Zalamegyei Ujság, 1932. július-szeptember (15. évfolyam, 153-222. szám)
1932-08-02 / 173. szám
W é'rfolF**1* 173 szám Ára 12 fillér •982 Augusztus 2 Kedd. , Us,ió >*no; Felelős szerkesztő: Herboly Ferenc. szeriesziöség és Kiadóhivatal: ZalaenBrszea, Sieciienyi-ter 4. Tejelőn: 128 sz. — FióKKiadóhivatal: Kesztlely, Lossim L.-n. POLITIKAI NAPILAP Megjelenik hétköznap a kora délutáni órákban. Előfizetési árak: egy hónapra 2*40 pengő negyedévre 7*20 pengő. A német választáson a Hitler-párt megkétszerezte mandátumait, de nem szerezte meg a többséget. A centrum továbbra is döntő tényező marad. Meggyengültek a szociáldemokraták. Berlin, augusztus 1. A német birodalmi választások vasárnap folytak le az egész világ feszült érdeklődése mellett. A szavazás reggel nyugodtan indult meg és a nyugalom a birodalom nagy részében egész nap megmaradt, helyenként azonban kisebb-na- gyobb összetűzések voltak. Nagyobb összeütközést jelentettek Essenből és Düsseldorfból a kommunisták és rendőrök között. Bres- lauban a kommunisták és nemzeti szocialisták között volt nagyobb összetűzés. Berlin teljesen nyugodt volt, az utcák a megszokott képet mutatták, csak az időnként feltűnő rendőrőrjáratok és a házakon lobogó zászlók jelezték a birodalom sorsdöntő napját. Az állam vezetői szinte kivétel nélkül eleget tettek állampolgári kötelességüknek. Hindenburg elnök, aki jelenleg neudecki birtokán tartózkodik, már délelőtt átment a birtokával szomszédos községbe és leadta szavazatát. A választáson 44 millió német állampolgár gyakorolhatta szavazati jogát. Hat órakor mindenütt befejeződött a szavazás és megkezdték a szavazatok összeszámlálását. A jelek már az első órákban arra mutattak, hogy a választóknak mintegy 85 százaléka szavazott le. Berlin, augusztus 1. A válasz- r tások ideiglenes végeredményét :x; éjfél után egy órakor hirdette ki a választási biztos. Eszerint leadtak 36.656.781 szavazatot. Ebből a Hitler pártra esett 13.741.812 szavazat (az előző választáson 6.300.000), a szociáldemokrata pártra 7.951.441 (előző választáson 8 és fél millió), a kommunistákra 5.263.719 (4 és fél millió), a katolikus centrumra 4.487.602 (4.127.000), a Hugenberg féle német nemzeti pártra 2.175.348 (2.457*636), a néppártra 146.230 (közel másfél millió), az állampártra 371.000 (1.300.000), a bajor katolikus néppártra 1.179.000 (egymillió), az agrár néppártra 91 ezer, a keresztényszocialistákra 364 ezer, a parasztpártra 137 ezer, a népjog pártra 58 ezer, a hannoveriekre 48 ezer, a szociá* lista munkáspártra 73 ezer szavazat. A többi kisebb pártok ösz- szesen 178 ezer szavazatot kaptak. A mandátumok megoszlása a következő: Hitlerék 230 (eddig 107), szociáldemokraták 133 (eddig 143), kommunisták 89 (eddig 77), centrum 76 (68), Hugenberg 37 (41), bajor néppárt 19 (19), német néppárt 8 (30), gazdasági párt 2 (23), állampárt 4 (14), keresztényszocialisták 5 (14), agrárpárt 1, Landvolk 2 mandátum. Mivel a jelenlegi választáson több volt a szavazásra jogosult és többen is szavaztak le, az összes mandátumok száma a régi 567 el szemben 607-re emelkedett. Ebből a jobboldali pártok (Hitler, Hugenberg és a néppárt) 275 mandátumot szereztek, a köz- társasági koalícióhoz tartozó pártok pedig 228 mandátumot. Raj tűk kívül állanak a kommunisták a 89 mandátummal és a kisebb pártok. A választás számadatai azt mu tátják, hogy a polgári középpár tok eltörpültek, részben pedig meg is semmisültek. Nagy mértékben 'megerősödött a jobboldalhoz tartozó nemzeti szocialista (Hitler) párt, de a remélt abszolút többséget nem érte el még a többi jobboldali pártokkal együtt sem, mivel ezek (Hugenbergék és a néppárt) meggyengültek a válasz tás során. Érzékeny veszteséget szenvedett a szociáldemokrata párt. Erősödött a kommunista párt és a centrum. A három megerősödött párt a szociáldemokratáktól és a középpártoktól hódította el a szavazatokat s ezek nyerték meg maguknak a most először szavazó fiatal választókat is. A szélsőségekhez tartozó nem zeti szocialisták és kommunisták megerősödése mellett figyelemreméltó, hogy a katolikus centrum nemcsak megtartotta pozícióját, de némileg erősödött is. Ez annak bizonyítéka, hogy a német nép jelentős része benne látja azt az állandóságot és azoknak a világnézeti elveknek érvényesítését, amelyek a német birodalmat átmenthetik a válságon. A választások sem Hitleréknek, sem középpártoknak nem hozták meg az abszolút többséget. A választás tehát nem tisztázta a német belpolitikai helyzétet és a | centrum továbbra is fontos tényező lesz, amely nélkül nem lehet kormányozni, ;vA kormányzásra I két lehetőség van: vagy megegye- zik a Hitler párt a centrummal és közösen kormányoz, vagy a diktatúra következik. Páris, augusztus 1. A francia lapok részletesen foglalkoznak a német választások eredményével. Általános a vélemény, hogy a választás Hitlerék előretörése ellenére sem idézett elő lényeges változást a német belpolitikai helyzetben. A Petit Párisién megállapítja, hogy Hitler nem jutott uralomra és a katolikus centrumnak lesz döntő befolyása a birodalom politikájának alakulására a katolikus bajor néppárttal együtt. Az »Oeuvre“ szerint Papén, illetően Schleicher tábornok megmaradnak a hatalmon. A „Figaro“ szerint a német birodalom a diktatúra felé halad. Politikai merényletek. Königsberg, augusztus 1. A Königsberger Volkszeitung épületére ma reggel bombákat dobtak, több baloldali személyiség ellen pedig revolveres merényletet követtek el. Súlyosan megsebesült Sauff kommunista városi képviselő és Barheld volt kormányelnök. A Gazdasági Egyesület rendkívüli közgyűlése. Felirat a kormányhoz. A Zalavármegyei Gazdasági Egyesület ma délelőtt székházának nagytermében Tarányi Ferenc dr. vasmegyei főispán, elnök vezetése mellett rendkívüli közgyűlést tartott. A közgyűlésnek egyedüli tárgya volt: „Állásfoglalás a gazdasérelmek tárgyában, különös tekintettel a gazda moratóriumra“. Az ülés megnyitása után szólásra jelentkezett 8 o s n y á k Andor, aki a rendkívüli közgyűlés összehívását a julius 18-iki igazgatósági ülésen indítványozta. Bosnyák Andor mindenekelőtt a katasztrófális aszálykárokra hivatkozott indítványának megindokolásában, mint olyanokra, amelyek már másodízben sújtják az ország gazdaközönségét. Nem állítja, hogy minden bajnak oko zója a kormány; a bajoknak fő okát Trianonban kell keresnünk, A bajok orvoslása közben a gazdaérdekek sohasem találnak kellő védelemre, azok mindig csak alul maradnak, mert a nagy tőkének érdekei lépnek előtérbe. Hogy ez igy történhetik, az a gazdatársadalom szervezetlenségében gyökerezik. Ismertette azután a földnek és tőkének viszonyát, a hitelviszonyokat és a kamatterheket. A kormánynak rendelkezésére állanak azok a lehetőségek, amelyek alkalmasnak kínálkoznak a bajok orvoslására. Ilyenek : a termény- és állatáraknak olyan szintre emelése, amelyek arányban állanak a termelési költségekkel, devalvációja a terheknek és infláció annak a biztosítására, hogy legyen pénz a vásárlásokra. A moratóriumrendelet csak ügyesen megfpgal mázott-adóbehajtás. Amolyan délibábjáték, amely után szaladunk s azután, amikor azt hisz* szűk, hogy elértük, eltűnik előlünk. Ez a rendelet a gazdák utolsó erejének kihasználására irányul. A gazdatársadalom türelme fogytán van s azt köveleli, hogy segítsen a kormány, ha pedig erre nem érez magában elég bátorságot és tehetséget, adja át a helyét másnak. Ezután előterjesztette javaslatát. A javaslathoz elsőnek Ábra - hám József szepetki gazda szólott és azt magáévá tette. Hasonlóan Kovács Ferenc zalaegerszegi gazdaköri elnök is, aki még belföldi inflációt is óhajtott volna. Majd az adókivetésnél tapasztalható „eltolódások“ ellen beszélt. Ha a pénzügyminiszter azt mondotta, mindenkinek kutyakötelessége adót fizetni, akkor ő szerinte kutyakötelesség igazságos adót kivetni. Az igazságtalanságok a szélsőségek karjaiba kergetik a népet. M i k o I i c s Ferenc dr. nagyon általánosnak találta a javaslatot s azért bizottság kiküldését javasolta a panaszok konkretizálására s csak az igy elkészitett javasla- ! latot tartaná helyesnek a fölterjesztésre. Koller István dr. csatlakozik Mikolics indítványához, hogy küldjenek ki bizottságot a panaszok részletes kidolgozására. Nem azonosítja magát Bosnyák javaslatával. A bajok nemcsak nálunk jelentkeznek, hanem világszerte. Bízik Károlyi miniszterelnökben, aki megteszi mindazt, amit megtehet a gazdaközönség érdekében. De baj, hogy meg van kötve a keze. És — kérdés — ki volha az, aki többet tehetne? ^Közbekiáltások : Gaál Gaszton f ’ Tarányi elnök csenget és telkéri a gyűlés tagjait, tartózkodjanak a pártpolitikától, amitől az: Egyesület az ő tizenhároméves elnöki működése alatt mindenkor tudott is tartózkodni. ' Farkas Tibor dr. szintén a pártpolitikától való tartózkodást ajánlja. De, ha nem szabad a kormányt szidrii, akkor dicsérni sem szabad. Nagy beszédében kiterjeszkedett ezután mindenre* ami a tárgyhoz tartozik. Ő sem tartja mindenben elfogadhatónak Bosnyák javaslatát. Bizonyos kitételei korrigálásra szorulnak. A részletesen felsorakoztatott panaszokkal foglalkozhatik majd a keszthelyi gyűlés. Az azonban lehetetlen, hogy a most ülésező gyűlés szétoszoljon határozat nélkül. Többek hozzászólása után az elnök szavazásra tette föl a kérdést s a töbség amellett volt,, hogy Bosnyák javaslatának némely kitételén változtassanak. Ebből a célból bizottságot küldtek: ki, mely a javaslatot egyes részében átvizsgálta s azt a következő* ormában bocsátotta az elnök: szavazás alá: :
