Zalamegyei Ujság, 1932. július-szeptember (15. évfolyam, 153-222. szám)
1932-07-31 / 172. szám
2 Zalamegyei Újság *932 július 31. Miért érkeztek a fővárosi lapok pénteken olyan nagy késéssel Zalaegerszegre? A fővárosi lapok pénteken délután nem érkeztek meg a szokott időben Zalaegerszegre. Természetes dolog, hogy a városban erre vadabbnál-vadabb hírek kaptak lábra s azoknak még komoly emberek is hitelt adtak. A postafő- nökség felvilágosításai nyomán megadhatjuk a választ arra a kérdésre, hogy miért kellett pénteken a délután folyamán nélkülöznünk a lapokat. A Budapestről Srentgótthárd (Grácz) felé induló 1302. számú gyorsvonat hozza a fővárosi lapokat, s azokat a sinautó Cél3- dömölkön veszi át és adja le Zalaegerszegen Győrött találkozik ezzel a gy orssal a Bécsből Budapestre futó gyorsvonat, melynek 55 perces késése volt. A sinautó azonban ilyen hosszú időt nem várhatott s igy a lapokat sem hozhatta be. Azok csak az esii vonattal érkezhettek meg. Ez volt tehát az oka annak, hogy az újságokat körülbelül 6 órai késéssel kaptuk meg. Váposszaibáiyozási tervek szerint ligetek, sétaterek veszik kerül az egész várost. Minden városrésznek meglesz a sétatere. Zalaegerszeg város minden költséges rendezés és szépítés mellett is nélkülöz még ma megfelelő sétateret, üdülőhelyet. A városnak mai parkjai, mint: a Baross liget, a Deák tér és Templomkert, inkább csak kis fásitott terecskék, amelyeket a közönség nem is kereshet föl nagyobb tömegekben. A sok port nyelő eger- szegi. erhbcr pedig nagyon is megkívánná, hogy legyen a város belső területén, vagy legalább is a város szélén olyan nagyobb árnyas hely, ahol nyári, időben kellemes üdülést találhat úgy nappal, mint esténként. A városszabályozási tervek azonban azt mutatják, hogy, a v^ros vezetőségének programjában szerepel több sétatérnek létesítése. Ezek a sétaterek megszakításokkal körülvennék az egész várost és igy minden városrésznek meglenne a külön sétatere s a lakós- ságna.k nem kellene hosszabb utat megtennie, hogy árnyas helyet találhasson. A fő sétateret a crégi (Wlassics-utcai) temető helyén tervezik. Ezt a temetőt 1920-ban, tehát'tizenkét évvel ezelőtt zárták és igy még húsz esz;endőt kell várni, mig ott sétateret létesíthetnek. Hogy a jövő generáció miként hajtja végre ezt . a tervet, aH mi nem tudhatjuk. Addig a régi temető környéke már teljesen beépül s az új sétatér a városnak belső területére kerül. A régi temetőben végrehajtott fásítás is a jövő céljait szolgaija. Éhez a sétatérhez csatlakozik a Janka felé vezető (ásított terület, a Blaha Lujza tér, a kórház telke (számítanak arra, hogy addig sikerül új kórházat építem), a. Baross liget, amelynek töidaléka iesz az Erzsébet királyné mca keleti oldalának be nem építhető szakasza, majd megszakítással a Berzsenyi utcától északra a Move sporttelepig húzódó rét, mely szintén parkiro zás alá kerül. A város nyugati részén, ahol az építkezések néhány megjegyzés szerint furcsa vonalban történnek, kimérték már Egy magyar regény . centenáriuma. A magyar közéletnek és az irodalomnak a kapcsolata sohasem volt olyan erős, mint a nagy nemzeti renaissance idején, a 19-ik század első felében. A' korszak legnagyobb politikai egyénisége, Széchenyi, sűrűn idézgetett írásaiban a magyar költők műveiből,, belőlük lelkesedést és buzdítást merített, a költőket rokonainak nevezte. Azt különösen gyakran hangoztatta, hogy F á y András szellemes meséinek milyen nagy szerepük volt politikai reformmunkásságának megindításában. De ez a szellemi hatás kölcsönös volt. Azok az irók, akik költeményeik szépségével felébresztették Széchenyiben a nemzete iránti kötelességérzetet, később Széchenyi gondolatait vitték el költészetük szárnyain a- magyar társadalom olyan rétegei, ahová a „Hitel“ vaskos kötetének komoly prózája sohasem juthatott el. Fáy András sem elégedett meg a Széchenyi lelkére gyakorolt hatás nagy dicsőségével, hanem szívesen vállalkozott arra is, hogy ennek a legnagyobb magyar államférfinak reformtörekvéseit népszerűsítse a költészet eszközeivel, az 1832-ben megjelent nagy regényében, a „Bélteky ház“-ban. Fáy munkája, a legelső magyar ; társadalmi regény, ma már csak irodalmi ritkaság, egy elmúlt korszak elfelejtett emléke, de megjelenésekor -nagy érdeklődést keltett és hatása mélyen leszivárgott a kortársak leikébe. Minden tekin tetben újat adott, új volt maga a regényforma is, új a magyar élet változatos rajza, alakjainak reálisz- tikus ábrázolása, de a magyar társadalom nagy része előtt különösen újak és még ismeretlenek voltak azok a gondolatok, amelyek ebből a regényből nagy bőségben és lelket üdítő frisseségbén buzogtak ki. Önálló egyéniségét már az a bátorság is bizonyítja, amellyel a romantika virágzása idején elveti azokat az akkor hlég, nagyon divatos eszközöket, amelyekkel a romantikusok kigondolt meséiket olyan megdöbbentően érdekesekké iparkodtak kiformálni. Minden mesterkéltség nélkül, tisztára a való élet jeleneteinek költői összekapcsolásával szórakoztatta olvasóit és kötötte le figyelmüket. „A Bélteky-ház“-at szívesen ol vasták a kortársak, pedig Fáy a regényszerkesztés technikájában még nagyon járatlan. A nyugodt olvasást az elbeszélés fejlődésének gyakori és nagy zökkenői zavarják meg. Fáy munkája a főhős, Bélteky Gyula, férfikora elejének rajzával kezdődik s azután az iró .hirtelen áttér Bélteky Mátyásnak,: az apának élettörténetére gyermekkorától öregségéig, ezt Bélteky Gyula gyermekéveinek rajza .követi s csak hosszas kitérések után folytatódik a regény .ott, ahol hirtelen félbeszakadt. Rengeteg' személy vonul el előttünk, Fáy.ezeknek az egész életpályáját 'elbeszéli, sorsuk szorosan Összefonódik s e^ért ma már minden- reálizmus és egyszerűség el- • lenéré is fárasztóan bonyolultnak jtűnik fel a regény meséje. Az egykori olvasók azonban szívesen kisérték végig a szereplők nagy tömegének életútját, mert Fáy meleg kedélyével, jóízű humorával, sokszor csípős, de sohanem ízléstelen szatírájával, optimiszti- kus életfilozófiájával és okos gondolataival elfeledtette az utazás' fáradalmait. Nem. is a mesélés vágyából született ez-a regény. Fáy „tan- regényének vagyis irányregénynek nevezi s ezzel már előre is jelzi, hogy gondolatainak terjesztésére írta munkáját. Hatásának titka leginkább abban van, hogy gondolatait megvalósítva s képzeletéből a való életbe átültetve mutatja be s ezáltal reformeszméi roppantul egyszerűeknek s köny- nyen reálizálhatóknak látszanak. Képzelete a magyar föld legsiváAlkatrészek Citroen és amerikai autókhoz Pseum atikok garanciával Antófeiszerelésí cikkek Kegolssóbisan s IS AGY JÓZSEF Budapest, VI., Andrássy-ut 34. Telefon Aut. 221—97. 5404 a létesítendő park helyét. Ennek a íeiviick keresztülvi ele okozza azt, hogy „fűre a“ vonalban építenek ott. Az uszoda környékén, a Zalaréten is majd készül valami s t-zze! bezárul az az öv, amelyen a parkosiiás történik. Ezekből a tervekből is kitűnik tehát,. hogy a mai generációi menynyire kivan gondoskodni az utódokról, akik tőlünk csinos, ren dezeti várost vesznek át, mig mi csak poros sáros göcseji nagy falu? örököltünk. Nem is örökölhettünk mást, mert hiszen elődeink tejesen falud életviszonyok között éltek .. . A román határőrök elfogtak egy szovjet haját. Bukarest, julius 30. A román határőrök a román partokhoz közeledő szovjet hajót fogtak el. A hajó parancsnoka azt állította, hogy elromlott az iránytűjük, ezért vetődlek a román part közelébe. Valószínűbb azonban, hogy a hajó szovjet futárt akart partra tenni Romániában. Az ügyet orosz román vegyes bizottság vizsgálja meg. „ Az Eötvös utca 2 szám alatti házban (a postapalotával szemben) egy, azonnal! beköltözhető 2 szoba konyhából álló lakás, amely iroda, rendelő és hasonló célokra is .alkalmas, kiad". Bővebbet a Magyar Általános Takarékpénztár r. t. Zalaegersegi fiókjánál.“ 5438 rabb tájaira jó utakat, iskolákat, iparmüveket és sok más olyan intézményt festett, amelyek akkor még csak Széchenyinek és néhány legmegértőbb hívének lelkében éltek. De az olvasók annyira megszerették ezeket a képeket, hogy nem tudtak tőlük megválni. Nem engedték hogy a költői képzelet délibábos játékaiként hamar eltűnjenek, hanem fokozatosan megtestesítették majdnem valamennyit. S regényét átszövi találó, szellemes ötletekkel az igazi demokráciáról, müyészetszeretetről, a nemzeti és az altalános emberi érzés kapcsolatáról, a nevelésről, különösen a nőnevelésről, ezek mind azt bizonyítják, hogy érzésben és műveltségben magasan kora átlaga fölött állott. Jellemzéséül említsünk fel néhányat sok érdekes mondása közül. „Ki az emberiséget mindenkiben tiszteli, van abban magában is tisztelni való.“ „Én azt óhajtanám, hogy tudósaink, művészeink birt kincsüket, amit rang nem adhat, pénz meg nem fizethet, kevélyeb- bek lennének a csupán rangosok és pénzesek iránt.“ „Különös az emberekben, hogy inkább szeretnek nagy szolgák, mint kis urak lenni.“ „Honszeretet és idegen érdem tisztelete atyafiasan megállhatnak egymás mellett.“ Szűk tapasztalásnak szűk értelem az Krónika. Úgy látszik, az esze megjön E világnak hát újra. Hisz végsőkig feszüle már A válságnak a húrja. Gyűlöletnek trombitája Egyszer mégis elhallgat, „Győztes“ állam „vesztes“ állam Egymás mellett majd halad. Megszűnik a jóvátétel, Ez ám az a forró étel, Mit az angol és frank is Kerülgetnek, még ma is. Iparosok, kereskedők, Mint azt szépen gondolták, Rengeteg sok panaszukat Nagykanizsán elmondták. És, hogy most mi következik, Azt én bizony nem tudom, Csak sejtem, hogy megyen minden Az eddigi jó utón. . Nincs ma még nagy veszedelem, —- Ezt súgták most többen nekem— Pang az üzlet, de nem holt, Nyitva van még nem egy bolt. Egy idegen szóliíotí meg : Mondja, kedves, jó uram, Gyümölcsöt én hol kaphatnék, Ha erre visz az utam ? A piacon — felelem én — Jó — mond — rendjén ez vagyon, De déluián égy lélek sincs A városi piacon. — A kezemet zsebre dugtam, Mert felelni hát nem tudtam. De kérdést mi is teszünk: Gyümölcsöt most hol veszünk ? Tán azért nem kapható itt Gyümölcs mostan délután, Mert elviszi mind a külföld S jön sok jó pénz az után. Erre vártunk, megvan tehát, Ne is szóljunk, semmiért Szódavizet is ihatunk Poharankint fillérért 1 Leszólhatjuk a világot? Hát nem szerez boldogságot? Nincs baja, ez nem kétes, , Csak ép a nyaka véres. Ipszilon.
