Zalamegyei Ujság, 1932. július-szeptember (15. évfolyam, 153-222. szám)

1932-07-23 / 165. szám

2 Zalamegyei Újság !932 julius 23. A polgármester beszámolója az 1931—32. évi inségakoióról. C z o b o r Mátyás polgármes­ter most terjesztette föl az alis­pánhoz az 1931-32. évi helyi inségenyhitő tevékenységről szóló jelentését, melyet az alábbiakban ismertetünk. Legfontosabb teendő volt — mondja a jelentés — a város szegénykataszterének ismételt felfektetése, amit az idő­közi változásoknak megfelelően kellett kiegészíteni. E célból a városi inségírodát ez évben is megnyitották, ho! a városi köz­gyámnak, mint a szociális ügyek előadójának vezetésével a polgár- mester, illetve helyettesének fel­ügyelete és irányítása meliett folyt a munka. Az adminisztrációs mun­kákat egy missziós nővér és két szellemi inségmunkás végezte. Az ínségesek segélyezése oly módon történt, mint az előző évben, a segélyek kiosztásánál a jegyrendszert tartották fönn. Az összeállított szegénykataszler ada­tai szerint az ínségesek létszáma az inségakció első és utolsó hó­napjaiban igy alakult: 1931. de­cember 31-én 456 munkaképes család 174G, 292 munkaképtelen család 1256 személlyel ; 1932, junius 1-én 715 munkaképes Ín­séges család 2470, 384 munka- képtelen ínséges család 1096 sze­méllyel. Amig tehát december 31 -én összesen 2996, addig junius 1-én 3566 személy várt segélye­zésre. A létszám jelentékenyen túlhaladja a multévit, ami­kor a legnagyobb létszám 2457 volt, de ebben szere­pelnek azok is, akik csakis valamely társadalmi egye­sülettől kaptak segélyt.-Az idei inségakció tulajdonké pen három részre oszlott: I. A gahfötnaakcié, vagyis a téli ellátásra szoruló lakosságnak liszttel való ellátása. Énnek keretében végezték az inségmunkát, mely december i 5.-ével kezdődött. A beállott hideg miatt azonban a munkák legnagyobb részét be kellett szüntetni s igy előállott az a helyzet, hogy a január—március ■hónapokra esedékes lisztet és egyéb segélyt már legnagyobb részben a munkák elvégzése nél­kül kellett az Ínségesek részére .kiutalni. Március második felében és áprilisban sikerült a hátralékos munkajárandóságot 80 százalék­kal ledolgozhatni, de az utólagos munkák minősége súlyos kifogás alá esett. Javasolja azért a polgár­mester, hogy az úgynevezett inségmun­kát a jövőben már szep­tember-október hónapok­ban kellene elkezdeni, amikor az idő inkább al­kalmas értéket szolgáltató külső fizikai munkák vég­zésére. Május—junius hónapokban át­tértek tiszta készpénzes munkákra is, melyeket legminimálisabb mun­kadijak mellett reggel 7 órától este 6-ig terjedő munkaidővel (1 órai ebédidővel) teljesen kifogás­talanul végeztek el. A napszámos munkabére napi P50, kőmives, ács, asztalos, festő stb. munka­bére napi 280—350-ig terjedt. Kifogástalan munkát azonban csak akkor végeztek, amikor a termé­szetbeni ellátáshoz készpénzt is kaptak és kiváló szorgalommal dolgoztak akkor, amikor a tava­lyi munkabérekhez (5—8 P) ké­pest 50 százalékkal kevesebb, de teljes készpénz-munkabért kaptak. A nehézségek ellenére is a követ­kező inségmunkákat sikerült tel­jesen elvégeztetni: az Avasi-árok alsó szakaszának mederrendezési munkáit, a Vizsia réti árok, a Sá­ros-réti árok, Berzsenyi-utcai 3 keresztárok és a Szabadcsácsi le­gelő vízlevezető árkainak kitisztí­tását, a Festetics-utca földmunká­ját, a Biró Márton utca kiépítését, a Levente-pályán töltés építését, a Baross ligetben szükségessé vált munkákat, a Szabadcsácsi miníalegelőn talajjavitási munká­kat, a Felsőerdőn tisztítási és er­dősítési munkákat, a strandfürdő­höz levezető ut készítését, a régi viilanytelep betontömbjének feltö­rését s annak felhasználását, az Erzsébet királyné utca keleti ré­szén levő mocsár feltöltését, a Piac-téren vasbeton asztalok épí­tését, télen hóhányást, a Vizsla­réti fatelepen különféle famunká­kat, a Tüttősy-utcai városmajor átalakítási munkálatait és a Vá­rosmajorban egy pajta fölépitését. Az egész inségakció tartama alatt munkára kötelezett 745 sze­mélyből tényleges munkába állt 658 s a ledolgozott munkanapok száma 11.141 volt. Szellemi inségmunkások is nagy számban jelentkeztek támogatá­sért, akiket a város egyes irodái­ban átlagos 1 50 P napibér mel­lett helyezett el. Szellemi ínség- munkások a jövőben még nagyobb számban fognak jelentkezni s azért kéri a polgármester az alispánt, tegyen lépéseket eiheiyezhetésök érdekében. ti. Népjóléti akció. Ennek keretébe tartozott az Ín­séges munkaképteleneknek és a 6 gyermeken felüli munkanélküliek­nek fontos szükségleti cikkekkel való ellátása. A népkonyhát a városi szeretetházban nyitották meg azoknak az Ínségeseknek szá­mára, akik képtelenek maguk főzni, részben öregség, részben a ház­tartást vezető betegsége miatt. Ugyancsak itt kaptak ebédet azok­nak a nagy családu munkanél­külieknek egy része, kik nagyobb számú apró gyermekeiket még a lisztsegély megadásával sem tud­ták kellő táplálékkal ellátni. A fej­Hívnak a hűsítő habok, gon­doskodjunk fürdőruházatunk­ról és válasszunk egyénisé­günkhöz illő színeket még fürdőköpenyben is. SCHÜTZÉK kirakatában megtaláljuk mindig a leg­újabb mintázatú frottier anyagokat. adag: fél liter főzelék, gulyás, vagy tészta s egynegyed kg. ke­nyér, hetenként háromszor négy­szer hússal. A zsir- és tejellátásról is történt gondoskodás, valamint februárban és márciusban a kanyarójárvány idején, ahol beteg gyermekek vol­tak, mézet és ágfát oszlottak ki. Szól a jelentés a karácsonyi szeretetadományokról, tűzifa, ruha és lábbeli segélyezésről is. Legnehezebb problémája volt az inségakciónak a lakbérsegélyezés, mivel készpénzt csak csekély mér­tékben tudtak nyújtani s igy csak olyan Családoknak adhattak iak- bérsegéiyt, ahol a közvetlen kila­koltatást kellett megakadályozni. A tapasztalat azt mutatja, hogy a lakbersegéiyezésnek a szüksé­gessége mindig jobban és jobban eiőnyomult. A házigazdáknak különös és antiszociális felfogása teszi mindinkább lehetet­lenné a többgyermekes családok elhelyezését. Mindezekre tekintettel, kéri a pol­gármester az alispánt oly irányú felterjesztésre, hogy Zalaegerszeg is kaphasson szükséglakások épí­tésére megfelelő nagyobb összeget. Az inségakció során kiosztásra került: főzőliszt 21.31329, ke­nyérliszt 70 020 66, zsir 2.662 75, fa (hasáb) 344 102*30 kg., ágfa 741 kőieg, forgács 480 csomó, burgonya 6.653, hús 474, bab 1.344 50, méz 200 kg., tej 10.190 liter, szeretetcsomag 40, zubbony 82, nadrág 81, köpeny 31 darab, csizma 119, bakancs 106 pár, nyári zubbony 8-, nyári nadrág 8, gyermekruha 61, gyermek cipő 174, szalmazsák 18, takaró 47 darab. A népkonyhán december 1-től junius ) -ig kiosztottak 23-635 adag ebédet, ugyanennyi adag kenye­ret (egy kenyéradag Vs. kg.) A népjóléti akciónak nálunk be­vezetett módjai' a gyakorlatban jól beváltak. Legfelebb a fejkvótát kellene emelni, különösen a fánál. Élt A áriáéraá srsíség­enyhitö akciója során helyi gyűjtések voltak. Készpénz­ben csak 200 P folyt be, míg kü­lönféle közszükségleti cikkekből eredményesebb volt a gyűjtés, mit a Szociális Miszió Társulat vég­zett. A gyűjtés eredménye volt: US ruhadarab, 65 fehérnemű, 45 pár használt férfi és női cipő, 75 dfb apróbb közszükségleti tárgy. A jótékony egyesületek áz idén is anyagi erejüket felül­múlva szintért kivették részöket a jótékonyság terén. A Karácsonyfa Egyesület kiosztott 150 szeretet Keresünk megvételre garantáltan tiszta, elsőrendű pergetett akácmézet. Ajánlatok a következő címre küldendők: Stauffer és Fia, Sopron. 5421 csomagot, 42 pár cipőt, 30 rend fiú-, 46 leányruhát, 34 fiuinget, 75 drb leányfehérnemüt, 55 drb szvettert, több apróruhát. A Szo­ciális Miszió TarsuUt lakbérse- gélyként mintegy 1200 P t osztott ki s élelmezési segélyt is nyújtott. A Tekeegyesület 44 pár cipőt és 1 öltöny ruhát oszlott ki szegény gyermekek között, az Iparteslüiet 29 gyermek közölt 5 pár cipői,. 26 rend ruhát és t6 ing^t osztott ki. A Mansz a menhelyi gyerme­keket veite pártfogásába és 83 ka­pott meleg alsó ruhát, játékot, cukorkát. A Zalaegerszegi Nőegy­let és Chanuka Egyesület lakbér- segéllyel, ruhával, tűzifával támo­gatta szegényeit. Kivették mun- kájokat a jótékonyságból a pro­testáns egyházközségek nőegyiemi is. Készpénzt, ruhát, élelmiszert osztottak ki. A tehetősebbek áldozatkészsége minimális volt. Mindenki valamely jövedelem- csökkenésre hivatkozott. Az összes­készpénz adományok 1813 pengőig, emelkedtek, de ebből is 1000 pen­gőt Mikes János gróf megyés­püspök és 500-st a za!aegerszegi Központi Takarékpénztár adomá­nyozott. Kívánatosnak jelzi a polgármes ­ter a különböző gyűjtések beszün­tetését. — kivéve a jóíékonyegye- süleíekét, — valamint azt is, hogy az egyes előadások, mulatságok után, amelyeket belépődíjak., mü- sormegváltás és önkéntes ado­mányok ellenében tartanak meg,, bruttó bevételük 10—20 százalé­kai az inségakció javára szolgál­tassak be. Megjegyzi még a polgármester* hogy bár mindent elkövetett az. adakozási készség fokozására, az általános ipari és ke­reskedelmi pangás, a tiszt­viselői fizetések csökken­tése és a legvagyonosabb osztály makacs tartózko­dása a nagyobb eredményt lehetetlenné tette. Melegen emlékezik meg a jelen­tés a Stefánia Szövetség áldásos tevékenykcdéséről is. Rátér végül arra is, hogy az egész mozgalom eleinte lekicsinylésben részesült az ínségesek, részéről, de később — a renitens elemek kivételével — hálával vették az akció segítését. A Mérleg szerint az összes be­VÁLLALAT ♦ dolgozik külföldi szaktudással biró művészekbe! és szakem­berekkel, elvállal temptomfes- tést, művészi kivitelű freskó­kat, oltár- és szószéképítést, szobrokat és mindennemű res­taurálást. — Posta, telefon és levélcím i BAK, ZALAMEGYE.

Next

/
Thumbnails
Contents