Azt hihetné az ember, hogy egy nagy mezőn elterülő kis házikók világítanak, ha nem figyel­hetnék meg lassú mozgásukat. A kis fények hangya lassúsággal mind a part felé közelednek. Nyil­ván halászok valamennyien. Éles karéjjal elfordul a vonat. Most már csak sötétséget látok. Elszendergek az ülésen. És ismét előttem van a sötét tenger a sok kis lámpásos hajóval. (Vége.) társak emlékének és minden ma­gyar katona szent eszméjének, az ezeréves boldog Magyarországnak. Beszédét igy fejezte be Moys Elemér : Nem rajtatok múlott, hogy az eszme nem öltött testet, a di- csőségtek nem kisebb. Véretek minden sejtjében, testetek minden atomjában erjesztő, égig • robbanó csirák vannak. Az özvegyek, árvák emléketeket öntöző könnyei a ta­vasz pázsitját fakasztják lelkűnkben. Itt hozzátok méltó, a hazáért ál­dozni tudó ifjúság, a haza virága nő. Mikor hódolva hősiességtek- nek, az emlékműre a koszorút le- tesszük, a veletek szemben lero­vandó nagy adónk mellett a jövő nemzedék számára kívánunk lo­bogó fáklyát tűzni, mely visszavi- lágitson a múltra és buzdítson a jövőre. A lelkek mélyéig ható beszéd után Forster László elhelyezte az emlékműre a bajtársak gyönyörű koszorúját. Ebédre az Arany Bárányban gyűltek össze az egykori bajtársak. 4Z első felköszöntőt Forster László ezredes mondta. Beszédében a megemlékezésről és a visszaemlé­kezésről szólt. Megemlékezni az elesett hős bajtársakről és vissza­emlékezni az együtt töltött kedves időkre. Nagyhatású beszédét Fors­ter László a kormányzó éltetésé­vel fejezte be. Ebéd közben még felköszöntőt mondott Gyömörey György főis­pán, Czobor Mátyás polgármester s az ezred több volt tisztje és al­tisztje. Utóbbiak szeretettel emle­gették a régi huszáréletet. Ebéd alatt született meg a gon­dolat, hogy az egybegyűltek Írás­ban fejezzék ki jókivánataikat hősi halált halt bajtársuk, Grössinger Sándor főhadnagy leányának más­napi esküvője alkalmával. A keszthelyi és környéki részt­vevők ‘nem a bajtársi ebéddel fe­jezték be az ezredtalálkozót. Va­sárnap estefelé, amikor visszaér­keztek Zalaegerszegről, három tiszt és tizenhat öreg huszár megjelent a keszthelyi laktanya hősi emlék­táblájánál és kalaplevéve, néma imával búcsúztak el a halott baj­társaktól és egymástól. A legköze­lebbi ezredtalálkozóig. Braueczki) Kálmán nyugdíjazása — A Keszthelyi Hírlap tudósítójától — Felettes hatósága Draveczky Kál­mán állampénztári igazgatót, a keszthelyi adóhivatal főnökét, de­cember 1-ével nyugállományba he­lyezte. Draveczky Kálmán betöl­tötte teljes szolgálati idejét és maga kérte nyugdíjazását. Draveczky Kálmán személyében értékes köztisztviselő megy a jól megszolgált és megérdemelt nyu­galomba. S nemcsak a maga érté­kes munkáját viszi magával, hanem Keszthelynek legutóbbi négy év­tizedét is. Mert Draveczky Kálmán ma a legrégebben Keszthelyen szolgáló köztisztviselő. 39 évig tel­jesített itt szolgálatot mint adóhi­vatali tiszt, 22 évig állt a hivatal élén. A köztisztviselő igazi értékét az adja meg, hogy mennyire tud megfelelni hivatalának felfelé és le­felé. Draveczky Kálmán ilyen köz- tisztviselő volt. Hosszú hivatali pályája alatt sohse volt ellene fe­gyelmi, még csak dorgálásban sem részesült. Sőt hivatalfőnöksége alatt még a beosztott tisztviselők közül se volt egyetlen ellen se fegyelmi. Feljebbvalói elismerték és méltá­nyolták munkáját. Ennek bizony­sága, hogy elérte azt a legmaga­sabb rangot, amit állampénztári tiszt elérhet. De Draveczky Kálmán a közön­séggel szemben is a köztisztviselő mintaképének bizonyult. Szives és előzékeny volt a felekkel, nem zárkózott be az adóhivatal Wert- heim-szekrényébe, hanem készség­gel állt mindig mindenki rendelke­zésére. Ezáltal megszerezte magá­nak a társadalom becsülését. Ugyancsak a legjobbakat mond­hatjuk Draveczky Kálmánról, mint hivatalfőnökről és barátról is. Őszinte tehát Keszthely társadal­mának az a kívánsága, hogy Dra­veczky Kálmán sokáig, erőben és egészségben élvezze egy élet mun­kájával megérdemelt nyugalom gyü­mölcseit. f---------------------------------------------------------------------------------­Nézze meg Keszthelyen! A legkényesebb igényeknek megfelelő saját készitményü szőrmebundákaf, rókákat, sík. áruimat tekintve a nehéz gazdasági helyzetre, újévig olcsó árban eladom. Rákóczi-uti (villanegyed) négy szobás családi házam is eladó. —------------------------—— — I Ge ncsy 3ános Keszthely. | C—-----------------------------------—— Zala i huszárok ezredtalálkozója A volt 6-os honvédhuszárok Zalaegerszegen áldoztak a hősök emlékének és a régi bajtársiasságnak — A Keszthelyi Hírlap tudósítójától —

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents