Zalamegyei Ujság, 1932. október-december (15. évfolyam, 223-297. szám)

1932-11-27 / 270. szám

1932 november 27. Zalamegyei Újság Az Esterházy hercegi uradalom 2000 holdat kisgazdáknak adott bérbe. Mióta az Esterházy-uradalom hét­ezer holdas Zalai birtokára kiirta az új bérleti pályázatot, azóta az új bér­let ügye élénken foglalkoztatta a köz­véleményt. Az új bérleti pályázat ki­írásával a Zalamegyei Újság egy és ugyanaz számában, egyidejűleg isme­retlen tollából az új bérletre vonatko­zólag a szigorú objektivitás álláspont­jára helyezkedve nagyon átgondolt cikk jelent meg, amelyről az uradalom leg­illetékesebb tényezője bejelentette, hogy teljesen fedi az uradalom álláspontját. A cikk pedig ezeket irta „az uradalom­ban megvan a jószándék, hogy a kis­gazdákkal szemben a legmesszebb­menő méltányosságot tanúsítsa, tehát most a gazdákon van a sor, hogy ko­moly szervezkedéssel biztosítsák ma­guknak a szükséges bérletet.“ Az új bérleti pályázat kiírásának ténye, az uradalom részéről mindig tapasztalt jóindulat a kisgazdák részére, a fent jelzett cikknek az uradalomtól is el­fogadott biztató sorai a kisgazdákat is élénken foglalkoztatták és kezdtek érdeklődni az új bérlet iránt. A haszonbérlet ügyének megoldása nem volt könnyű probléma, mert hi­szen az uradalomnak elsősorban figye­lembe kellett vennie saját érdekeit, hogy nagy kötelezettségekkel terhelt birtokát csak garanciával rendelkező bérlőknek adhatja. Számolnia kellett azzal, ha a garanciát meg nem köve­teli, nemcsak önmaga ellen vét, nem­csak önmagának lesz ellensége, hanem vét azok ellen az ezrek ellen is, akiket az uradalom tart el. A bérbeadás ügye hónapokon ke­resztül húzódott. Közben — nem tudni mi okból, nem hinnők, hogy rossz aka- ratulag történt — a régi nagybériet il­letékes tényezői beledobták a közvéle­ménybe azt a hirt, hogy az uradalom ismét a régi nagybérlő kezébe került a kisgazdák kizárásával. Ez álhir hetekig tartotta magát, igy már mindenki hitelt adott neki, a kisgazdák lehangolódtak. Ha ez álhir igaznak bizonyult volna i=, a már jelentkező demagógiával szem­ben az uradalom felemelt fővel állha­tott volna szembe, mert hiszen a bér­lettől való elesésnek egyedül ők ma­guk lettek volna okai, mivel egyetem- legesen komoly bérleti ajánlatot be sem nyújtottak. Ismeretes, hogy a régi nagybérlő az új bérlettől teljesen elesett. A hitbizo- mány az uradalmat házi kezelésbe vette. Tette ezt pedig elsősorban spe­ciális szempontból, mert az uradalmon élő eddigi cselédeket nem akarta föl­dönfutóvá tenni. Mivel a hitbizomány az uradalmat házi kezelésbe vette, nem tartozott volna a kisgazdáknak egy hantot sem bérletbe adni, hiszen min­denki, bármennyivel is bírjon, szaba­don rendelkezik vagyonával, úgy érté­kesítheti ahogy akarja, a mai társa­dalmi berendezkedés s az Istentől szen­tesített magántulajdon alapján áll — és mégis, ahol csak elterül az uradalom, mindenütt polgár-kishaszonbérleteket is szervezett, Kétezezer hold került a kisgazdák kezébe és pedig oly jutányos árban, hogy vannak helyek, amelyek közepes termésben is megtermik a 8—10 métermázsa gabonát és fizetnek érte kát. holdanként egy métermázsa búzabért, hozzá még a földteher az uradalomé. Helyesebben szociális szem­pontból nem is cselekedhetett volna az uradalom, minthogy házi kezelésbe vette birtokát és most tűnt csak való­jában ki, hogy a kisgazdák az egész uradalmat ki nem bérelhették volna, nemcsak azért, mert megfelelő garan­ciával nem rendelkeznek, hanem azért sem, mert a földeket kellő instrukció hiányában elegendőképen meg sem tud­A pénzügyminiszter felhívására a Takarékpénztárak és Bankok Egyesülete a következő kedvez­ményeket nyújtja a mezőgaz­dáknak : A pénzintézetek a mezőgazdák ellen fennálló követeléseik után járó, készpénzzel, váltóval, vagy kötelezvénnyel nem rendezett hát­ralékos kamatok kiegyenlítése ese­tén azoknak 1932 julius 1-éig járó részéből 25 százalékot enged­nek akkor, ha az 1932 julius 1. óta járó kamatokat, továbbá a 75 százalék különbözetet és a behaj­tási költségeknek az alábbiak sze­rint mérséklendő részét az adós ez évi december végéig megfizeti és a netalán kívánt meghosszab­bítási váltót is átszolgáltatja. Ha a rendezés 1933 januárjában tör­ténik, az engedmény 20 százalék, ha februárban 15 százalék, ha márciusban 10 százalék, ha áp­rilisban 5 százalék. Későbbi ren­dezés esetén engedmény nem jár. Azok a mezőgazdák, akiknek birtoka 50 katasztrális holdnál kevesebb, de legalább 10 hold, 25 százalék helyett 30 százalék, akinek birtoka 10 kát. holdnál kevesebb, de legalább 5 kataszt­rális hold, 35 százalék, ha 5 ka­tasztrális holdnál is kevesebb, 40 százalék engedményben részesül­nek, amely engedmény havonkinj ugyancsak 5--5 százalékkal csök­ken. 1933 május 1. után történő fizetés esetén természetesen en­gedmény nem jár. Az 1931 ja­nuár 1. előtti időből hátralékos kamatokból további 10 százalék engedmény jár, úgyhogy az 5 holdon aluli gazda ez év decem­ber végéig történő fizetésrendezés esetén a kamatoknak 1931. január 1. előtti esedékes részéből 50 százalék engedményben részesül. A rendezés alkalmával az óvási és behajtási költségek is kifize­tendők, de az utóbbiaknak a kész­kiadást meghaladó részéből az intézetek a jelzett határidőkből történő fizetés esetén 50 százalék ták v olna munkálni, hisz most is van­nak olyan községek, hogy a most ne­kik felajánlott területre is alig ajánlko­zott elegendő bérbevevő kisgazda. (Kerkaszentkirály, Lendvauj falu.) — Az uradalom tehát a kisgazdákkal szem­ben még a házi kezelés mellett is — a legmesszebbmenő jóakaratot tanú­sította, hálásak is ezért a hitbizomány tulajdonosának, de hálásak a cselédek is, mert meg kell említenem a herceg­ségnek azt a nobilis gesztusát, hogy, ahol a kishaszonbérletek szervezése mellett a házi kezelés is érvényesül, ott a cselédek számát azért mégsem apasztotta, mindegyiket megtartotta. A hálás kisgazdák és cselédek tüzbe is dobják a nekik küldött lázitó, szo- j ciáldemokrata agrár programmokat. engedményt nyújtanak. Az enged­ményre csak az a mezőgazda tart­hat igényt, aki azért nem fizette meg az esedékes kamatot* mert vagyoni helyzete az esedékes ka­matok fizetésére nem képesítette. Ha a hitelező és adós nem tud­nak megegyezni abban a tekin­tetben, hogy az engedményre van e igénye, vagy sem, zsűri dönt, amelynek elnöke per ese­tére az illetékes járásbíróság ki­küldöttje, egyik tagja a területileg illetékes mezőgazdasági kamara, másik tagja a TÉBE kiküldöttje. A hátralékos kamatok kiszámítá­sánál az országos hitelügyi tanács által a megfelelő időszakokra meg­állapított mindenkori kamatláb veendő alapul. A kedvezményeket aránylagosan igénybeveheti az adós részletfizetés esetén is, ha készpénzben a hátraléknak leg­alább 50 százalékát kiegyenlítette. Hajlandók továbbá a pénzintéze­tek annak az adósnak, aki a 6300—1932. szám alatt kibocsá­tolt gazdaadóssági rendelet hatá­lyának tartama alatt váltó, vagy folyószámla tartozására rendkívüli tőkefizetést teljesít, fenmaradó tar­tozásának ezen rendkívüli vissza­fizetéssel egyenlő része után az országos hitelügyi tanács által megállapított kamatnál 2 száza­lékkal alacsonyabb kamatot szá­mítani. A kedvezőbb kamattétel azonban csak akkor marad meg, ha az illető adós negyedévenként a tőkéből legalább 3 százalékot törleszt. A TÉBE-nek ezen kijelentésé­hez a TÉBE ben tömörült pénz­intézetek kifejezetten hozzájárul­tak. Ha vita merülne fel arra nézve, vájjon az illető mezőgaz­dasági adósnak joga van-e a fen­tiekben előadott kedvezményekre, vagy se, panaszával akár a TÉBE- hez, (V., Akadémia-utca 1), akár pedig a területileg illetékes mező- gazdasági kamarához fordulhat. 3 Aláírják a francia-orosz szerződést. Páris, november 26. Francia- ország legközelebb aláírja az orosz­francia támadást kizáró szerződést, amelyet egy évvel ezelőtt para- fáltak mind francia, mind orosz részről. „Az állatvilág szerepe a szentek és martyrok életében“ címen Kukuljevic József dr. keszt­helyi gazd. akad. tanár irt egy müvet Borsódy Bevilaqua Béla dr. és Pelcz Béla dr. történészek közreműködésével. A teljesen ere­deti nagyértékü művön, melyben 191 szent és martyr életében ha­gyomány- vagy jelképként előfor­duló 97 féle állat szerepel, -— Kukuljevic dr. három évig dolgo­zott lankadatlan munkássággal. Zászlókról, kódexekből és törté­neti emlékekről felvett művészi felvételek képezik a hatalmas anyagot. A mű célja a katolikus káritász, kultúra, pedagógia és etika fejlesztése és kimélyitése mellett maradandó műtörténelmi emléket adni, melyből nemcsak a fiatalság, hanem a felnőttek is tanulhatnak és gyönyörködhetnek. A művészi fényképfelvételeket Calligaris Ferenc tabáni karnagy eszközölte, a vetítéshez szüksé­ges diapozitiveket pedig Szent- Gály Faur Géza akad. hallgató segítségével Tímár Rózsi fényké­pész készítette. A művet Kukuljevic dr., a veszprémi püspökhöz küldte egy­házmegyei jóváhagyásra. Vissza- érkezte után elsőizben a herceg­prímás előtt fogják bemutatni Esztergomban. Kukuljevic József dr. a kiváló tanár, számos megjelent munká­jának koronája ez a kitűnő alko­tás, melyet dicséretreméltó önzet­lenséggel karitativ célokra bár­mely egyesületnek, iskolának stb. rendelkezésére fog bocsátani. (-sz.) Kóbor István A bankok kedvezménye az adósságukat rendező gazdák számára. Erzsébet királyné-szálló Budapest, IV. Egyetem-utca 5. (A Belváros központjában.) 5651 Az Étterein és kávéházban cigányzene. Az Erzsébet-pince a főváros legszebb sörözője. 60 éve a fővárosi vidéki úri középosztály talál­kozó helye. 100 modern kényelmes szoba. Leszállított árak! SZABÓ IMRE tulajdonos.

Next

/
Thumbnails
Contents