Zalamegyei Ujság, 1932. július-szeptember (15. évfolyam, 153-222. szám)
1932-09-30 / 222. szám
XV. évfolyam 222. szám AlHÉ 10 filler 1932 Szeptember 30 Péntek, Felelős szerkesztő: Herboly Ferenc. Szerkesztőség és tfadtilivata]: Zalaegerszeg, szécfienyi-tér 4. POLITIKAI NAPILAP Előfizetési árak: egy hónapra 2-40 pengő TßMon: 128 Sí. — Fiókkiaflóüívatax: Keszthely, Kossnm L.-n. Megjelenik hétköznap a kora délutáni órákban. negyedévre 7*20 pengő. Szent Mihály napján. Amióta a magyarság meghajtotta fejét Krisztus keresztje előtt, mindig különleges helyet juttatott Szent Mihály arkangyalnak, akinek nevére a legegyszerűbb emberek is szívesen keresztelték fiaikat. Csak természetes, hogy kellett valami fontosabb oknak is lennie, amiért igy ragaszkodtak hozzá. Az okot a magyar nép természetében találjuk meg. A harcos, egyenes és szavatartó magyarnak tetszett Szent Mihály főangyal, aki a katolikus hit szerint az angyalok seregében a harciasságot, a bátorságot képviseli, aki a fellázadt angyali hadat legyőzte és azóta az Istenhez hü és ragaszkodó sereg tántoríthatatlan vezére. Ezek a tulajdonságok kedvel- tették meg annyira a féiig pogány magyarsággal, mert annyi rokoni vonást födöztek fel benne, ameny- nyi épen elegendő volt ellenszen- vök leküzdésére. A Nagy Boldog- asszony anyai szeretete és Szent Mihály főangyal katonás becsületessége nyerte meg leiköket első sorban az „Uj Istennek“, ahogyan Jézus Krisztust eleinte emlegették.’ Nem véletlen az sem, hogy a tavasz kezdetét is egy másik katonaszent névnapjától számították. Szent György a tavasz, Szent Mihály pedig az ősz kezdetét jelentette ezer esztendeig. Tavasz- szal, április 24-én, Szent György napján hajtották ki először a jószágot a legelőre s ott legeltették szeptember 29-ig, S/ent Mihály napig. (A legtöbb helyen, különösen a Dunántúlon, még ma is érvényben van ez a szokás) A mezei munkára való alkalmazások is e két „ nap között voltak érvényesek. Ősszel azután Szent Mihály napján kötötték meg a szerződéseket az éves alkalmazottakkal. A cselédember ilyenkor tudta meg, hogy gazdája meg volt-e vele elégedve s helyén maradhat-e még egy évig. Ezenkívül más, fontosabb megállapodásokat (vég- rendelkezést, bérleti adás-vevést stb) és szerződéseket, ha csak lehetséges volt, Szent Mihály napján kötötték, hogy ezzel is bebizonyítsák szavahihetőségüket és kérjék a főangyal áldását elhatározásukra. Nem is volt annyi nézeteltérésök, nem is rúgták föl oly hamar és könnyen a „kontraktus“-1, mert a „leikök volt rajta“. Az sem véletlen, hogy a vallási és erkölcsi élet kötelékeinek meg- lazulásával lassanként feledésbe merült a Szent Mihály napi szerződéskötés s ezzel valahogyan rideg üzleti papirossá vált a szerződés is, melyet most már nem a lélek és meggyőződés ereje, hanem a polgári törvénykönyv jogi tételei szabályoztak. Az üzleti világban ma már ismeietlen fogalom a szeptember 29. és csak az egyszerű földmi- velő és pásztorkodó nép életében maradt meg változatlanul a jelentősége. Talán még ösztönösen érzik a régiek szokásainak lelki Body Zolién alispánnál ma délelőtt küldöttség jelent meg, amely a zalaegerszegi képviselőtestület egy részéből, az úgynevezett városi gazdasági párt tagjaiból és az iparteslület tagjaiból állott. A küldöttség egyes városi ügyeket tett szóvá az alispán előtt. A városi gazdasági párt nevében ifj. Árvay László dr. elmondotta, hogy a város különböző munkák és megrendelések fejében kisebb-nagyobb összegekkel tartozik az iparosoknak és kereskedőknek. Ezeknek megigérték, hogy követeléseiket abból az összegből egyenlítik ki, amit a város a honvédelmi minisztertől kap a kaszárnya vételára fejében. A minisztérium még 32 ezer pengővel tartozik a városnak, de ezt a követelést lefoglaltatta a Fuchs és Grósz cég. Ez a cég végezte ugyanis a kórház átalakítási mun kálatait, de követelésének egy részét máig sem kapta meg, mivel a népjóléti minisztérium a kórházi hozzájárulást nem utalta ki, később pedig erre az összegre rá- tette kezét a pénzügyminisztérium a rendőri hozzájárulás fejében. A cég ekkor pert indított a város ellen és ennek során most lefoglaltatta a városnak a honvédelmi inditóokát s bármennyire változtak az idők és a viszonyok, nem a naptári év után igazodnak, hanem szívvel-lélekkel kitartanak a harcos, szavatartó és katonás szentek névnapjai mellett. kincstártól járó 32 ezer pengőt. Ez a tény sérelmes a kisiparosokra és kereskedőkre, akiknek megigériék, hogy követeléseiket legkésőbb október elsejéig kiegyenlítik. Kérte az alispánt, hogy, bár a Fuchs és Grósz cégnek bírói Ítélet alapján joga van az összeghez, hasson oda a polgármesterrel együtt, hogy a Fuchs és Grósz cég a 32 ezer pengőből oldja fel azt az összeget, amely a kisiparosok számláinak kiegyenlítéséhez szükséges. A továbbiakban Árvay dr. szó- vátette azt a városi gazdálkodást, amely a különböző építési tervek elkészítésénél tapasztalható. A tervezésekért sorozatos perek indultak és indulnak. Legújabban a polgári fiúiskola tervezési költsége fejében 12 ezer pengőre pereli a várost Hajas építész. A küldöttség egyik tagja itt megjegyezte, hogy tudomása szerint a vízvezeték tervezője pedig 44 ezer pengőért fogja perelni a várost. Ezután Árvay László dr. szóvátette, hogy a képviselőtestület bizottságot küldött ki a kórházi fűtőtestek felülvizsgálatára, hogy ily módon elkerülje a költséges szakértők alkalmazását. Szerinte ezt a bizottságot nem fogadták a kórházban kellő előzékenységgel és a bizottság tagjai legszívesebben el is távoztak volna munkájok elvégzése nélkül. Kérdezte, hogy tulajdonképen kié a kórház és ki rendelkezik felette ? Horváth István ipartestületi elnök ugyancsak az iparosok számlaköveteléseit tette szóvá. Elmondotta, hogy a város 18—20 ezer pengővel tartozik az iparosoknak és kereskedőknek. Szükségesnek mondotta, hogy a Fuchs és Grósz cég ezt az összeget oldja fel a lefoglalt követeléséből, mert a kisiparosokat súlyos károsodás éri, ha számlájok ellenértékét még most sem kapják meg. Nem tudják üzemeiket zavartalanul folytatni és adójokat megfizetni, igy a kedvezményekben sem részesülhetnek. Figyelemmel kell lenni arra, hogy a követelésekéi rendelkező kisiparosok sokkal több embert foglalkoztatnak és több adót fizetnek, mint a Fuchs és Grósz cég, amely most a 32 ezer pengőt lefoglaltatta, tehát az iparosok igényeinek kielégítése elsőauiÜdU KUZerueK. Majd a kórházi hússzállitás kérdésével foglalkozott, rámutatva, hogy a kórházi hússzállitásra 28 húsiparos közül csak kettő pályázott. Ennek oka, hogy tartaniok kell a húsiparosoknak attól, hogy hússzállitmányukat nem fogadják el megfelelőnek. Kérte, hasson oda az alispán, hogy ez a jövőben meg ne történhessék. F r i d r i k István rámutatott, hogy a kórházi bizottságban már inditványozta egy alkalommal, hogy a hús átvételét mindig az inspekciós orvos intéz; e Olyan intézkedést kért az alispántól, hogy a hús átvétele ily módon történjék. Bődv Zoltán alispán válaszában megígérte, hogy érintkezést keres a polgármesterrel, valamint a Fuchs és Grósz céggel az iparos és kereskedőszámlák rendezése ügyében. A lehetőség szerint odahat, hogy a 18—20 ezer pengőt feloldják. A város ellen indított perek kérdését szintén megvizsgálja és elkövet mindent, hogy az ügyek rendezést nyerjenek. Véleménye szerint a vízvezeték tervezéséből nem lehet per, mert a megállapodás szerint a tervezési költség csak akkor esedékes, amikor a vízvezeték megépül. A kórházi ügyekre áttérve, az alispán kijelentette, hogy a polgármestert és a kórházi igazgatófőorvost magához kéreti ebben az ügyben. Egyébként hangsúlyozta, hogy tudomása szerint az igazgatófőorvos jól gazdálkodik a kórházban és működése előnyös a kórházra nézve, s meg van győződve jóakaratáról. Az alispán még a délelőtt folyamán tárgyalt úgy a polgár- mesterrel, mint Grósz Győzővel és kilátás van olyan megegyezésre, mely legalább nagyjában kielégíti az érdekelteket. Ma estére megtörténik az új miniszterelnök dezignálása. Budapest, szeptember 29. A kormányzó tegnap délután először Korányi báró pénzügyminisztert fogadta, aki a kihallgatás után kijelentette, hogy a kormányzót tájékoztatta az ország belső és nemzetközi pénzügyi helyzetéről. Elmondotta, hogy a kormányválság a magyar pénzügyekben nem idéz elő zökkenést. Cáfolta Korányi báró azokat a híreket, mintha a Népszövetség a magyar pénzügyi helyzet ügyében akár kedvezően, akár kedvezőtlenül döntött volna. Eddig csak a Népszövelség pénz ügyi bizottsága foglalkozott a kérdéssel kedvező légkörben és ennek jelentése felett a népszövetségi tanács csak CEután döni. Koiányi után Keresztes belügyminiszter, majd Gömbös Gyula jelent meg a kormányzónál, aki másfélórás tanácskozás után távozott. Az újságíróknak arra a kérdésére, hogy történt-e döntés és megbízta-e a kormányzó a kormány megalakitásával, Gömbös igy felelt: „Erről nem tudok semmit sem mondani." Kijelentette, hogy a kormányzó csütörtökön még Károlyi Gyula grófot és Bethlen István grófot fogadja kihallgatáson. Budapest, szeptember 29. A kormányzó ma délután hallgatja meg Károlyi Gyula grófot és Bethlen István grófot, s utána már csak azt a politikust fogadja, akit megbíz a kormány megalakitásával. Az egységespártban most is Gömbös megbízatását várják, a párt nagy része azonban elégedetlen azzal a listával, amelyet mint a Gömbös-kabinet névsorát terjesztenek. Ezért a párt erőfe- szitéseket tesz abban az irányban, h°gy a kormány az ő kívánságainak megfelelően alakuljon meg. Ezzel szemben Gömbös arra törekszik, hogy az egységespárt esetleges ellenállása esetén élhessen a házfeloszlatás fegyverével. Gömbös és Keresztes belügyminiszter tegnap még a kormányzói kihallgatás előtt felkeresték Lillafüreden Bethlen István grófot. Küldöttség az alispánnál a várnai iakósság terheinek esiwhitése érdekében.
