Zalamegyei Ujság, 1932. július-szeptember (15. évfolyam, 153-222. szám)
1932-09-04 / 200. szám
Ura 10 filter 1932 Szeptember 4 Vasárnap IV, évtol?0m 200. szám i\éb&nos Gosi^nVl Felelős szerkesztő: Herboly Ferenc. SxerKesztöség ás iiadöMvaial: Zafaeaersxea, sztscfoenyi-tér t I POLITIKAI NAPILAP I Előfizetési árak: egy hónapra 2-40 pengő felelőn: 128 sz. — HóffiaáöMyata.: Kesztlely, Kossatl L-U. | Megjelenik hétköznap a kora délutáni órákban. | negyedévre 7*20 pengő. ——ro -.jcwca«»—hmm—inrormmi—*■*'*■*■ Emlékezés Csáktornyára. A Csáktornyái öregdiákok szövetségének ünnepélyes megalakulása Zalaegerszegen. Iskolatársak találkozói minden megszokottságuk mellett is kedvesek, meghatók, magasztosak. Mindenki, lett légyen jó, vagy rossz diák, kellemesen emlékezik vissza azokra az időkre, amikor iskolába járt, amikor nap-nap után találkozott társaival, kikkel játszadozott, kikkel együtt komoly munka közben készült az élet nagy útjára. Mennyivel megha- tóbb, magasztosabb ez a találkozó, ha az iskolai visszaemlékezés mellett még nemzeti, történelmi vonatkozása és jelentősége is van. Ilyen találkozás volt ma Zalaegerszegen, amikor a volt Csáktornyái hires állami tanítóképző intézetnek növendékei sereglettek egybe, hogy visszaemlékezzenek egykori iskolájokra, mely negyven esztendőn át állott őrt — vármegyénk területén — az ország határán és teljesítette azt a nagy nemzeti missziót, mit teljesítenie kellett. Miért kellett Csáktornyán az államnak tanítóképzőt állítania? — erről irtunk a napokban. Ki kellett cserélni a Muraközben azokat a tanítókat, akiket Horvátországból rendeltek oda az abszolutizmus alatt és nyelvben, szívben magyar tanítókkal ellátni az iskolákat. A tanítóknak egy része azután elkerült a társországok nagyobb vasúti gócpontjaiban létesített és a szlavóniai magyarság lakóhelyén állított magyar iskolákba. A Csáktornyái jó- nevü intézet a szerbek beözönlé- sével megszűnt. Muraközben, Csáktornyán, a hős Zrínyiek földjén, honnan oly messze elhangzott: Ne bántsd a magyar! — ma nem a magyar uralkodik, hanem a bocskoros rác. Amikor tehát a Csáktornyái öregdiákok találkoztak, akkor örömkönnyeik közé a fájdalomnak könnyei vegyültek, mert nem a régi kedves Alma Mater falai között szorítottak kezet egymással, nem ; oda nem mehettek, ott a rác az úr — most. Eljöttek tehát a megcsonkított vármegye székhelyére, hogy hogy itt élvezhessék a viszontlátás örömeit, itt adjanak kifejezést mélységes fájdalmuknak a Haza szétdarabolása, vármegyénk megcsonkítása, Muraköznek elrablása fölött s innen rebegjenek hő imát a magyarok nagy istenéhez, hogy juttassa ismét a magyar nemzet birtokába azt, ami jogos tulajdona, amit ezer évvel ezelőtt vérének hullatásáva! szerzett meg s melyre kilenc évszázadon át hintette áldását Szent István koronája. Ebben az imában forrott egybe ma a meglett férfiaknak s életük alkonyát élő aggastyánoknak szive, de együtt érez velők a város, a vármegye, az ország népe s minden magyar, ki e földön él a csonka ország határain innen és túl. Az emlékezetes találkozóra közel százan jöttek össze a tanítók. Reggel 7 órakor érkezett meg Zrínyi Károly, az intézet utolsó igazgatója, kit az állomáson Floj- hár Tivadar dr., Mik Károly, Paál és Vucsák Antal rendezőbizottsági tagok fogadtak. A tanítók 10 óra tájban a vármegye- háza nagytermében gyülekeztek, hol Brand Sándor dr. vármegyei főjegyző is megjelent és 10 órakor a plébániatemplomba vonultak, hol Pehm József apátplébános nagymisét mondott. Miseközben érkezett Czobor Mátyás polgármester. Először az „Egybegyültünk óh nagy Isten“ — ének akkordjai hangzottak föl. Offertóriumra pedig „Boldogasz- szony Anyánk“-at énekelték. Mise végével fölhangzoít a Himnusz s azután ismét a vármegyeháza nagytermében gyülekeztek a Csáktornyái öregdiákok s ott 11 órai kezdettel tartották meg az ünnepi gyűlést. Az öregdiákokon kívül, kik közül többen családtagjaikkal jöttek, nagyszámban jelentek meg vendégek is. Az elnöki emelvényen Zrínyi Károly, Brand Sándor dr. vármegyei főjegyző, Czobor Mátyás polgármester, Szirmai Miksa nyug. kir. tanfelügyelő és Békefi József dr. kir. segédtanfelügyelő. A Hiszekegy elmondása után Zrínyi Károly, korelnök emelkedett szólásra. Beszédét azzal kezdette, hogy két évvel ezelőtt Budapesten a Muraközi Szövetség ülésén merült föl az a terv, hogy a Csáktornyán végzett tanítók találkozóra gyűljenek össze.. Azt hitte, hogy a mai találkozó családias összejövetel lesz csak; meglepi azonban, hogy a találkozó ünnepéllyé emelkedett, melynek különös fényt és jelentőséget kölcsönöz az, hogy megjelentek a vármegye és a város dignitáriusai. Nekik is úgy fáj Magyarország megcsonkítása, Muraköz elrablása, mint az intézet volt igazgatójának, növendékeinek, minden magyar embernek. Kifejezi tiszteletét, sze- retetét a régi növendékek iránt, akik, mikor a múltat és jelent összekötik, ezt őrajta keresztül cselekszik, mert ő volt az a szerencsétlen, akinek kezéből a bitorlók kivették az intézetet. Tartsák emlékükben örökké az intézetet s tartsák napirenden az integritás, Muraköz és a tanítóképző kérdését. Üdvözölte a főjegyzőt, polgármestert, Szirmai Miksa ny. tanfelügyelőt, Békefi József kir. segédtanfelügyelőt, Pehm József apátplébánost és Ruiss János jegyzőegyesületi elnököt. Brand Sándor dr. megyei főjegyző másfél évtized távlatában nézi az eseményeket. Magasztalja a volt Csáktornyái tanítóképző működését, kiemeli Zrínyi Károly hatalmas munkálkodását. Hálásan emlékezik a vármegye közönsége az intézet ama növendékeiről, akik a hazáért életűket áldozták s akik ma is annak javán dolgoznak. Zrinyi Károly már negyedszázaddal ezelőtt előre dolgozott az integritásért, amikor Csáktornya monográfiáját megírta. Ennek nagy hasznát vette a vármegye, amikor a határkiigazitó bizottsághoz memorandumot intézett. Ezt viszonzásul átnyújtja Zrinyi Károlynak. Vegyék körül továbbra is szeretettel volt növendékei Zrinyi Károlyt. Szirmai Miksa a fájdalom érzetének ad kifejezést afölött, hogy nem az Alma materben ünnepelhetnek; de örömet is érez, hogy nem feledkeztek meg az anyáról. Munkálkodjanak továbbra is lelkesedéssel, munkakedvvel s oltsák a gyermekek szivébe ezt: Nem, nem soha! Czobor Mátyás polgármester a város közönségének üdvözletét és háláját tolmácsolta a tanítók iránt, akik a háborúban is, a béke frontján is példaadóan működtek és működnek. Fáj a székvárosnak, hogy elszakították Muraközt, mert a megyének szivét szakították szét s a vérző városnak fájdalma mindig a legöszintébb, a legszentebb. Üdvözli Zrinyi Károlyi s kívánja, hogy a lelkes csapat, melyet Csáktornya nevelt, minél előbb üdvözölhesse drága csókkal az elszakított földet. Békefi József dr. segédtanfelügyelő arról szólt, hogy ebből az ünnepségből részt kér az egész megye tanítósága. Legyen Csáktornya szép múltja a — jövő. R u i s János jegyzőegyesületi elnök a tanító és jegyző egybehangzó munkájának szükségességét hangoztatta. Isten áldását kérte az öregdiákok munkájára. M i k Károly mondotta el ezután igazán szónoki hévvel és lendülettel szivbemarkoló ünnepi beszédét. Megemlékezett elhunyt tanáraikról s Peintler Géza ker- kaszentmiklósi tanítóról, kinek hült tetemeit épen ebben az órában helyezik örök nyugalomra. Magyarázatát adta, miért vállalták ők, a fiatalok, ennek a szép ünnepnek megrendezését. Mert a hódoltság alatt levő szülőföldnek gyermekei, Az intézetet elrabolhatták, de annak szelleme él növendékeiben. Lelkesítőén beszélt az összetartásról, az együttérzésről, az Alma Mater iránti szerétéiről. Beszédét, mit könnyezve hallgatott végig a gyűlés közönsége, azzal végezte, hogy, ha a Gondviselés akaratából oly messze volna a felszabadulás ideje, hogy azt a mai generáció nem érhetné meg, ott lesznek majd gyermekeik, kik letörlik a szent földről azt a szennyet, amivel a bitorlók azt bemocskolták. A lelkes ünneplés elmúltával, miben az egybegyűltek a kitűnő szónokot részesítették, Flojhár Tivadar dr. előadása nyomán megalakították a Csáktornyái volt tanítóképző diákszövetségét, melynek örökös diszelnökei lettek: Margitai József kormányfőtanácsos, Zrinyi Károly és Szirmai Miksa, elnök: Novák Frigyes sümegi áll. isk igazgató. Tersztenyák József indítványára Margitai Józsefet átiratban üdvözölték. Ezután Zrinyi Károly elmondotta záróbeszédét s az ünnepi gyűlés ezzel befejeződött. A hősök emlékművénél. A vármegyeházáról az ünneplő tanítók, élükön a koszorút vivő öt cserkésszel levonultak a Horthy- térre a hősi halottak emlékművéhez. Itt vitéz Csermely István mondott lelkeshangu hazafias beszédet. Társai nevében fogadalmat tett, hogy úgy nevelik a rájuk bízott nemzedéket, hogy az visszaszerezhesse ne csak a Csáktornyái tanítóképzőt, de az egész régi hazát. Beszéde végén Serényi Árpád fényképész felvételt készített a találkozó résztvevőiről a hősi emlék előtt. Délben egy órakor a vasúti étteremben társas ebéd volt, amelyen több felköszöntő hangzott eL Főispánváltozás Szegeden. Budapest, szeptember 3. A kormányzó Aigner Károly szegedi főispánt saját kérelmére állásától felmentette és megengedte, hogy elismerését újólag tudtul adják. A háborúi adósságok ügye. Newyork, szeptember 3. World, Hoover elnök bizalmas barátja kijelentette, hogy Montagu Normann látogatásának eredménye- képen a háborús adósságok eltörlése, vagy legalább is a moratóriumnak a háborús adósságokra való kiterjesztése várható. Kommunista összeesküvés Spanyolországban» Madrid, szeptember 3. A rendőrség nagyszabású kommunista összeesküvést leplezett le, amelynek 17 vezérét letartóztatták. A kommunisták szeptember 4-ikére általános forradalmat terveztek.
