Zalamegyei Ujság, 1932. július-szeptember (15. évfolyam, 153-222. szám)
1932-07-29 / 170. szám
XV. évfolyam 170. szám. Ara 12 fillér 1832 Julius 29 Péntek* Előfizetési árak: egy hónapra 2*40 pengő negyedévre 7*20 pengő. szntmtSitf fii íiadóliYatal: Zalaegerszeg, Síécteiji-tír 4. Taliíoi: 128II. — FiúttiadóliYatal: lantiul, Kosait! U-l. P O L I T I Megjelenik hétköznap IL AP itáni órákban. „Miadennapi kenyerünket.. A magyar gabona rendekben, keresztekben, asztagokban hever, sok helyen már hordják is azt. Hatalmas társzekerek nyikorognak az „életet“ tartalmazó kévék alatt. A szekér tetején ülő gazdát gondok környékezik. Az idén kevesebb gabona termett, mint tavaly és nem igen bízik a gabonaárak javulásában. Az orosz búza-dömping óta a gazdák sok helyen állatjaikkal etették föl a gabonát. Gondolták, ha nincs ára, ne menjen azért veszendőbe. Sertéseket hizlaltak, tehenek, lovak eleségének szánták az úgynevezett silányabb gabonát, amelyért eladáskor jóformán alig kaptak valamit. Gazdaságosabb volt a gazda részére, ha a gabona a feletetéssel állati hússá alakul át, mintha azt eladni próbálta volna. Az idén a kevesebb gabonatermelés mellett az aszály és a gabonarozsda is meglátogatta az országot és sok helyen silányabb minőségű lett a gabona, mint amit értékesíteni remélték és igy a; gazdát az a gondolat foglalkoztatja, mit tévő legyen a másod- harmadrendű gabonájával. Csakhogy az idén nemcsak Magyarországon volt rosszabb termés, hanem az egész világ gabonakontingense alaposan alábbszállott és ennek arányában megcsappantak a készletek is. Az idén már nagyobb érdeklődés lesz a külföldi piacon a magyar gabona iránt, mint tavaly volt és az árak ennek arányában emelkedni is fognak. Érdekében áll tehát a gazdának, hogy a kedvezőbb gazdasági helyzetet a kisebb termés révén is kihasználja. De a magyar gazdának arra is kell gondolnia, hogy a magyar föld termésének hivatása eltartani az itt élő magyarokat. A mindennapi kenyérnek gondja ott van a még asztagokban heverő gabonában. És hazája érdekei ellen cselekszik az a gazda, aki talán elkeseredésében állatjainak önti a szemképződésben elmaradt gabonát, mert ezzel sok-sok éhezőtől vonja el a falatot. „Mindennapi kenyerünket add meg nekünk“ ... A Miatyánknak e szavai figyelmeztessék a vallásos gazdát, hogy sok ezer és ezer testvérének imája időzik a gabo- naasztagok körül, hogy sok-sok aggnak és gyermeknek egyetlen tápláléka a — talán silányabb gabonából készült, talán barnább, de a mindennapi életet jelentő — kenyér. A kenyeret az Odvözitö az utolsó vacsorán a legszentebb étellé avatta. Ennek a kenyérnek nem szabad hiányoznia egyetlen ház asztaláról sem, mert ennek a kenyérnek a hiánya indítja meg a lángfolyamatot, amely tüzbeborit elmét és akaratot és üszköt vet a társadalmi rend békés házaira. őrizzük meg a mindennapi kenyérnek a gabonát. Két kommunista jvezén holnap reggel statáriális bíróság elé kerül. Karikás ügyét Miskolcon gyorsított tanács tárgyalj*. Budapest, julius 28. Hosszas tanácskozás után az ügyészség ma délelőtt döntött a letartóztatott kommunista vezérek ügyében. Az ügyészség úgy döntött, hogy Sallai-Holländert és Fürst kommunista vezéreket statáriális bíróság elé állítja. A statáriális bíróság, amelynek elnöke Töreky Géza lesz, holnap, pénteken reggel ül össze. ítélet a délutáni órákban várható és amennyiben a marasztaló lesz, a halálos Ítéletet még holnap végrehajtják. A harmadik kommunista vezért, Karikást Miskolcon gyorsított eljárással vonják felelősségre, mivel Karikás Miskolc közelében, Ti- szólcon követte el bűncselekményét. Tudvalévőén a kommun alatt egy katolikus lelkészt végeztetett ki. Budapest, julius 28. Budapest több pontján tegnap este és ma délelőtt ismét röpcédulákat szórtak szét, amelyekben a kommunista vezéreknek statáriális bíróság elé állítása ellen tiltakoznak. Két röpirat terjesztőt őrizetbe vettek. A 33-as bizottság ülése. Budapest, julius 28. A 33-as bizottság ülést tartott, amelyen .elfogadta, a devizái ntézkedéfel^re vonatkozó rendeletet, majd sorra került az a rendelettervezet, amelynek lényege, hogy az OTI öregségi és rokkantsági járulékainak tartalékalapjából legfeljebb 2 éven át az eddigi 30 százalék helyett 40 százalékot helyezzenek el bérházakban, munkás és tisztviselő- házakban, s kamatozó jelzálogkölcsönökben. A belügyminiszter „hangoztatta, hogy ,a kormány ily módón igyekszik munkaalkalmakat teremteni. A bizottság elfogadta a tervezetet, majd többen a gyenge termés, valamint az osztrák szerződés ügyét tették szóvá. Isméi meg akarják drágítani a telefont? A posta vezérigazgatósága a Nemzetközi Vásár idején nagy propagandát fejtett ki új telefonelőfizetők toborzása érdekében és vállalkozott rá, hogy 24 óra alatt felszereli a megrendelt új állomásokat. Ez a propagadatevékenység jó eredménnyel járt és amikor a posta még azt is közhirré tette, hogy a belépési dijat 240 pengőről 120 pengőre szállítja le, ezzel az elért eredményt annyira fokozta, hogy alig bírt eleget tenni vállalt kötelezettségének, mely szerint az állomásokat 24 órán belül felszereli. Mindamellett úgy hírlik, hogy az eredménnyel a postaigazgatóság nincs megelégedve, főként azért, mert az új előfizetők kötött vannak olyanok is, akik már régebben is előfizetői voltak a távbeszélőnek, de a posta kénytelen volt az állomásukat leszerelni, mert telefonszámlájokat nem egyenlítették ki. Egy másik csoport pedig olyan előfizetőkből re- krutálódott, akik nem bizonyulnak elég pontos fizetőknek. A posta telefonszabályzata szerint olyan állomástkérö, akinek a postával szemben tartozása van, mindaddig nem kaphat új telefont, mig régi tartozását nem egyenlíti ki. Vonatkozik ez olyan előfizetőre is, aki egy társascégnek volt a tagja, ha a társascégnek a postával szemben tartozása van. A telefonpropaganda idején természetesen a postának nem volt elég alkalma a revízióra. A propaganda azért kétségtelenül végeredményben sok új előfizetőt hozott a távbeszélöhivatal- nak és épen azért igen érdekes, hogy a kiszivárgott hírek szerint a posta igazgatósága most azzal a gondolattal foglalkozik, hogy megdrágítja a telefont. Értesülésünk szerint a postaigaz- gotóság V. ügyosztálya javaslatot készített, amely szerint a jövőben az előfizetőket a beszélgetési időtartam szerint és közlési dij címén akarja megterhelni. A telefonelőfizetök részéről állandó a panasz, hogy a telefon nagyon drága. A kötelező 600 beszélgetés, de különösen az alapdij felszámitása indokolatlan, amikor a telefon- előfizetők 120 pengő belépési dijat fizetnek. Amikor a posta propaganda útján verbuvált előfizetőkét, a kereskedelemben kifejlődött hatásos eszközhöz nyúlt, kell, hogy ez a kommerciális szellem hassa át a további vezetésben is. Az eredményes propaganda után nem következhetik a telefon megdrágítása. JEGYZETEK. Ezerekre rúg azoknak a fiatalembereknek a száma, akik sok költséggel, sok fáradtsággal diplomát szereztek és a diploma megszerzése után kénytelenek szüleik» vagy más hozzátartozóik kenyerét fogyasztani, mert munkához, álláshoz nem juthatnak. A kormány részéről most már határozott Ígéretet tettek, hogy az állástalan diplomások egy részét elhelyezik s most ezek a szegény fiatalok» de szülőik is, reménykedve várják az ígéretek beváltását. Várják, kik lesznek azok a szerencsések, akik csak valami kis keresethez is juthatnak, hogy végre hasznát vegyék annak, amit tanultak s köny- nyitsenek nemcsak maguknak, hanem azoknak a sorsán is, akik őket kitanittatták. A miniszterek széttekintenek minisztériumaikban és keresik a lehetőségeket arra» hogy elhelyezkedést biztosítsanak a fiataloknak. És a létszámapasz- tás után bizony azt állapitják meg, hogy van szükség új emberekre, új munkaerőre minden téren, mert agyondolgoztatni nerpr szabad az embereket. * Az állástalan diplomások elhelyezkedése érdekében nagyon figyelemreméltó rendeletet bocsátott ki vitéz Keresztes-Fischer Ferenc belügyminiszter. Valamennyi megürült megyei állás betöltését engedélyhez köti. Ezen a réven egyes magasabb állások betöltetlenül maradnak s helyettük három-négy kisebb tisztviselőt fizetnek. Például: a megüresedett főszolgabírói állást, mely — mint tudjuk — az ötödik fizetési osztálynak megfelelő javadalmazással is jár, nem töltenék be, hanem azt mondanák, hogy vezesse a járás ügyeit az a Vili. fizetési osztályba sorozott szolgabiró, aki a főbírót akadályoztatása, szabadsága esetén úgy is helyettesíti: így a fönmaradó tekintélyes ösz- szeg terhére két-három új munkaerőt alkalmaznának az alacsonyabb fizetési osztályokban, ahol az illetők egyébként is kezdenek a szolgálatot. Méltánytalanság ezzel senkit sem érne, ellenben néhány száz fiatalember kenyérhez juthatna. * Nagykanizsán, mint határszéli városban, fölállították az országzászlót. Emlékeztesse ez mindazokat, kik látják, arra, hogy tőlünk a szomszédok jogtalanul raboltak el területeket, amelyeket a magyar vitézség szerzett meg a magyar nemzetnek s amelyet magyar vér szentelt meg. Az új határon» a trianoni szégyenbarázdán túl lakó testvéreink pedig tudják meg» hogyívelünk együtt kell harcolniok elidegenített javaink visszaszerzéséért. Ám Zalaegerszeg is határ- város, legdélnyugatibb városa a csonka országnak: megilletné te-
