Zalamegyei Ujság, 1932. július-szeptember (15. évfolyam, 153-222. szám)

1932-09-21 / 214. szám

XV. évfolyam 214. szám Ara 10 fillér ———i aranaa—ss — éli 1932 Szeptember 21 Szerda. mai Felelős szerkesztő: Herboly Ferenc, Sxerleszíösée és íiaflólivatal: ftlaenersieu, Siéclenyi-téi 4. POLITIKAI NAPILAP TeMon: 128 Sí. — Fióffifiilólliyata,: Kesxtiely, Kossntö L.-H. Megjelenik hétköznap a kora délutáni órákban. Jegyzetek. Az íróasztal mellett kigondolt tervgazdálkodásnak nyomorral ki­kövezett szakaszai vannak, — mondotta nemrégiben a német birodalmi bank elnöke. Kőbe kel­lene vésetnie ezeket a szavakat az iparnak és kereskedelemnek és oda kellene helyeztetnie Európa valamennyi minisztériumának ka­puja alá, hogy naponként elolvas­hassa mindenki, miniszter és ta­nácsadó egyaránt az utolsó tizen­két év gazdasági vezetésének ezt a nagyszerű jellemzését. íróasztal mellett kigondolt tervgazdaságok­kal, rendeleti utón szabályozzák ma nálunk is a közgazdaságot, a való gazdasági élet ismerete nél­kül és ennek következményeké- pen ment tönkre a kereskedelem és ipar, szegényedett és pusztult el a társadalomnak két régi kö­zéposztálya. És halad tovább min­den a megkezdett utón. Az Író­asztal-teória megfosztotta létjogo­sultságától a gyakorlati életnek minden alapvető tételét. fMinden gazdasági kérdés á politikai érdek szemszögéből nyer elintézést, azért végződnek eredménytelenül az ösz- szes konferenciák. * Kevés a pénz, de nem olyan értelemben, hogy szegények va­gyunk s üres a zsebünk, hanem olyan formában gondoljuk ezt, hogy kevés bankjegy van forga­lomban. Nem lehetetlen, hogy bankok, magánosok tették trezor­jaikba a pénzt, miután meggyő­ződlek arról, hogy nem lesz in­fláció. De bármikép áll is a hely­zet, mi csak egyet rögzítünk le : minél több pénznek kell felszínre vetődnie, mert pénz nélkül nem képzelhető el egészséges vérkerin­gés sem a gazdasági, sem a ke­reskedelmi életben. Meg kell in­dulnia a hitelnek, mert lehetetlen állapot az, hogy ma például köl­csönt még a legjobb cég, vagy magán egyén sem kaphat. Pénz nélkül pedig nincs élet. Tehát elő a pénzzel! * Jutalmat kap az a Biró Márton utcai lakós, akinek háza előtt leg­szebb előkertecskéje van. A bírá­latot azonban hamarosan meg keli tartani, mert a mai zavaros időkben igen könnyen megtörtén­hetik az, hogy egy szép reggelen dér fogad bennünket, mely tönkre­teszi a virágokat, vagy beáll egy­szerre az esős, hideg idő, amikor azután lehetetlenné válik a bírá­lat és jutalmazatlan marad az arra érdemes háztulajdonos. Jó elgon­dolás volt a jutalmazásnak fel­színre vetése s ha ezt továbbra is föntartják, még pedig nemcsak a Biró Márton utcán, hanem a Kossuth és Wiassics utcákon is, akkor azok a kis előkertecskék nagyobb gondozásban részesül­nek, mint eddig. Akkor az cpvpr háztulajdonosok, utcai lakók talán majd figyelmeztetni is merik az ebtartó gazdákat arra, hogy a kis előkertek nem arra valók, hogy ebzárlat idején póráz nélkül veze tett ebecskék ott szabadon garáz­dálkodhassanak. Tudni kell ugya­nis, hogy nálunk nem igen veszik tudomásul az ebzárlatot elrendelő hatósági intézkedéseket és, hogy Vármegyénk Iskolánkivüli Nép­művelési Bizottsága ma délelőtt 10 órakor a vármegyeház nagy­termében tartotta közgyűlését. Ez tulajdonképen jubiláris közgyűlés volt, mert most tiz esztendeje adta ki a kultuszminiszter rende­letét a törvényhatósági iskolán­kivüli népművelési bizottságok megszervezésére és a rendszeres iskolánkivüli népművelési mun­kára. Erről megemlékezett a je­lentés is, A gyűlésen résztvett Gyömörey György főispán és szép számban jelentek meg a ta­gok is. A gyűlés megnyitása. B ő d y Zoltán alispán elnöki megnyitójában, hivatkozott arra, hogy, amikor a szomorú emlékű forradalmak lezajlása után a nem­zeti hadsereg bevonult Budapestre, a magyar kultúra terén is meg­indult a termelő munka, a ma­gyar kultúrának szilárd, erős pil­léreken való felépítése. A kultusz- minisztériuimbíci űj ügyosztály lé­tesült, mely a felnőttek oktatását, a lélek kiművelését tűzte ki célul és 1920-ban megalakult a tör­vényhatósági szabadoktatási bi • zottság a 15 éven felüliek neve­lésére. Sok nehézséggel kellett megküzdeni, de minél több ne­hézség bukkant föl, annál nagyobb erővel és lelkesedéssel végeztük a reánk háruló föladatokat a jobb, a boldogabb magyar jövő remé­nyében. Zaía megyében a rend­szeres iskolánkivüli népművelési tevékenység >1.922 ben alakult meg, amikor megalakultak a törvény- hatósági iskolánkivüli népműve­lési bizottságok. Az illetékes té­nyezők, a főispántól, alispántól kezdődően megéiiő és aktiv tá­mogatásával haladt előre a munka, de nagyobb lendületet az csak 1927 őszén nyert. Köszönetét mond annak a 3894 névtelen hős­nek, kik a nagy munkában részt - vettek és kéri a vármegye társa­dalmát, hogy őseinktől örökölt izzó hazaszeretettel, fáradhatatlan buzgalommal és lelkesedéssel to­vábbra is támogassa a boldog feltámadás reményében a nemes munkát. Bejelentette, hogy 1922—23-tól 1 930 — 3 1 - tOT iarinHnlr Ai'C./inn« a virágos gyepszegélyekben a legtöbb kárt nem a gazdátlanul kóboroló, hanem gazdáikkal póráz nélkül sétálgató ebek teszik. — Várjuk a bíráló bizottság dönté­sét és várjuk azt is, hogy a juta­lomra pályázhatnak azoknak az utcáknak lakói is, amelyeket már évek óta díszítenek virágos gyep­szegélyek, előkertecskék. 15.589 ismeretterjesztő előadást, 63 analfabéta tanfolyamot, 152 alap (elemi) ismereteket, 176 álta­lános ismeretterjesztő, 3 női kézi­munka tanfolyamot 3894 előadó­val. Titkári jelentés. A lelkes éljenzéssel fogadott megnyitó után L i 11 i k Béla népművelési tit­kár terjesztette elő jelentését. Tiz évvel ezelőtt alakultak meg a tőrv. hat. népművelési bizottságok, — mondotta, —a mai közgyűlés te­hát jubiláris közgyűlés. Tiz éve, hogy megjelent a kultuszminisz­ternek az iskolánkivüli népműve­lésre vonatkozó rendelete, mely­nek alapján a hatalmas munka megindult. Ennek a munkának ma már nagy eredményei vannak. Az F931—-32 évben volt 4216 ismeretterjesztő előadás, 246 mű­soros est, 4 analfabéta tanfolyam 232 óraszámmal, 99 hallgatóval, 7 alapismereti tanfolyam 418 óra­számmal, 203 hallgatóval, 4 gya­korlati irányú tanfolyam, (3 gyü­mölcstermelési, 1 gyorsirási) 140 óraszámmal, 194 hallgatóval, 3 nőnevelési tanfolyam 65 órával, 64 hallgatóval, 1 szabad egyetemi tanfDiyam 36 órával, 30 hallgató­val, 311 mesedélután, 32 tanul­mányi kirándulás helyben, 32 vi­dékre, 35 népművelési hangver­seny, 183 mükgdvelő előadás, 404 alkalmi ünnepély és 415 esetben hallgatták rádión a kul­tuszminisztérium szabad egyetemi előadásait. Az előadások tárgy szerint a következőkép oszlottak meg : val­láserkölcsi 389, irodalmi 255, tör­ténelmi 426, földrajzi 240, gazda- oasági 1246, állampolgári 288, természettudományi 175, egész­ségügyi 708, időszerű kérdéseket tárgyaltak 489 esetben. A hallga­tók száma előadásonként a ter­mek befogadó képessége szerint 40—6C0 volt. Gyümölcsfaterme­léssel kapcsolatban 465 előadást tartottak. Az előadók száma volt 939. Ezek közül rk. lelkész 113, prot. lelkész 15, tanító 355, tanítónő 97, reálg. tanár 25, felsőkeresk. isk. 3, gazdasági akad. és földm. in —i — í • .... - ~ t é 8 i árak : egy hónapra 2*40 pengő negyedévre 7*20 pengő. jegyző 107, emberorvos 74, állat­orvos 15, ügyvéd 9, mérnök 2, bíró 2, közigazgatási tisztviselő 14, földbirtokos 15, gazdatiszt 18, iparos 3, egyéb 47. A kultuszminisztérium összesen 107 népkönyvtárat adományozott s ezekben a kötetek száma 19.764. Az 1931—32 évben 7313 olvasó 28.250 kötetet váltott ki. Nagykanizsán (a kiskanizsai vá­rosrészben) van népművelési moz- gószinház. A megye területén áll 29 r.épház. A balatonkövesdit és alsóörsit ebben az évben avatták föl. A vármegye 396 helységéből 92-ben nem folyt népművelési munka, de 56-ban nincs iskola sem. Jelentésében megemlítetté még a titkár, hogy Keszthelyen nem tartottak egészségügyi előadáso­kat és bejelentette, hogy fölvették a munkaprogramba a női tanfo­lyamot, a háziipari foglalkozás felélesztését, a háziipari termékek összegyűjtését és árusítását, ami­ben nagy segítségére van a bi­zottságnak , a Vármegyei Házi - ipari és Értékesítő Szövetkezet, valamint a cserkész főtitkárság. Programjába vette továbbá Göcsej szépségeinek föltárását is. Megje­gyezte azután, hogy a nép leg­inkább csak azok iránt az előa* adások iránt érdeklődik, amelye­ket szórakoztató számok kisérnek, élénkítenek. Végül a Bizottság anyagi ügyeiről és ügyviteléről tetft jelentést. Az anyagi ügyeknél föl­említette, hogy az előadóknak még mintegy 5000 pengő tiszteletdij jár, amit talán októberben kifi­zethetnek. Az elmaradás egyenes, folyománya a mai gazdasági hely­zetnek. A kimerítő jelentéshez Gyömörey György főispánt fűzött néhány megjegyzést. Az előadások élénkítésére kell min­dig törekedni, hogy azoknak na­gyobb eredménye legyen. Furcsá­nak találja, hogy Keszthelyen nemi tartottak egészségügyi előadáso­kat, pedig ilyenekre mindenütt nagy szükség van. A gyorsírás pedig — szerinte — kivül esik a népművelési feladatok körén s az arra fordított összeget talán in­kább másra kellene fordítani.. Egyebekben a vezetőségnek s az egész bizottságnak elismerését fe­jezi ki a nagyszerű eredményért. A gyorsírásra megjegyezte az alispán, hogy annak bevezetése a minisztérium helyeslésével talál­kozott, mert a sok szegény dij - nők, akiknek meg kell tanulniok a gyorsírást, nem mehet Bu­dapestre vizsgázni s vizsgát itt is tehetnek. Ezután a közgyűlés a jelentést helyeslőén tudomásul vette. Az új szervezet ügye. Ismeretes az alispánnak leg­utóbbi rendelkezése, mely szerint Beszámoló a vármegyei iskolánkivüli népművelési munka nagy eredményeiről. Visszapillantás 10 évre.

Next

/
Thumbnails
Contents