Zalamegyei Ujság, 1932. július-szeptember (15. évfolyam, 153-222. szám)

1932-07-30 / 171. szám

XV. évfolyam 171. szám. 1932 Julius 30 Szombat, Ara 12 fillér GosxtonVl Felelős szerkesztő: Herboly Ferenc, szerkesztőség és kiaflótivatal: Zalaegerszeg, Szécíienyi-tér i. POLITIKAI NAPILAP Előfizetési árak: egy hónapra 2*40 pengő Telelőn: 128 a. — FMUiaMlintal: Kesztnely, Lossntn L.-í. Megjelenik hétköznap a kora délutáni órákban. negyedévre 7*20 pengő. Amit itt írunk, az tulajdonképen szerkesztői üze­net azoknak, akik azt kérdezték tőlünk, miért nem jelenünk meg az OTI választmányi ülésein és miért nem közlünk azokról tudó­sítást. Azt mondják az érdeklődők, — akiknek száma nagyon is te­kintélyes, — hogy írunk minden ülésről, vármegyei, városi köz­gyűlésekről, bizottsági, választ­mányi ülésekről, csak épen az OTI választmányi ülései múlnak el anélkül, hogy az ott történtek felől informálnék a nagyközönsé­get. A kérdezősködésekre röviden azt válaszolhatjuk, hogy az OTI választmányi ülései zártak, azon mi, a nyilvánosság képviselői, nem lehetünk jelen. S ha jelen nem lehelünk ezeken az üléseken, nem is adhatunk rendszeres tudó­sítást az ott történtekről. — Eny- nyivel azonban — tudjuk — a nagyközönség nem elégedhetik meg, mert az OTI nem titokban működő társaság, hanem egy ha­talmas állami intézmény, ahová sok millió folyik be a közönség­től s ahonnan sok millió áramlik vissza a közönséghez. Amellett azonban, hogy az OTI nagyon sok milliót vesz be s ad ki, olyan humánus intézmény, melynek nagyszerű hivatása a dolgozó­kon segiteni. Hogy ilyen körülmé­nyek között miért kell kizárni vá­lasztmányi üléseiről a nyilvános­ságot, a sajtót, az teljesen érthe­tetlen. A dolog természete ugyanis azt kívánná, hogy a sajtó épen ott teljesítse leghívebben ellen­őrző kötelességét, ahol milliókról s az azoktól befolyó hatalmas összegekről van szó és csodála­tos, hogy épen ott törik meg a sajtónak az ereje, ott áll teljesen tehetetlenül, mintha az OTI valami olyasféle lenne, melyhez a sajtó­nak még csak közelítenie sem szabad. Az OTI tehát kivül állana a nyilvánosság bírálati kö­rén ?! Nem tudjuk, milyen tárgyak kerülhetnek ott megvitatás alá, nem is akarjuk azoknak jelentő­ségét lebecsülni, de jogunkban áll azokat párhuzamba állítani például a közigazgatási bizottság­nak, ennek a tagadhatatlanul ma­gas fórumnak tárgyaival és, ami­kor ezt tesszük, ki kell jelente­nünk, hogy, ha a közigazgatási bizottság ülései nyilvánosak, ak­kor nyilvánosak lehetnek az OTI ülései is. És kérdjük, nem tarto­zott-e a legnagyobb nyilvánosság elé például az, ami az OTI júni­usi ülésén történt, amikor egy tag ki akarta küszöböltetni onnan a Magyar Hiszekegy-et ?! Ha valamelyik tag véletlenül nem „indiszkrét“, akkor még ez a ha- zafiatlan cselekedet sem került volna a magyar társadalom itélő- széke elé! Azt megengedjük, hogy szóba kerülnek az OTI választ­mányi ülésén olyan dolgok, ame­lyek bizonyos okok miatt nem valók a nyilvánosság elé; ámde a közigazgatási bizottságban is előfordul ilyesmi s akkor a fő­ispán megkéri a sajtó képviselőit, hogy arról a „kényes“ dologról ne írjanak. És a sajtó képviselői nem is írnak arról. Miért ne le­hetne ezt a gyakorlatot „divatba Budapest, Julius 29. Garam- szentkereszten Knöpfelmacher Adolf kereskedő házában a cse­léd lement a pincébe, hogy üve­geket keressen. A pincében ben­zin volt hatalmas tartályokban. A cselédnél levő gyertya lángjától a benzingőzök felrobbantak. A rob­Washington, Julius 29. Az el­múlt éjszaka a Pennsylvánia Avenue, a Kapitólium és a Fehér Ház környéke csatatérhez hason­lított. A rendőrség képtelen volt a felbőszült frontharcosokat meg­fékezni, akik nyomoruk miatt el­keseredett tüntetésekbe fogtak. Hoover elnök a zavargások hírére a hadügyminiszterrel és a kincs­tári államtitkárral tanácskozásra ült össze, amelynek eredménye- képen hamarosan katonaság jelent meg a helyszínen gépfegyverekkel Budapest, julius 29. A Töreky Géza elnöklete alatt álló statáriá- lis bíróság nagy érdeklődés mel­lett ma reggel kezdte meg a két kommunista vezér, Sallai Hollän­der Imre és Fürst Sándor bünpe- rének tárgyalását Kora reggel nagy rendőri készültség szállta meg a törvényszék épületét, hogy a tárgyalás rendjét biztosítsa. A tárgyaló terembe sokan kívántak bejutni, de csak az újságírók, ügyvédek és bírák kaptak jegye­ket. A rendőrség utasítást kapott, hogy nőket ne engedjen be a te­rembe. A statáriális bíróság Töreky Géza elnökletével reggel 8 óra 20 perckor vonult be a terembe, ahova fogházőrök állították elő a kom­munistákat. A tárgyalás elején az elnök a formalitásoknak megfele­lően bejelentette, hogy az ügyész­ségtől értesítést kapott, hogy az ügyészség Sallai és Fürst ügyé­ben statáriális eljárást indítványoz. Ezután Széchy ügyész előterjesz­tette a vádiratot, amely szerint a hozni“ az OTI-nél is? A millió­kat befizető közönség akarja tudni, mi történik az OTI ülésen s a közönségnek erre a jogára hivat­kozással követeljük, hogy az OTI választmányi ülésein a sajtó mun­kásai is megjelenhessenek. I bánás borzalmas erejű volt. A I földszintes ház tetőzetét a robba- I nás messzire elhajította, az abla- j kokat és ajtókat kiszakította. A robbanásnak 6 halottja, 6 súlyos és 15 könnyű sebesültje van. Olyanok is megsérültek, akik a robbanás helyétől távol voltak. és körülvette a középületeket, va­lamint a veteránok által elfoglalt épületeket. Az épületeket és tere­ket lovas osztagok és szuronyos katonák tisztították meg a veterá­noktól. A veteránoknak a szabad ég alatt levő táborait a katonaság felgyújtotta. A szintér alig külön­bözött a világháború nyugati frontjától egy kisebb támadás után. A frontharcosok a vidékről állan­dóan csapaterösitéseket kapnak, úgy hogy a helyzet igen aggasztó. kommunista vezérek az állami és társadalmi rend erőszakos felfor­gatására, különösen pedig a pro­letár néven ismert társadalmi osz­tály kizárólagos uralmának létesí­tésére irányuló mozgalmat szer­veztek, vezettek és irányítottak. Ezzel oly bűncselekményeket kö­vettek el, amelyek a statáriális eljárás alá esnek. Töreky elnök ezután közölte, hogy az ügyészség 11 tanút állí­tott elő. Közölte, hogy Sallay vé­delmét Lengyel Zoltán képvisele­tében Molnár Ferenc dr., Fürst védelmét pedig Timár Miklós dr. ügyvéd látja el. Az ügyészség ezután zárt tár­gyalást indítványozott, de a bíró­ság rövid tanácskozás után az in­dítványt elutasította. E formalitások után megkezdte az elnök Sallai kihallgatását. Arra a kérdésre, hogy bűnösnek érzi e magát, Sallai igy felelt: Nem ér­zem magam bűnösnek, kommu­nistának vallom magamat. Ezután Sallai ismertette a kommunizmus alatti magatartását. Sallai elmondotta, hogy 5—6 álnevet is használt működése köz­ben. A forradalmak és a forra­dalmak utáni szereplésének ismer­tetése után kijelentette, hogy Moszkvában utasítást kapott, hogy jöjjön haza. Töreky elnök : Magának nincs hazája! Sallai: ügy értem elnök ur, hogy magyar az anyanyelvem, magyarul tudok legjobban, ezért jöttem Magyarországra. A továb­biakban elmondotta, hogy mikor Budapestre érkezett, senki sem sejtette kilétét. Nem volt a szerj vezkedés vezetője, csak a techni­kai összekötő szerepét játszotta és az ifjúmunkások irányítására gyakorolt némi befolyást. Azzal védekezett, hogy nem akart fel­forgatást csinálni, csak a mun­kásságot igyekezett a kommunista elveknek megnyerni. Azért történt ez titokban, mivel nyíltan nem hirdethették elveiket. Fürst Sándort hallgatta ki ezu­tán az elnök, aki szintén több álnéven szokott szerepelni. Kije^ lentette, hogy Sallai volt a ma­gyarországi kommunista mozga­lom vezetője. A pénzt ő a buda­pesti párttól kapta. A vádlottak után több letartóz­tatott kommunistát hallgattak ki tanúként. Karikás Frigyes kijelen­tette, hogy Sallai-Holländer és és Fürst szerepéről nem tud sem­mit sem mondani. Kilián György tagadja, hogy ő kommunista. Azt hitte, hogy radikális munkáspárt szervezéséről van szó. Ezután Kaspert hallgatták ki. Mint lapzártakor jelentik, a sta­táriális bíróság a perbeszédek után délután 2 órakor hirdette ki Íté­letét. Bűnösnek mondotta ki Sal- lait és Fürstöt, s mindkettőjüket kötéláltali halálra ítélte. A halálos ítéletet délután 4 óráig végrehajt­ják. Prága, julius 29. Csütörtökön este 30 - 40 főnyi kommunista csoport megjelent a prágai ma­gyar követség előtt és ott tünte­tett Sál la inak és társainak letar­tóztatása miatt. A rendőrség a tüntetőket szétverte és kettőt elő­állított. A tüntetést hir szerint cseh kommunista képviselő szer­vezte. •**^**^^^^^^^^^^*******^^^^^^^ Rflaniu nem vállalja a miniszterelnökséget. Bukarest, julius 29. Maniu újabb kihallgatáson jelent meg a királynál és ez alkalommal vég­legesen visszautasította a nemzeti parasztpárt elnökségét és a mi* niszterelnökséget. Felrobbant egy ház — hat ember meghalt. Gépfegyveres katonaságot vezényeltek ki a washingtoni frontharcosok ellen. A katonaság felgyújtotta a veteránok táborait. bíróság halálra ítélte Sallai és Fürst kommunista vezéreket.

Next

/
Thumbnails
Contents