Zalamegyei Ujság, 1932. október-december (15. évfolyam, 223-297. szám)

1932-11-05 / 251. szám

jzLtf* é&f&igj7mm 251, ís&áfi'i 5 Ss^mfest, ^*S3SSS^HSSS33®SESr®í3 sseiKBsztősea és Kiaöóniyaral: Zalasuarsísa, SxécliBuyi-téí i Tsiuíöi!: 128 sz. — FlátiiaddllyatH • x^ztiisl?, Kossntii L.-u. aas E®aBSSa*säraaeaasK^iaaB^';,ä«*SEaKSssHsssss w»!WwaaaMaae«gwwg|gB8CaewB^ IBniWHtWI W"T ITWiniT n nimm;»BmTSM»MüliRggH^^ ~r 333Sr:>3SB3S POLITIKAI NAPILAP I Előfizetési árak : egy hónapra 2'40 pengő Megjelenik hétköznap a kora délutáni órákban, \ negyedévre 7*20 pengő. '01 ■MMimugg» ^iíK>a^JSStf^KmimKBSS^tSaasmBSSK39!mSl«sitSmSSS^SS^^^MiT%^S^^á^^ A rokkantakért, A világháború vérzivaíaraiban diadalmasan hordozták meg a ma­gyar kardot s annak tiszteletére késztették az ellenséget mindenütt, ahol csak megvillant az. Vérök ontásával tanúskodtak, hogy ereik» ben Szent Lászlónak s a Hunya­diaknak vére csergedez, hogy a magyar becsület nem üres foga­lom, hogy az eskü szentsége az életnél is becsesebb érték, hogy a nemzet, melynek fiai igy tud­nak meghalni, rabigában nem görnyedhet. Elszakadtak szeretet­től, ifjúságtól, boldogságtól, éle­tet és vért áldoztak s igy tanús­kodtak a kemény, szent kötelesség teljesítés mellett. Bennök a haza, mint felsőbb érték s parancsoló hatalom nyilatkozott meg, mely­nek hódolni dicsőség s melyért meghalni sem sok. Akik éieíöket adták a hazáért, azoknak szobrot emel, márványtáblákat állít, ko szorukkal áldoz a nemzeti kegye­let. A hősi halottak iránt lerója kegyeletét, de megfeledkezik az élő hősökről, akiket a háború, — melyben a fiatal életek hosszú sora úgy szakadt le a földre, mint a suhogó kasza alatt a me­zei virág, — megkímélt, kiket a Gondviselés megtartott és haza- vezéreit Doberdo, Piave, Droho ■ bic poklaiból . .. A rokkantak ügyének becsüle- tes felkarolása állandóan ott sze­repel a váltakozó kormányok pro­gramjában, de mindezidáig ko­rántsem történt annyi, amennyit jogosan és igazságosan elvárhat­nánk a nemzettől. Az általános nyomorúságon és munkanélküli­ségen kívül, mint roppant teher tétel szerepel a rokkantságuk, le­csökkent teljesiíőképességök. Egy köztisztviselő panaszolta, hogy nagy terhet visz a vállán, mert ő — vitéz. Többgyermekes család­apák százpengős havi segélyt kap­nak. Az állami művégtagkészitö gyár „torlódás“ miatt nern képes szállítani a műlábakat. Az a nagy áldozat, melyet az egyéni egész­ség, az élet szempontjából hoztak a hazáért, tehertétel egyéni árvé- nyesüíésökben. Egész életüket el­rontotta, tönkretette a háború, mindent föláldoztak s mankóik hiába kopognak az aszfalton. Nem lehet mélységes lelki megrendülés nélkül hallgatni a keserű panasz­lavinát, ha beszélni kezdenek. El vannak keseredve mindattól, amit láttak, tapasztaltak. Nincsenek ki­békülve az élet egyenlőtlenségével s a sorsnak különböző mértékei­vel. Nagyon is megtapasztalták, hogy nincs igazság a földön s hogy az események folyama né­melyiktől mindent elragadott, má­sokat meg alig érint. Hányán nem vettek részt a háború vérkereszt- ségében, hányán vonták ki magu­kat igaztalan utón, hányán sajtol­tak aranyat a patakokban ömlő magyar vérből! • Az államhatalom, a társadalom, az előkelő körök ne feledjék, hogy a háború csákánya a középosztály és az alsó, sőt a legalsóbb nép- rétegekben az erőnek, a hősies­ségnek aranybányáit tárta föl, hogy a hazát a nép verítéke tartja fönn s hogy a millióknak, tehát a sze­gényeknek, a kicsinyeknek, a kis­embereknek, föld míveseknek, kis­iparosoknak, munkásoknak vér­áldozata nélkül az integer Magyar- ország alig remélhető. A nemzet becsülete elvárja, hogy az állam­hatalom minden áldozat árán le- rójja kötelességét a rokkant hő­sök iránt s hogy a kormány be­váltsa azt az Ígéretét, hogy a rokkantügy rendezését első föl­adatának tekinti s az arra vonat­kozó törvényjavaslatot legelsőnek terjeszti a törvényhozás elé. Farkas Tibor nem vállai tagságot a 33-as bizottságban ft politika hifsL A kormánypártba való belépés­sel együtt Nagy Emil és Szilágyi Lajos lemondanak a 33-as bizott­ságban viselt tagságukról. A fő­városi lapok híradása szerint a két politikus helyett az ellenzék Farkas Tibort és Friedrich Istvánt jelöli a bizottságba. Megkérdeztük ma a Zalaegerszegen tartózkodó Farkas Tibort, aki kijelentette, hogy ő már annak idején elle­nezte az elleni ék belépését a 33-as bizottságba, már csak azért is, mert a bizoí's'g felállításával szemben közjogi kifogásai voltak. Ebből az álláspontjából önként következik, hogy semmi körül­mények között sem vállalna tag­ságot a 33-as bizottságban. Égységespárti körökben, mint megírtuk, azzal a tervvel foglal­koztak, hogy Apponyii felkérik az egységespártba való belépésre. Ap- ponyi Albert gróf kijelentette, hogy nem lép be egy pártba sem, mert semmi oka sincs, hogy pár- tonkivüli álláspontján változtas­son. A tegnapi minisztertanács elha­tározta a rozs kiviteli tilalmának megszüntetését és a borfogyasz- < tási adónak felére szállítását. Pánikhangulat uralkodik Jugoszláviában« f®ássfkip.-íJyné «8 hagy fsa az országa*« : Belgrád, november 4. A jugo­• szláv kormánv tegnap este beadta I lemondását. Srskícs miniszterelnök i kijelentette, hogy a lemondás ősz» i szefüggésben van a jugöszlár de­mokratikus-radikális parasztpárí megszervezésével. Politikai körökben úgy tudják, hogy a kormányválság másik oka az, hogy a horvátországi lázon gás már forradalmi jellegű moz­galommá fajúit. Állítólag Mária királyné már el is menekült. Ma reggel átutazott Budapesten Karls­bad felé, A királyi pár három gyermeke ma követi anyjukat, A budapes i jugoszláv követség cáfolja Mária királyné menekülé­sének hírét, s azt állítja, hogy családi jellegű karlsbadi útja már rég el volt határozva. Belgrádi jelentés szerint egész Jugoszláviában pánikhangulat ural- kod k. A lakosság menekül a di­nártól és a vásárlások következ­tében nagy a drágaság. A kor­mány már megkésett az ország föderációs átszervezésével, mert a horvátok teljes önnállóságot akar­nak. Wépma kmPG m berlini szfráiJkoSék és a rendőrség közölt. November* IS-írre álBamcsiroyi terveztek 89éni8l« országban sa kommunisták* | Berlin, november 4. A közieke dési sztrájk ügyében a béregyez- tető bizottság olyan döntést ho­zott, hogy a munkásoknak a meg­egyezés létrejöttéig is fel kell ven­niük a munkát, ez azonban az éjszakai órákig nem következett be. A német kormány elhatározta, j hogy a közlekedési sztrájkot bár- j milyen eszközzel még ma leveri, annál is inkább, mert a sztrájk ugyan bérdifferenciák miatt indult meg, de később politikai jellegűvé fajult. A közlekedési társaság ul­timátumot intézett az alkalmazot­takhoz. Aki bizonyos időpontig nem veszi fel a munkát, azt el­bocsátottnak tekintik. A berlini rendőrség szerint a sztrájkot a nemzeti szocialisták és a kom­munisták támogatják. Az egyik pályaudvaron az éj­szaka a sztrájkolók csoportokba verődtek és teitleg bántalmazták a rendőröket. A rendőrök szoron­gatott helyzetükben lőfegyverüket használták, mire a tömegből viszo­nozták a lövéseket. Egy ember meghalt, 3 súlyosan megsebesült. A halolt és a sebesültek is a nem­zeti szocialista rohamcsapat tag­jai közé tartoznak. Összeütközés volt a rendőrség és a kommunis­ták között is. Több ember meg­sebesült. A forradalmi szakszervezeti el­lenzék a vízmüvek és gázmüvek alkalmazottait szimpátia sztrájkra szólította fel. A rendőrség emiatt 52 sztrájkvezért letartóztatott és esetleg az egész ellenzéket elfogja, ennek ellenére azonban számol­nak a vízmüvek sztrájkjával, ami borzalmas hatású lenne a óbb- milliós városban. A rendőrség megállapította, hogy a szovjet forradalmasítani akarta egész Németországot és november 15-ikére államcsínyt tervezett. Az elfogott iratok szerint a munkás­ság sztrájkba lépett volna, hogy lekösse a rendőrség és katonaság erejét s ugyanakkor a fegyveres kommunista csapatok elfoglalták volna a kaszárnyákat, a mi aisz ■ tóriumokat és a bankokat. Ismét tfsi?sl5Bfg©8t ss váiiás- űldozés Spanyolpps? ág* ban. Madrid, november 4. A vallás- üldözés Délspanyoíországban is­mét fellángolt. Andalúziában Szent Sebestyén ősi templomát és ká­polnáját felgyújtották. Mindkettő porrá égett a bennök levő érté" kés műkincsekkel együtt. Vasárnap less a német, wálaagtáss Berlin, november 4. Az aj bi­rodalmi gyűlést vasárnap választ­ják meg. Az uj választást nem előzi meg akkora agitáció, mint a legutóbbit, de azért nagy ér­deklődéssel tekint az eredmény elé a birodalom egész lakossága. Időjóslás novemberre November őszutó, régeníe nyilas hava, Szent András hava. A nap pai a hó végéig 1 óra 14 perccel fogy. — A 100 éves naptár sze­rint: Hideg 10 ig, défutánonkini mégis kellemes, 11-én borús és ködös kezd lenni, sőt esős is 13-ig, azután fagy 30 ig, de délutánon­ként napfényes idő. — Öreg gazda jóslata: Ha beköszönt korán a tél, — Biztos, hogy nem sokáig él. — Ha ilyenkor dörög az ég, — Bőségben él város, vidék. —Ter­mésedet azért tedd el, — Akkor vagy jó gazdaember. — Sziriusz jóslata : Novemberben az időjárás : átlag véve csapadékos eső, köd, majd 10-től kezdve havazások is jönnek, különösen a hegyes vidé­keken. Az első felében még szép enyhe napok jönnek, amikor még sütkérezhetünk a nap melegében. Havazás Ígérkezik 9, 10, 19, 20 21, 27 és 28-án.

Next

/
Thumbnails
Contents