Zalamegyei Ujság, 1932. július-szeptember (15. évfolyam, 153-222. szám)

1932-08-30 / 195. szám

2 Zalamegyei Újság 1932 augusztus 30. Az alispán évnegyedes jelentése. A gazdasági helyzetben nincs javulás. — Nagyon gyenge az adózás. teremleni, vagy tegye kötelessé­gévé szigorúan minden háztulaj­donosnak, hogy háza előtt a kocsi - utat öntözíesse úgy, hogy nagy porfeileg ne képződhessék. De lassittassa meg az autókat is, mert az nem igaz, hogy az autóban ülőknek föltétlenül olyan sürgős az utjok, hogy hatalmas porfelle- get kellene kelteniük gyors hala­dásukkal. Lassítsanak ebben a szomorú világban. Tönkre menni ráérünk lassan is. De végül: azt már nem tudom, lesz e írásom­nak foganatja. Nagyon sajnálnám, ha nem lenne, mert hát ezeket a sorokat igazán mindnyájunk ér­dekében írtam és sajnálnám, ha valahonnan például azt kellene hallanom, hogy kellemetlenkedni akarok. Legfőlebb azt mondhat­ják : üres szalmát csépelek. Rövid táviratok. A rendőrség megállapította, hogy Sallai ügyében a hivatalos akták adatait Molnár René dr. ügyvéd juttatta el a külföldi ellen­séges sajtóhoz. Az ügyvéd, aki Sábáitól a kommunista eszmék propagálását is átvette, letartóz­tatása elől Bécsbe szökött. — Vasárnap az épitőmunkások gyű­lésén 200 munkanélküli suhanc tüntetett. A rendőrség ez alkalom­mal használt először gummibotot és szétverte a tüntetőket — A Kaukázusban nagymennyiségű fagyálló vadontermő búzát talál­tak. Kísérletet folytatnak a rend­szeres termesztésre. — Agyon­lőtte a mendei állomáson Lipták János#borvásárló Szegedi Jenőt. ^sta tarjáiig bí­róság elé kerül. — Mohácson felavatták az irredenta országzász­lót. — Az egységespárt csütör­tökön este értekezletet tart. Megvalósítják a látszatadót. A hivatalos lap rendedeletet közöl a jövedelmi adóról, A ren­delet árról intézkedik, hogy mi­lyen eljárást kövessenek az fidó- kivető hatóságok, ha a bevallott és ismert jövedelem valamely adózó életmódjának nem felel meg. A pénzügyi közegek kötelesek a 10 ezer pengőt meghaladó összegű jövedelemmel biró adózók élet­módjára vonatkozó, tudomásukra jutott adatokat egybegyüjteni és az adóalap megállapításánál fel­használni. Ha az adózó é etviszo- nyáinak figyelembe vételével lát­szólagos jövedelem alapján kell az adóalapot megállapítani, a pénzügyi hatóságok az adózót kötelesek arra felszóllitani, hogy az adóbevalláson felül életmódjára vonatkozó adatokat pénzügy mi niszteri rendelettel megállapított kérdőívben nyolc napon belül töltse ki és szolgáltassa be. Az az adózó, aki az ilyen kérdőívek­nek a kitöltését megtagadja, vagy a szükséges felvilágosítást nem adja meg, a kivetés során meg­állapított adóalapnak tiz százalé­kát köteles birság fejében fizetni. A jövedelemadó azoknál az adó­zóknál, akik 500.000 pengőnél nagyobb vagyon után fizetnek vagyonadót, nem lehet kisebb a vagyonadó alapjául vett érték két ezrelékénél. — GAZDÁK FIGYELMÉBE MI Gabona- és liszteszsákok, víz­mentes ponyvák azonnal szál- Itathatok. SchUtz-áruház. Bődy Zoltán alispánnak a szép temberi megyegyülés elé terjesz tendő jelentése részletesen ismer­teti a vármegye közállapotait a májusi közgyűlés óta. A jelentés­ből a következőket emeljük ki : Gazda ági és hitelügyek. A gazdasági helyzet a legutóbbi jelentés megtétele óta — mondja az alispán — nem javult. A me­zőgazdasági termelés és különö­sen az értékesítés terén a nehéz­ségek csak nagyobbodtak. A hi telviszonyok terén a bankkamat­láb leszállításával ugyan némi ja­vulás mutatkozik, azonban a tör­lesztés és a kamatok fizetése igy is nagy gondokat okoz a termelő munka bármely ágában résztvevő adósnak. Ezekkel a súlyos pro­blémákkal foglalkozott a közigaz­gatási bizottság augusztusi ülésén s féléves jelentésében intézkedé­seket kért a kormánytól. Szól a jelentés a téli segélye zés szükségességéről. A mezőgaz­dasági munkások mellett nő a munkanélküliség az ipari munkás­ság körében s egyre emelkedik az úgynevezett inteilektuel szegé­nyek száma is. A téli segélyezés előkészitő munkálatai folyamatban vannak. A vármegye és községek háztartása is súlyos állapotba jutott Az adó­zás különösen a legutóbbi nyári hónapokban a legminimálisahlf A vármegyei pótadó is oly wis mértékben folyik be, hogy az a megyei háztartás dologi szükség­letére is alig elégséges. A sze­mélyi kiadások és nyugdijak fe­dezésére a belügyminiszter négy Ízben 211.595 P előleget, továbbá egyéb vármegyei alapok 667.526 P kölcsönt folyósitottak. A szük­ségletek fedezésére függő kölcsön most már nem vehető föl, mert a korábban fölvett 215.000 P füg - gőkölcsönnek is csak a kamatai voltak tőketörlesztés nélkül az ese­dékesség idején kifizethetők. A vármegyei háztartás nehéz hely­Országos akció a Az ország egész területén nagy arányokban pusztít a sertéspestis s ennek meggátlása érdekében or­szágos akció indult meg. Az akció keretében ma a vármegye összes állatorvosainak bevonásával nagy értekezlet volt a vármegyeházán. A vármegye 5500 pengőt ad a szükséges oltóanyag beszerzésére s ezzel mintegy 2000 darab ser­zeíére jellemző, hogy a folyó hó 15-én vármegyei pótadóban 1.549.273, útadó és közmunka- váltságban 1.902 736, útátkelési szakasz hozzájárulásban 32.427 P hátralékot tartanak nyilván. Számos községnél a hitelezők kénytelenek voliak peres eljárást folyamatba tenni. A bajoknak oka sok tekintetben az adómorál csök­kenése is. A községi és körjegy­zők és egyéb alkalmazottak folyó évi áprilistól julius végéig esedé­kes illetményeit csak úgy lehetett biztosítani, hogy a belügyminisz­ter 98.210 P előleget adott. A miniszterközi bizottság a „Köz­ségi Segélyezési alapiból az al­ispán által ebbői az alapból en­gedélyezett 42.454 P segélyen kí­vül 642.660 P segélyt osztott szét, illetve állított be a községek 1932. évi költségvetésébe. A közbiztonsági viszonyok a vármegye területén . kielégi- tőek. A testnevelés ügyét illetően is kielégitők az állapotok. A leventeintézménynek nemzetnevelő hasznos volta tel­jesen átment a köztudatba. A közegészségügy. A felnőttek egészségi állapota állandóan kedvező volt, a gyer­mekek körében azonban kanyaró és vörhenyjárvány jelentkezett. A trahoma ellen a védekezés egyre nagyobb eredményeket tüntet föl. Az állategészségügyről azt tartalmazza a jelentés, amiről időről időre megemlékeziünk. Kül­földre való állatkivitelünk csaknem teljesen megszűnt. A terrnésredményekre és további terméskilá­tásokra vonatkozóan a jelenlés összegezi mindazt, amit az illetékes gazda sági szervek jelentései alapján már közöltünk. Végül az utak és hidak építé­séről és javításáról szói a jelentés. sertéspestis ellen. tést olthatnak be. Azok részére, akik maguk oltatják be sertései­ket, nagy árkedvezményt nyújta­nak az ollóanyag-termelő intéze­tek : egy liter szérumot 104 pengő helyett 80 pengőért kaphatnak ez évi december 31-ig. Az akcióval minden bizonnyal sikerül az ország sertésállományát a pusztulás ve­szedelmétől megmenteni. A kereszténypárt a királyi hatalom helyreállításáért Győr, augusztus 29. A keresz­tény gazdasági és szociális párt Győrött vármegyei értekezletet tar­tott, amelyen Túri Béla ismertette a legsürgősebb teendőket. Kívánja a párt a belső adósságok kama­tának leszállítását, a tőketartozá­sok összegének csökkentését, az erőszakos árverések felfüggeszté­sét, az árverések költségeinek mérséklését, a termelési költségek csökkentését, a közterhek arányo­sítását, a telepítés megkezdését, a mezőgazdasági hitel megszerve­zését, a munkanélküliek foglalkoz­tatását. A program utolsó pontja igy szól: Miután az Európa po­litikáját irányitó nagyhatalmak már belátták és konferenciákon ismé­telten megállapították, hogy Kelet- és Középeurópa szenvedéseinek oka a monarchia feldarabolása, arra kell törekedni és diplomáciai utón elő kell készíteni, hogy a jogfolytonosság helyreálljon és a magyar királyság hatalma élő va­lóság legyen. A magyar királyi hatalomban rejlik az a történelmi és természetszerű központi erő, amely a Dunavölgyében élő sza­bad nemzeteket a nép érdekeinek megfelelő új kapcsolatban össze­foghatja és a monarchiát mint nagy gazdasági egységet pótol­hatja. A sok baisikerü lépés után ki kell tűznünk az alkotmányos királyság zászlaját Ez nem tisz- teletienseg vagy hálátlanság azok iránt a magyarok iránt, akik az országot a bajból kivezették és újra felépítették, de szükségünk van a királyi hatalom szilárdsá­gára. Előadás a rádióban Göcsejről. Vasárnap este 7 órakor a rá­dióban Nagy Endre, az ismert humorista tartott előadást „Utaz­gatásaim Göcsej országban“ cím­mel. A humorista az idei nyáron Hévizről rándult ki Göcsejbe Kosztolányi Dezső iró társaságá­ban. Megfordultak Nován és Kus- tánszegen s itt szerzett élményei­ből mondott egyet-mást tréfás modorban. Lelkesen szólt a zalai vidék természeti szépségeiről, ame­lyek őt jobban megragadták, mint az Alpok. Majd arról szólt, hogy Kosztolányi Dezső, aki filológus is, a könyvekből tanult nyelvi sajátságokat és népies szokásokat kereste, de bizony nem találta meg. Ez hihető is, mert amit a könyvek meg az egyetem Göcsej­ről tanítanak, az részben már ki­veszett, részben pedig nem elég felleléséhez egynapos rövid kirán­dulás. így az előadás természete­sen tartalmazott néhány megbo­csátható tévedést (Nagy Endre a humorista szemüvegén át nézte a mi Göcsejországunkat), végered­ményben azonban propaganda volt Göcsej mellett s bizonyára felkeltette a kedvet egy-két baran­golni szerető emberben ennek a kedves zalai vidéknek megtekin­tésére. — Elfogott tolvajok. Gyenes- diás és Vonyarcvashegy községek­ben a tavasz óta számos lopás történt. A csendőrség most a tol­vajokat elfogta Tafota János és Szép József gyenesdiási legények személyében, akik csak tyuktol vajlást közel 40 esetben követtek el. Beismertek két pincebetörést is. VÁLLALAT ♦ dolgozik külföldi szaktudással biró művészekkel és szakem­berekkel, elvállal templomfes- tést, művészi kivitelű freskó­kat, oltár- és szószéképátést, szobrokat és mindennemű res­taurálást. — Posta, telefon és levélcím s BAK, ZALAMEGYE.

Next

/
Thumbnails
Contents