Zalamegyei Ujság, 1932. július-szeptember (15. évfolyam, 153-222. szám)

1932-07-24 / 166. szám

1932 Julius 24. Zaiamegyei Újság 3 szent Illésnek ezen Mária tiszte­letei szent örökségképpen hagyo­mányozták nemzedékről-nemze- dékre mig az idők teljében — mint a rendi hagyomány tartja — a Szűz Anya isteni Fiával együtt személyes látogatásával viszo­nozta a jámbor remeték áhí­tatát. Ettől fogva s még inkább, hogy az evangélium terjedésével a kár- meliták áttértek a keresztény hitre — az apostolokkal vállvetve hirdették Krisztus tanítását és az Isten Anyjának a Bold. Szűznek tiszteletét. Ök építettek szentélyt (kápolnát) neki legelőször a Kár- melyhegyen. Amint Krisztus előtt a zsidók­nak, úgy azután a keresztény­ségnek egész napjaink:g szent helye, kegyeletes bucsujáróhelye volt. Csak az utóbbi években is (1930) mikor a kármelnegyi ko­lostor a pogány törököktől való visszaszerzésének 300-ados év­fordulóját ülte, világraszóló impo­záns ünnepségeknek volt szín­helye a szent hegy. Az ünnepségeket 15-án dél­után fél háromkor a kármelita atyák ünnepi vesperása vezette be. Este fél 5—6-ig a kitett 01- táriszentség előtt zsolozsmát éne­keltek nagyszámú hívek, a har­madrend és a Szentség előtt ado- ráló kármelita-növendékek rész­vétele mellett. (Ez igy volt min­dennap az egész nyolcad alatt.) Utána „Salve Regina“ és litánia következett. 16- án reggel 7 órakor a kár­melita konvent korális misét éne­kelt. 9-kor Stefaits Aladár apát­plébános szentbeszédet mondott és főpapi misét celebrált. 11 óra­kor egy szombathely-egyházme­gyei öreg pap (ki szerénységből nevének publikálásával nem akarja magára vonni a közfigyelmet) Szent Terézke kegyoltáránál mély áhítattal aranymisét mondott. Fél háromkor ünnepi vesperás, 5-kor szentbeszéd, tartotta Kreutz Jó­zsef káplán. Utána énekes zso­lozsma és litánia. 17- én, vasárnap 6, 7 és 8 óra­kor csendes misék voltak. 9-kor Pöltl Ignác zárdafőnök tartott fé­nyes segédlettel nagymisét. Alatta P. Szeghy Ernő mondott szent­beszédet. Délután 5-kor P. Visy prédikált. Szentbeszéd után meg­indult a fényes és szépen ren­dezett skapuláris körmenet. Részt- vett a kármelita atyák, fnövendé- kek és a harmadrend díszes csa­patán kívül a szent Vince nővé­rek tekintélyes csoportja, az ösz- szes helybeli testületek képvise­lete zászlókkal és több ezerre rugó hivősereg. Mindkét nap a közeli és tá­voli zarándokok tömegei hullám­zottak a templomban és azon kívül. Zászlók alatt külön cso­portokban jöttek a zalaapáti, alsó- és felsőpáhoki, rezi, sár­melléki hívek plébánosaikkal. Voltak itt számosán Zalaszent- ivánról, Edericsről, Alsó- Felső- zsidről, nem számítva a szom­széd községek buzgó híveinek százait. Mikor részint az idők zivatara, részint a kolostori életet folytató remeték intézményeinek fejlődése Európa országaiban is; megtele- pitette a karmelitákat a rend egyik szentéletü generálisa Stock Simon 1251-ben sokévi böjt, imádság és vezeklés után kapja egy égi jelenésben magától a Bold. Szűztől a barna vállruhát, a skapulárét. Kiváltságul és meny- nyei oltalmának jeléül adta Mária a skapulárét a rendnek, melyet egyházi és világi részről hatalmas ellenségek eltörléssel fenyegettek. De ez egyszersmind oltalom a lélek legádázabb ellensége, a po­koli ördög ellen. Sőt annak buzgó és állhatatos viselőjét a Szűz Anya oltalma megmenti az örök kárhozattól. így szólt ugyanis Szűz Mária Stock S. Simonnak, mikor a szent vállruhát átnyújtotta: „Vedd sze­retett fiam a vállruhát, mint tár­sulatom jelvényét és kiváltságát“. A béke és örök frigy záloga ez. Oltalom minden veszélyben. Aki ebben hal meg, nem fog az örök- tüzben égni. A katolikus egyház legfőbb tekintélyével e jelenés A váraílanul ránkszakadt osz­trák vámháboru újból meggyőz bennünket arról, hogy az emberi­ségből kiveszett az évszázados kapcsolatokon nyugvó, barátságo­san elmélyült jószomszédi viszony. Bár minden nemzet érzi a gazda­sági elzárkózás átkát, mégis mintha, valamely természetfeletti varázs hatása alatt állnának, nem törek­szenek a gazdasági kiegészülés útjait kiépíteni, hanem az adok- veszek törvényének kigúnyolásá­val arra törekednek, hogy saját terményeiket ráerőszakolván a szomszédra, attól lehetőleg minél kevesebb árut vegyenek át. Ezt a visszás állapotot különösen súlyo­san érzi a magyar nép, amely mezőgazdasági terményeinek fe­leslegével csak a külföldi piaco­kon tud boldogulni, mely piacok pedig ma — épen a két legköz­vetlenebb szomszéd, a cseh és az osztrák elzárkózás miatt — szá­mára elvesztek. Azok az intézkedések, amelyek­kel a kormányhatóságok, a Nem­zeti Bank és a Kiviteli Intézet arra törekedtek, hogy az osztrák határzár következtében piacainkon visszamaradt zöldség- és gyümölcs- mennyiségek más külföldi álla­mokba, főként Németországba, Svájcba és Lengyelországba szál­líttassanak, késedetem nélkül érez­tették hatásukat. Gyümölcs- és zöldségtermelő piacainkon higgad­tan Ítélték meg a beállott súlyos változást. Kereskedelmünk, átérez­ve a helyzet komolyságát, mesz- szemenően sietett a kereskedelmi szerződésen kívüli állapot árrom­boló hatását még áldozatok árán is megakadályozni és a piacra vitt áruknak nagyobb tömegekben hitelességét többszörösen jóvá­hagyta. Pápák, királyok, egyház­fők és a hívők milliói viselték és viselik ma is a szent skapu­lárét. Vaskos kötetre megy azon feltűnő imameghallgatások és csodák száma, melyeket a ska- puláré által Szűz Mária minden­féle testi és lelki bajokban tett. A skapulárét csak a kármelita rendnek van hatalma feladni. Örömmel állapítjuk meg, a szent vállruha ismerete és viselése a keszthelyi kármel révén is egyre szélesebb körben kezd terjedni. Julius 31-én, a Magyaror­szági Kármelszövetség ünnepén püspöki nagymise is lesz és erre az ünnepségre Budapestről, Győr­ből, Szombathelyről külön zarán­dokvonatokat jelentettek be több ezer hivővei. való felvétele által törekedett a magasabb nemzeti szempontból reáháruló kötelességeknek meg­felelni. így az osztrák vámsorompó lezárása gyümölcs- és zöldség- termékeink piaci árának kialaku­lásánál csak egészen mérsékelten éreztette kedvezőtlen hatását. A vámháboru kihatása azonban nemcsak a termelő és a kereske­dő összefogásán, hanem egyúttal a fogyasztóközönség belátásán, fegyelmezettségén és támogatásán dől el. Most, amikor a belföldi árak a fogyasztók szempontjából igen kedvezően alakulnak, a milliókból összetevődő nagy fogyasztótömegnek is ismernie és tudnia kell azt a kötelességét, amely- lyel hazájának a gazda­sági harcban tartozik. A gyorsan romló friss gyümöl­csöt nem lehet elraktározni, mert az gyors fogyasztásra vár és ezért az ország jövője szempontjá­ból nem felesleges az a figyel­meztetés, hogy törekedjünk minél több friss gyümölcsöt és friss zöldséget fogyasztani és ebből az olcsó áruból most minél nagyobb mennyiséget téli eltartásra eltenni. Most, amikor a búzater­mésből csak gyenge ered­ményt várhatunk, most, amikor a bort eladni nem lehet s amidőn az állat- értékesités is a külföld nagymérvű elzárkózása kö­vetkeztében a legnagyobb nehézségekbe ütközik, a magyar földnek egyik leg­nagyobb kincse agyümölcs és zöldség. Ha ez elvész, úgy a jövő télen normális bevételek kiesése köve keztében még nagyobb sziiksé még fokozottabb munkanélküliség fenyeget. Ezért hazafias köteles­ségünk azokat a káros tüneteket, — amelyek az osztrákok maga- tartára következtében a zöldség- és gyümölcsértékesítés terén be­állhatnak, — elhárítani. A külföldi államok : Franciaor­szág, Olaszország, Németország, de főként az amerikai államok fejenkénti gyümölcsfogyasztása messze meghaladja a magyar lakosság gyümölcsfogyasztását. Ezen országok lakosságának napi étkezésében már évek óta egyre fokozottabb mértékben nyer sze­repet a friss gyümölcs és friss zöldség. A külföldiek már regge­lijük összeállításánál helyet bizto­sítanak a gyümölcsnek, mely a meleg nyári hónapokban nemcsak íiditően és frissítőén hat az em­beri szervezetre, hanem a leg­egészségesebb és a legfontosabb vitaminokban igen gazdag táplálék, mely a higénikusan és ésszerűen táplálkozó ember asztaláról soha­sem hiányozhatik. A gyümölcs magas tápértékénél fogva mindig a legolcsóbb élelmiszer. A gyü­mölcs nem csemege, amely csak a jobbmóduak asztalán szerepel­het. Át kell mennie a köztudatba annak a- gondolatnak, hogy a gyümölcs a népélelmezés egyik igen fontos tényezője, amelyből egészségének fentartása érdeké­ben mindenkinek minél többször és minél többet kell fogyasztania. Az osztrák-magyar vámháboru komoly óráiban, amikor önfegyei- mezettségünkön és öntudatos ma­gatartásunkon múlik, hogy a helyzet gyors és a magyar érde­keket szolgáló kibontakozásához hozzájároljunk, egyetlen jelszóval fordulhatunk a magyar fogyasztó­közönséghez : Egyetek magyar gyümölcsöt! Belföldi gyümölcs­fogyasztásunk öntudatos felfoko­zása fél győzelmet jelent a re­mélhetően rövid ideig tartó vám- háboruban! Értesítem a n. érdemű megren­delőimet s a vevőközönséget, hogy a tűkörkészitést bevezettem. Új tükrök nálam leg­olcsóbban beszerezhetők, vala­mint legolcsóbban vállalom régi, foltos fakult tükrök foncsoroza- sát is. Szives pártfogást kér Léránt Károly képkeretkésziio üveges.- Zalaegerszeg, Kossuth L. utca 26. 5414 — Valódi francia szövött gre- nadinok méterenként P 1.80» Maradék grenadinok P 1.20 Schütznél. vállalat dolgozik külföldi szaktudással biró művészekkel és szakem­berekkel, elvállal templomfes­tést, művészi kivitelű freskó­kat, oltár- és szószéképítést, szobrokatés mindennemű res­taurálást. — Posta, telefon és levélcim: BAK, ZALAfflEGYE. Egyetek magyar gyümölcsöt!

Next

/
Thumbnails
Contents