Zalamegyei Ujság, 1932. július-szeptember (15. évfolyam, 153-222. szám)

1932-09-17 / 210. szám

XV. évfolyam 210» szám. Äl9! 10 fill©!® 1032 Szeptember 17 Szombat. Felelős szerkesztő: Herboly Ferenc. Szerkesztőség és Kiadóliivatal: Zalaegerszeg, Szécüenyi-tér i POLITIKAI NAPILAP Előfizetési árak: egy hónapra 2-40 pengő Telelőn: 128 SZ. — FiÓKkiadóllÍYata.: Keszthely, Kossntll L.-n. Megjelenik hétköznap a kora délutáni órákban. __________negyedévre 7*20 pengő. A polgármester a közgyűlésen felhívta a polgárságot az ínségesek támogatására. Segélyt szavaztak meg a tűzoltóságnak. Zalaegerszeg város képviselő­testülete Czobor Mátyás polgár- mester elnöklésével tegnap délután közgyűlést tartott. Első pontként Czobor László közgyám ismer­tette a multévi inségakció elszá­molását, amelyet a képviselőtes­tület tudomásul vett. Briglevics Károly dr. indítványozta, hogy szavazzanak köszönetét a város vezetőségének, mert kötelességén túlmenően, emberszeretettel dol­gozott az akció lebonyolításán. Az indítványt elfogadták, majd Czobor Mátyás polgármester mon­dott köszönetét az elismerésért. Rámutatott arra, hogy az idei in- ségakció lebonyolításánál még nagyobb feladatok várnak mind a hatóságokra, mind a társada­lomra. Az Ínség fokozódása miatt nagy a szükséglet, viszont a fe­dezet előteremtése nagy gondot okoz. Épen ezért kéri a képvi­selőtestületi tagokat, hogy, — ha felhívást, kérelmet bocsát ki a város közönségéhez, — karolják fel az ügyet és legyenek apostolai az akciónak. Mert higyjék el, hogy a nyomor igen nagy és Ígérettel nem lehet megszüntetni, csak ke­nyérrel. Ha nem tudják az ínsé­gesek ellátását előteremteni, nagy bajok lesznek. Az állam már ki­jelentette, hogy nem igen adhat, akkor pedig a társadalomnak kell nagy áldozatokat hoznia és a tehetőseknek meg kell osztaniok kenyerüket azokkal, akiknek sem­mijük sincs. A legközelebbi köz­gyűlésen ismertetni fogja az idei inségakció szükségleteit, s akkor valószínűen előáll az eset, mint már megtörtént, hogy a képviselő- testületnek önmagát kell megadóz­tatnia, s ezt kell tennie az egész társadalomnak. Különben felbom­lik a rend, már pedig a rend fentartása ép úgy érdeke az egye­seknek, mint a közületeknek. A polgármester beszéde mély hatást tett a képviselőtestületre. A polgármester bejelentette, hogy az őszi képviselőtestületi választások előkészítése céljából igazoló választmányt kell kikül­deni. Ebbe a képviselőtestület Horváth Ferenc dr.-t, Fülöp Jenő dr.-t, László Józsefet és Mihalo-' vich Gézát választotta. Nagy vita volt az Önkéntes Tűzoltó Egyesület beadványa kö­rül. Az egyesület azt kérte a várostól, hogy szavazzon meg részére 4 ezer pengő segélyt, mivel adósságai vannak a tűz­oltók felszerelésére és a szépen megindult önkéntes tűzoltói mun­kát nem tudja tovább folytatni támogatás nélkül. A pénzügy bi­zottság a város nehéz helyzete miatt a kérelem elutasítását java­solta, viszont a polgármester 2 ezer pengő megszavazásál kérte a jövő évi költségvetés terhére. A kérdéshez mintegy húszán szól­tak hozzá, végül megszavazták a 2 ezer pengő segélyt. Egyúttal elhatározta a képviselőtestület, hogy felkéri a vármegyét, Írjon fel a kormányhoz és kérje, hogy országosan rendezze a tűzoltási költségekhez való hozzájárulás kér­dését, mert ma a terhek arányta­lanul oszlanak meg. Kérik azt is, hogy a kormány az új törvény keretében kötelezze a biztositó társaságokat a tűzrendészed költ­ségekhez való hozzájárulásra, mert a társaságoknak is elsőrendű ér­A miniszterelnökség értesítette a törvényhatóságot, hogy b. e. Erzsébet királyné szobormüvét folyó hó 25-én délelőtt 10 óra 30 perckor avatják föl Budapesten országos ünnepély keretében. Fel­kérte egyben az alispánt arra, intézkedjék, hogy az ünnepélyen a vármegye öt-tiz tagból álló, diszmagyarruhás küldöttséggel képviseltesse magát. Éhez képest az alispán Mázy Engelbert dr. tihanyi bencés apátot, Sipeki Ba­lázs Béla dr. és Kolbenschlag Városaink az utóbbi évtizedek folyamán minden áldozat megho­zatalára készek voltak, hogy na­gyobb vállalatoknak, ipartelepek­nek, gyáraknak adhassanak ott­hont területükön. Létesültek is egymásután különféle ipartelepek nemcsak városokban, de kisebb községekben is, ahol feldolgozásra alkalmas anyag volt biztosítható, vagy a szállítási viszonyok ked­vezőek voltak. Már szinte meg­szoktuk, hogy mindenfelé gyár kémények emelkedtek s örültünk, hogy ott munka folyik, mely ke­nyeret ad az embereknek. Gyár­kéményeket láthatunk még ma is sokat, ámde azok alig ontják már magukból a füstöt. A gyárak, — mint a mai nyelven mondják, — egymásután állnak le. A munká­sok százai, ezrei éhesen, Ieron- gyolódottan ácsorognak a városok utcáin, terein s várják, mikor te­hetnek valakinek szolgálatot, amit, ha nem többel, legalább néhány fillérrel jutalmaznak. Hozzátarto­dekük a jó tűzrendészet. Kérik azt is a vármegyétől, hogy vegyen fel költségvetésébe bizonyos ösz- szeget azoknak a tűzoltóságoknak támogatására, amelyek vidéki tüz­eseteknél a községek segítségére sietnek. Hivatkozik a képviselő- testület arra, hogy a zalaeger­szegi tűzoltóság az elmúlt két évben jóval többet dolgozott vidé­ken, mint itthon, s az e munká­val járó anyagrongálást senki nem téritette meg. A városi üzlethelyiségek bérlői bérleszállitást kértek, de a kérel­met levették a napirendről, mivel a közeljövőben úgyis kormány- rendelet rendezi ezt a kérdést. Elutasították a városi lakások bér­lőinek bérleszállitási kérelmét is azzal a megokolással, hogy leg­utóbb már voltak bérleszállitások. Kisebb ügyek elintézése után a közgyűlés 6 óra tájban fejeződött be. Béla ny. főispánokat, Hajós Kál­mán dr. kormányfőtanácsos, or­szággyűlési képviselőt, Udvardy Jenő dr. kormányfőtanácsos, ügy­védi kamarai elnököt, Tabajdy Kálmán ny. altábornagyot és Kö­vess Jenő földbirtokost kérte föl az ünnepi küldöttségben való rész­vételre. A vármegye küldöttségé­nek tagjai az Eskü-téren a kije­lölt helyen gyülekeznek, ahol az alispán a törvényhatóság zászló­jával várja őket. zóik meg az értékesebb bútor­daraboktól megfosztott lakásban lesik-várják, mikor visz haza egy darab kenyeret az apa és mikor lakoltatja ki őket a háziúr, mert nem képesek lakásbért fizetni... Vármegyénkben is sok-sok mun­kahelyen váltotta föl a serény, jövedelmező munkát a kényszerű pihenés. Legnagyobb városunk­ban, Nagykanizsán, melyet a tria­noni szégyenvonal szintén meg­akasztott fejlődésében, a közel­múltban szüntette be üzemét több nagy vállalat. Egyedül a Trans- danubia él még. Ez a vállalat szolgáltatja Nagykanizsának 1895 óta a villanyáramot és hatalmas malomüzemmel is rendelkezik. De fölötte is kong már a lélekharang. A villanykoncesszió, melyről rövi den megemlékeztünk már, — az a tényező, mely ettől az utolsó vállalatától is megfoszthatja a vá­rost és — mondhatjuk — a vár­megyét is. Ha a Transdanubia nem szolgáltatja a villanyt Nagykani­zsának, akkor malomüzemét sem tarthatja fönn s ez a vállalat is a múlté lesz. A Transdanubia koncessziója 1934 ben lejár s most kellett volna azt megújítani. A város képviselőtestülete azonban hosszas vita után e hó 3-án tar­tott folytatólagos közgyűlésén a Transdanubiával szemben a Drá- vavölgyi ajánlatát fogadta el. A határozatot természetesen többen, megfölebbezték, mert nem látják a képviselőtestület döntésének semmiféle előnyét sem. A döntést hosszadalmas, izgal­mas tárgyalások, viták előzték meg, majd a városnak a Lapp cégnél levő 221 ezer pengős tar­tozása is szóba került, amit egy távirat szerint csak úgy hajlandók prolongálni, ha a Drávavölgyi jótállását megkapják. Az ügy Ka­nizsán eldőlt. E szerint kenyérte- lenné válhatik 130 család 345 családtaggal, a hatalmas épületek, berendezések pedig az idő vas­foga alá kerülnek. Pedig manap­ság még áldozatok árán is bizto­sítani kellene a vállalatok életét, különösen azokét, amelyek egy város forgalmát emelik s jó ösz- szeget fizetnek pénztárába. A Transdanubia nem kért áldozato­kat. Egyébként a vármegye kis- gyülése, ahová az ügy fölebbe- zés folytán kerül, majd alapos vizsgálat alá veszi azt. A népszövetségi közgyűlés előkészületei. Genf, szeptember 16. A szep­tember 26-iki népszövetségi köz­gyűlésre folynak az előkészületek. Ézuttal a nyilvános ülésekkel szemben a bizalmas ülések lesz­nek túlsúlyban. Anglia, Francia- ország, Németország és Olaszor­szág diplomatái az aktuális nem­zetközi kérdések, elsősorban a német egyenjogúság és a kínai helyzet megvitatására készülnek és igy újból feltámad a titkos diplomácia. E két kérdés áll az érdeklődés homlokterében. A nyil­vános ülések legfontosabb tárgya a világgazdasági konferencia elő­készítése. Megdorgálják a repülőcsalád fejét. London, szeptember 16. Hut­chinson és családja, akik óceáni repülésük közben Gröndland mel­lett kényszerleszállást végeztek, s csak nehezen lehetett őket meg­menteni, Gröndlandban tartózkod­nak. A newyorki lapok szerint Hutchinson lesz az első óceán­repülő, akit visszaérkezésekor nem fogadnak ünnepélyesen. A közvé­lemény körében nagy a felhábo­rodás, hogy Hutchinson könnyel­műen kockára tette gyermekei éle­tét. A lapok követelik, hogy a re­pülőt nyilvánosan dorgálják meg feleségével együtt. Zala megye Erzsébet királyné szobormüvének felavatásán. A megszűnés veszedelme fenyegeti Nagykanizsa utolsó ipartelepét. Szava lesz az ügyhöz a megyének is.

Next

/
Thumbnails
Contents