Zalamegyei Ujság, 1932. október-december (15. évfolyam, 223-297. szám)
1932-11-17 / 261. szám
SW- 261. szám Ara 10 fillér 1632 November1 17 Csütörtök. ——— Felelős szerkesztő: Herboly Ferenc. sisrKesztőség és Kiadóhivatal: Zalaeaerszeg, Szécüsnyí-lér ( Télutón: 128 sz. — riőffiaflöliiyatal: KesiTüely, Kossntü L.-n. POLITIKAI NAPILAP Megjelenik hétköznap a kora délutáni órákban. Előfizetési árak : egy hónapra 2-40 pengő negyedévre 7*20 pengő. Az alacsony gabonaárak melleit miéri magasak a lisziárak ? A közönség körében állandó kifakadásra ad okot napjainkban, hogy a rendkívül alacsony gabonaárak inellett az őrleményeknek, különösen a lisztnek és péksüteményeknek, a mindennapi kenyérnek ára azon a magaslaton mozog és állandósult, amire a legjobb gabonaárak idején tornászta magát. A fogyasztók a malmokat és a sütőiparosokat kárhoztatják a látszólag érthetet- és indokolatlan drága liszt és kenyér miatt. Ha azonban kissé beletekintünk a kérdés lényegébe és igazságos elbírálásra törekszünk, meg kell állapítanunk, hogy indokolatlanul éri a jogtalan árdrágítás vádja úgy a malmokat, mint a sütőiparosokat. Mert nem az ipari feldolgozás drágítja meg a terményárakat, mig azok a fogyasztó asztalára kerülnek, hanem a boletta. A „Kőzgazdasági’Értesiíőa-nek, tehát a földmivelésügyi minisztérium hivatalos lapjának egyik utóbbi száma egy kiiiinő szakember megvilágításában : Varsányi Gyula gépészmérnök cikkével érdekesen és tanulságosan világítja meg azt a hatást, amit a boletta a liszt, illetve a kenyér árára gyakorol. A tőzsdei jegyzések a nagyközönséget rendszerint alaposan megtévesztik, mert az utóbbi elfeledkezik arról, hogy a hivatalos árjegyzéshez még a boletta ára is hozzájárul. A boletta minden q gabonára 10 P többletfizetést jelent a piaci és tőzsdeárakon felül, mit a feldolgozó iparnak, illetve később a fogyasztónak kell megfizetni. A 79kg-oshektolitersúlyú tisza- vidéki búza ára tehát nem 13 95 P, hanem a bolettával 23 65 P s még ehez 2’50 P őrlési adó csatlakozik. A boletta a búza árát a békebeli áralakuláshoz viszonyítva q- ként 47’3 százalékkal, a rozs árát 56'8 százalékkal drágította meg. A fenti árakon vásárolt gabona- nemüekből őrölt liszt ára tehát nem lehet olcsóbb, mint a békeidőben volt, mert az ipari feldolgozás sem kerül kevesebbe, az alapár pedig magasabb. A háború előtt malmaink lisztjével elláttuk az elszakított területeket és jórészben a szomszédos államokat is, mig ma a malmok e munkától meg vannak fosztva, foglalkoztatásuk csekély, a kivihető lisztek közül a finomabbakat képtelenek külföldön elhelyezni. Súlyosbítja még a helyzetet, hogy a boletta árát a korpába és a takarmánylisztbe belekalkulálni nem szabad, csupán a liszt árát lehet vele megterhelni. Az egy q búzából nyerhető lisztre 16.90 P, az egy q rozsból Az OMKE titkárainak előadása a zalaegerszegi Kereskedelmi Körben a kereskedelem időszerű kérdéseiről. nyérnél 35.8 százalék esik a kenyér árából a bolettára. Mindebből az tűnik ki, hogy a bolettát nem szabad tovább tartani, hanem mint azt a Tyler jelentés még annak idején a Károlyi kormánytól követelte, el kell törölni és más módon kell a mezőgazdaságon segíteni. A bolettával megdrágított kenyér ugyanis ép a legszegényebb néprétegeket sújtja, azokat, akiknek a kenyér a főtápláléka. Minél jobbmódú, vagyonosabb valamely család, annál kevesebb kenyeret fogyaszt és minél inkább szegényebb valaki, annál nagyobb, fontosabb, sokszor szinte egyedül álló szerepet tölt be a táplálkozásnál a kenyér, a sokszor száraz kenyér. Az Országos Magyar Kereskedelmi Egyesülés zalaegerszegi csoportja kedden este 9 órakor a Kereskedelmi Kör helyiségében értekezletet tartott, amelyre a központ részéről Horváth Károly dr. főtitkár és Nádor Jenő titkár érkeztek le, hogy a zalaegerszegi kereskedőket tájékoztassák a kereskedelem általános helyzetéről és az OMKE működéséről. A gyűlés iránt nagy érdeklődés nyilvánult meg. Megjelentek: az alis pán képviseletében Kiss József dr vármegyei aljegyző, a város kép viseletében Mikula SJgfrid dr városi főjegyző, a rendőrség ré széről Popovics Lajos rendőrta nácsos, a pénzügyi hatóságok részéről Farkas János állampénztári igazgató és Molnár Szilárd dr, pénzügyi fogalmazó. Ott volt Ferenczy Zoltán f. kereskedelmi iskolai igazgató, Szilágyi Mihály városi főszámvevő, Marton Ignác városi adóhivatali főnök. Nagy érdeklődés nyilvánult meg a kereskedők részéről és megjelent sok iparos is Horváth István ipartestületi elnök vezetésével. A gyűlést Komlós Miksa, az OMKE-fiók elnöke nyitotta meg, aki üdvözölte a vendégeket. Horváth Károly dr. tartott ezután értékes előadást a kereskedelem aktuális problémáiról. Előadása elején azt fejtegette, hogy a mai viszonyok közölt arra volna szükség, hogy kissé elfeledjék a kereskedők a gravami- nális politikát, mert nem szabad a megmaradt lelkierőt még csökkenteni. Elismeri azonban, hogy ez nehéz dolog, mert a kereskedőt gondok, bajok érik mindenfelől, s a ma kereskedőjét legkönnyebben a jelenlevő végrehajtóról lehet felismerni. Kétségtelen, hogy adózni kell, adózni kötelesség, de jogos kifogást lehet emelni az adóztatás oly módja ellen, amikor a tényleges jövedelmek nincsenek arányban a kereskedő és iparos terheivel. A kereskedők jól tudják, hogy az inségadó kell, mert az éhezőket meg kell menteni, de nem tudják elhallgatni, hogy az inségadó ismét aránytalanul sújtja a kereske dőket. A kereskedelemnél és az iparnál ez az adó nem 20 százalék, mint más kategóriáknál, hanem 40 százalék. A szövetkezeti kérdéssel foglalkozott ezután. Szeretné, ha Gömbös megvalósítaná programm- ját és csak az altruista szövetkezeteket támogatná a kormány, de nem a kapitalista szövetkezeteket. A kereskedők évek óta sürgetik a szövetkezetek alapos reformját, de beérnék azzal is, ha csak az álszövetkezeteket szüntetnék meg a verseny egyenlősége érdekében. Ezzel a szövetkezeti mozgalom helyes irányba terelődnék és megszűnnék az álszövetkezetek nemzetromboló munkája. Hangsúlyozta, hogy a szövetkezetek reformjának nagy szociális jelentősége volna, mert általa a kisegzisztenciáknak azt a rétegét erősítenék, amely mindenkor a polgári világnézet alapján állott már csak saját érdekében is és távolán mindenféle forradalmi eszmétől. Közbevetően, egy gondolat kapcsán, az előadó bejelentette, hogy tárgyalás alatt áll egy olyan rendelet, amely szerint fizetésképtelenségek esetén az állam is csak kvótálisan elégülne ki. Majd fejtegette, hogy a kereskedelem beteg, ami jórészt a tízéves politikai rendszer hibája. Gömbös azt hangoztatja, hogy életet akar belevinni az országba és a kereskedelembe is. Ennek megvalósítása csak akkor lehetséges, ha végetvetnek a gazdasági elzárkózás ma annyira divatos rendszerének. A mai beteg gazdasági élet mellett nem volna helyes a gazdasági erőknek szabadjára engedése, de ép úgy nem helyes a túlságos állami inter- vencionizmus. Ez az intervencio- nizmus Európában a túlzott vámvédelemben nyilvánul meg, amely Európának valóságos pestise. Oroszországnál, az Egyesültállamoknál nagy vámegyeséget lát és most folyik a mozgalom abban az irányban, hogy az angol birodalom is egységes vámterület legyen. Be kell látnunk, hogy Európa sem maradhat mai állapotában, amikor minden apró ország külön vámterület. A mai vámvédelmi politika öngyilkosság minden kis ország és egész Európa számára. Magyarországnak is alapvető érdeke a vámpolitika revíziója. Végül ismét azt hangoztatta, hogy bármennyire is igazolt a sötét pesszimizmus, szükséges, hogy ezt a kereskedőknél reális bizakodás váltsa fel. A kereskedelem természete a bizakodást kívánja és ezt kívánja az ország érdeke is. Nádor Jenő titkár szólalt fel ezután, aki szembeszállt mindenekelőtt azzal a kifogással, amit Bethien hangoztatott Debrecenben, hogy sok a kereskedő. Ha sok a kereskedő — mondotta — ez legfeljebb a maguk baja, mert a verseny lesz élesebb. De nem is állja meg helyét a kifogás, mert Európában nálunk a legalacsonyabb a kereskedők arányszáma. Nem a kereskedő a sok, hanem a közgazdasági analfabéta, akik nem tudják megérteni, hogy a kereskedő nemcsak szükséges, de hasznos is. Állítását azzal bizonyította, hogy példákkal mutatta ki, mennyire megbénulna minden, ha nem volna kereskedelem. Rámutatott, hogy Oroszoiszágban 174 százalékkal emelkedtek az értékesítési költségek, mióta a kereskedelmet kipusztiiották. Foglalkozott ezután egyes adózási aránytalanságokkal, majd szervezkedésre, összefogásra hívta fel a kereskedőke*. Kifejtette, hogy az egyetértés, az összefogás biztosítja az árvédelmet és azt, hogy a kereskedők kívánságai más vonatkozásokban is megvalósulhatnak. A titkárok előadása után Komlós Miksa szólította fel a megjelenteket az OMKE támogatására.. Fangler Gyula, a Kereskedelmi Kör elnöke köszönetét mondott az; nyerhető lisztre pedig 13.50 P boletta megterhelés esik. Az alábbi kimutatás a lisztminőségek szerint világitja meg a boletta drágítást: „Bw lisztnél a boletta drágítása 70.13 százalék, „Ogg“ lisztnél 73.17, „0“ lisztnél 73.17, „2“ lisztnél 76.48, „4“ lisztnél 80.10, „5“ lisztnél 8849, „0 I.“ lisztnél 72.98, „I“ lisztnél pedig 81.82 százalék a boletta drágítása. A kenyéráraknál úgy alakul a bolettateher, hogy a barnakenyérnél 46 5 százalék, a félbarna kenyérnél 35.4 százalék, a fehérkenyérnél 25.1 százalék, a rozske-
