Zalamegyei Ujság, 1932. július-szeptember (15. évfolyam, 153-222. szám)
1932-09-13 / 206. szám
£V. évfolyam 206, szám. Ára 10 fillér 1632 Szeptember 13 Kedd. Zalacsány Felelős szerkesztő: Herboly Ferenc. Szerkesztőség és Kiadóiivatal: Zalaegerszeg, Szécüenyi-tér 4 TeMon: 128 sz. — Fióffiadóliiyata.: Keszthely, Kossatli L.-n. POLITIKAI NAPILAP Megjelenik hétköznap a kora délutáni órákban. Előfizetési árak : egy hónapra 2*40 pengő negyedévre 7*20 pengő. Mussolini szava. Már tizennegyedik esztendejét tapossuk azoknak az időknek, amelyek a „béke“ jegyében foly- dogálnak és a világ sorsát intéző hatalmasságok még mindig azt hiszik, hogy a világ folyása a pá- riskörnyéki szerződésekkel szabályozható. Pedig azt már beláthatták, sőt be is látták, hogy Európának mai nyomorúságos helyzetét épen azok a bizonyos béke- szerződések idézték elő. Bármenynyire erőlködnek is a franciák, hogy a békeszerződésekkel biztosított állapotok fönmararadjanak, mert nekik ez a kedvező, az állapotok fönn nem tarthatók. A gazdasági és politikai téren egyre fokozódó feszültség olyan kirobbanásra vezethet, nogy annak legnagyobb árát azok fizethetik, akik makacsul ragaszkodnak a mai állapotokhoz. A páriskörnyéki békék tiltják meg Németországnak Magyarországnak és Bulgáriának azt, hogy úgy védekezhessenek, amint azt szükségesnek látják. Ennél hitványabb rendelkezést keveset látott még a világ. Ezzel valóban másodosztályú néppé tették a németeket, magyarokat, bolgárokat, akik pedig a napnál is fényesebb bizonyítékát szolgáltatták vitézségüknek és kulturális előhaladottságuknak. Nevet az egész müveit világ azon, hogy épen ezt a három népet kezelik úgy, mint a műveltségnek legalacsonyabb fokán álló tömegeket, akik csak a „magasabb“ kultúrával dicsekedhető nemzetek jóvoltából tengethetik életüket. A cseh, a szerb, az oláh tehát jogosított, hivatott arra, hogy a németet, a magyart, a bulgárt kormányozza és élni engedje. Németország azonban — erejének tudatában, — keményen szót emelt az ellen, hogy őt továbbra is korlátozzák a fegyverkezésben s annyi jogot követel magának ezen a téren, mint amennyit más —■ ezidőben győzőnek nevezett, — állam, nemzet élvez. Erre a követelésre a franciák természetesen a versail- lesi szerződéssel válaszolnak, mely szerződést ép úgy kényszerítették a németekre, mint a trianonit a magyarokra. Németország pedig követelésétől el nem áll, egyenjogúságot követel a végletekig. Értsük meg jól : a végletekig. Ha nem „engedélyezik“ ezt a franciák, — mert most már csak a franciák, no meg hűbéreseik vannak ellene, — akkor azt kívánják a németek, hogy a franciák is csökkentsék a fegyverkezést olyan arányban, hogy egyenlő nivón álljon mindkét ország. Németország semmikép sem hajlandó az alárendeltek állapotában maradni. Most azután a franciákon a sor, hogy teljes őszinteséggel és nyíltsággal mondják ki, mi a céljok, tényleg ragaszkodnak-e körmükszakadtáig, vagyis egy újabb világháborúig azokhoz a béképon- tozatokhoz, amelyeknek tarthatatlanságáról már mindenki meggyőződött s amelyekhez ma már úgyis csak hiúságból ragaszkodnak a franciák. Ha a hiúsági kérdés előbbrevaló, mint a világ nyugalma, akkor minden kellemetlenségért a franciák a felelősek. Mussolini egyik budapesti lapnak vasárnapi számába cikket irt, mit ezzel végez : „Veszedelmes illúzió azt képzelni, hogy a történelem folyamát" föl lehet tartóztatni, vagy, hogy lehetséges a művelődésnek egy olyan magas fokán álló népet, mint a németet, amely az orosz nép után legnagyobb számú Európában, örökké háttérbe szorítani. A holnap utjai nem nyílhatnak meg előttünk, ha mindig görcsösen a múltba kapaszkodunk“. — Ezek a sorok a franciáknak szólnak. Vájjon megértik-e ? A vármegye jövő évi költségvetése a kisgyülés előtt. Javasolja a kisgyülés is az agglegényadó bevezetését. — Adómorál. — Uj kéményseprőkerületek. — Az orvosi dijak újabb szabályozása. Vármegyénk törvényhatósági kis- gyülése ma délelőtt tartotta havi rendes ülését Gyömörey György főispán elnökletével. A Hiszekegy elmondása után rátértek a közgyűlésnek kisgyülési előkészítést kívánó tárgyaira. Majd Brand Sándor dr. főjegyző bejelentette, hogy az alispán József kir. herceget 60-ik születésnapja alkalmából üdvözölte s a kir. herceg az üdvözlésért meleghangú levélben mondott köszönetét. Vitéz Márk Ferenc számvevőségi főnök ismertette ezután a vármegye háztartásának. 1933. évi költségvetését, mely a legnagyobb takarékosság jegyében készült el. A költségvetés az előzőhöz képest lényeges csökkenést mutat azért is, mert a fizetések, nyugdijak és lakásbérek egy év alatt erősen csökkentek. Az összes szükséglet az előző évi 641.445 pengővel szemben igy 538.388 pengő. A vármegyei pótadóalap 3,913.757 pengő. A pótadóból a háztartási alapot 10 4, a nyugdíjalapot a községek részéről 15, a megyei városok részéről 2 százalék illeti meg. A községek igy 413.919, a két megyei város 76*771 pengővel járul a nyugdíjalaphoz. Brand Sándor dr. főjegyző azokat a törvényhatósági átiratokat, amelyek a gazdasági kérdésekre vonatkoznak s amelyek nagyob- bára már szóba is kerültek a megyegyülésen, ismertette. A kisgyülés olyan javaslatot terjeszt a közgyűlés elé, hogy egy feliratot intézzen e kérdésben a kormányhoz. Köves Jenő fölemlíti, hogy a Futura által folyósított gazdaköl* csönöket e hó 15-ig kell lefizetni, amire a gazdák képtelenek. Legalább hat hónapi halasztásra volna szükség s ez iránt javasol feliratot a kormányhoz. B o s n y á k Andor a fenyegető burgonyainségre, a kartelek káros tevékenységére hívja föl a figyelmet s ezt szintén fölvenni kéri a javaslatba. Mesterházy Jenő és Szűcs Andor dr. az állatkivitelről szóltak. A kisgyülés a főjegyző javaslatát azzal fogadta el, hogy a feliratban rámutatnak a vármegye mezőgazdasági helyzetére s kiemelik azt a veszedelmet, mely a silány burgonya- és babtermés utján fenyegeti a közönséget. Csatlakozik a kisgyülés Kecskemét városnak az agglegényadó bevezetésére vonatkozó átiratához s azt elfogadásra ajánlja a közgyűlésnek. Adómorál. Somogyi Gyula az adómorálról szól. Egyes községekben határozottan izgatnak az adófizetés ellen, ezért olyan gyenge az adófizetés. Szigorú büntetést kér ezekre. Fölemlíti, hogy például a pacsai járásban alig fizetnek már adót. B o s n y á k Andor szerint különbséget kell tenni azok között, akik nem tudnak és nem akarnak adót fizetni. Vázolja a lakosság nyomorúságos helyzetét, amit élénken illusztrált fölszólalásával N é- m e t h János is, aki lehetetlennek tartja, hogy a mai állapotok mellett becsületes adófizetők is eleget tehessenek adófizetési kötelezettségüknek. Épen ezért nagy körültekintést kér az adóbehajtásoknál. A fölterjesztésbe azért beveszik azt is, hogy az adóbehajtásoknál vegyék figyelembe, kik nem tudnak, vagy kik nem akarnak adót fizetni. Az alispánt pedig hatalmazza föl a közgyűlés, hogy úgy a takarmány, mint a vetőmagbeszerzés ügyében a gazdasági felügyelőséggel együtt tegye meg a szükséges lépéseket. Több törvényhatósági átirat tárgyalásánál hozzájárultak ahoz, hogy mint Szeged kívánja, a házadó törvényt módosítsák akként, hogy a házadó leszállításánál ne az előző évi, hanem a folyó évi helyzetet vegyék figyelembe. Aba- ujtorna vármegye átirata alapján pedig tiltakozik a vármegye a képviselőházban egyes tisztviselők működésének bírálatával kapcsolatosan elhangzott fenyegető és általánosító kifakadások ellen. A kéményseprési szabályrendelet módosítását a következőkben javasolja a kisgyülés: A kéményseprőkerületek számát 15-ről 19-re emelik. Uj kerületek : Badacsonytomaj, Bánokszent- györgy, Tűrje, Zalalövő. A seprési dijak kéményenkint: földszintes épületeknél 20, egyemeleteseknél 34, kétemeleteseknél 45 fillér. Távolsági dij nincs. Kéri a vármegye a kereskedelmi minisztert, hogy a kéménysepretési dijakat vegye ki az együttes adókezelésből, mert különben a mesterek képtelenek alkalmazottaikat fizetni, az új mesterek pedig müködésöket megkezdeni. T h a s s y Gábor dr. tiszti főorvos a községi és körorvosok díjazása ügyében tette meg a kiküldött bizottság javaslata alapján előterjesztését. A dijak az eddigieknél alacsonyabbak. A sertéspestis ellen szimultán oltásokkal való védekezésre 5000 pengő megszavazását kérik a közgyűléstől. Javasolja a kisgyülés 2400 pengős sokszorositógépnek beszerzését. A zalaegerszegi plébániatemplom előtti járda rendezéséhez kért 1200 pengő megszavazását nem javasolják. Az 1933. évi gödöllői világtáborozásra 5000 pengőt javasolnak. Több községi ügynek letárgya- lása után az ülés déli 12 óra után befejeződött. Francia diplomaták autó ■ balesete Debrecenben. Debrecen, szeptember 12 Vasárnap délelőtt De Vienne francia követ nagyobbrészt külföldi diplomatákból álló társasággal Debrecenbe érkezett. Megtekintették a várost, majd délután három autón a Hortobágyra indultak. Az egyik utcakereszteződésnél egy villamos fordult be, amelynek a második autó neki szaladt. A villamos kiugrott a sínekről és az autót neki nyomta egy lámpaoszlopnak. A kocsi megrongálódott, s a bennü- lők közül a francia katonai attasé felesége karján megsérült. Bevitték a kliniára, ahol bekötözték. A francia követ a kirándulást elhalasztotta és a társaság visszautazott Budapestre. A vizsgálat szerint a villamos vezetőjét nem terheli felelősség, mert lassan fordult be. A francia katonai attasé, aki a gépkocsit vezette, kijelentette, hogy nem vette észre a közeledő villamost.
