Zalamegyei Ujság, 1932. július-szeptember (15. évfolyam, 153-222. szám)

1932-08-28 / 194. szám

rw * 94 4f| jp ^ «V»*»i l»*a 12 fillér 1932 Augusztus 28 Vasárnap. ' Felelős szerkesztő: Herboly Ferenc. Sieiíesztőség és iiaSólivatal: Zalaegemeg, Síecüeiyi-tér 4. Telulon: 128 sz. —FiófflaiööíYaia.: Kesztlely, Xossniü L-n. POLITIKAI NAPILAP Megjelenik hétköznap a kora délutáni órákban. Előfizetési árak: egy hónapra 2*40 pengő negyedévre 7*20 pengő. Népviselet. Július első napjaiban leirat ér­kezett a kultuszminisztertől a Vár­megyei Iskolánki üli Népművelési Bizottsághoz. Leiratában annak az óhajnak adott kifejezést a mi­niszter, hogy első szent királyunk ünnepén a magyar nép képvise­lete is rendszeresen résztvegyen. A körmenet vallási jeliegének te ­jes tiszteietbentartásávai és ennek meghagyásával azt kívánta a mi­niszter, hogy annak eddigi kö­zönsége egészüljön ki a városok és falvak lakosságával, akik szo­kásos népies viseletűkben terve­zett csoportokba rendezve foglal­janak helyet a közönség soraiban. Arra hívta föl tehát a Bizottságot, lépjen érintkezésbe a megye kö­zönségével, hogy innen is vonul­jon fel csapat a körmenetre. Vár­megyénk azonban, sajnos, ilyen csoportot Kiállítani nem tudott, még pedig, mint értesülünk, azért nem, mert nálunk jellemző nép­viselet nincs. Kiskomárom, Kis- kanizsa, Sormás vidéké i elvétve még látható ugyan a régi magyar viselet, de csoportot szervezni le­hetetlenség. Zalából tehát a nép­viselet úgyszólván teljesen eltűnt. Minden vidéke a megyének átvette a „divatos“ ruházatöt és a mai generáció jóformán nem is ismeri már a régi szép festői magyar viseletét, amely ízlés, csín tekin­tetében felülmúlja az összes euró­pai népviseleteket. Mély sajnál­kozással kell azonban megállapí­tanunk, hogy a magyar nemzeti viseletnek a napja Zalában leál­dozott. De, hogy teljesen fele­désbe még se menjen, helyénvaló lenne, ha a Göcsej természeti szépségeinek, sajátosságainak, népszokásainak egybegyűjtésére és széles körökben való ismerteté­sére vállalkozott Iskolánkivüli Népművelési Bizottság a régi nép­viselet bemutatásával is élénkí­tené programját. Talán sikerülne örökösnek tetsző álmából újra életrekelteni a magyar viseletét és Göcsejből indítaná hóditó körútra a vármegye többi részeibe. Mi szorgalmazzuk továbbra is a Gö­cseji Kulturegyesület megalakulá­sát s reméljük, hogy ennek se­gítségével is elérhetjük azt, hogy Göcsej népe visszatér a magyar népviselethez és a gazdasági vi­szonyok javulásával legalább ün­neplő ruháját a régi magyar divat szerint szabatja. A nemzetközi áramlatok eredményes visszaveré­sénél nagy szerep jutna a ma­gyaros népviseletnek. A ruha igen sokszor utat nyit a szívhez, de viszont védőpajzsként szolgálhat a szív és lélek ellen intézett tá­madásoknál. Azt hisszük, Göcsej népe szívesen térne vissza a szép viselethez, s annál szívesebben ál­lana a nemes cél szolgálatába, mert követőkre találna a vármegye más részeiben is és övé lenne a di­csőség, hogy újra él a népvi­selet­Ha a posta a fürdőszezonban nem indit esti járatot Keszthelyről, indíttasson járatot Zalaegerszeg. A zalaegerszeg-keszthelyi posta- aulóbuszjarat létesítése óta állandó a panasz, hogy ez a balatoni és hévízi közlekedés szempontjából Zalaegerszegre é; vidékére telje­sen értéktelen. A járat ugyanis reggel 6 órakor indul Zalaeger­szegről és délután 1 óra 10 perc­kor indul vissza Keszthelyről, úgy, hogy akár Keszthelyen, akár Hévizén csak pár rövid órát tölt­het az autóbusz utasa. Pedig arra volna szükség, ami egyébként már nemcsak a sajtóban, hanem me­netrendi és másféle értekezleteken is sokszor szóba került, hogy a fiirdőszezonbán legalább vasár­nap és ünnepnapokon az esti órákban induljon egy kocsi Keszt­helyről. Valóban érthetetlen, hogy a postavezériga; gatóság, melynek jó üzleti érzéke van, ezzel a kér­déssel egyáltalában nem foglal­kozik, holott az esti járat jól ki­fizetné magát. Az eddigi akció tehát sikerte­lennek bizonyult s mivel már a szezon végére érünk, nincs is szükség a változásra. De a jövőre nézve ajánlanánk valamit a város vezetőségének szives figyelmébe. Ha a posta továbbra is mereven elzárkóznék a nyári esti járat be­vezetése elől, vegye a város ke­zébe az ügyet és üsse helyre a posta hibáját. Indítson vagy maga a város járatot Keszthelyre, Hé­vízre, vagy keressen vállalkozót, aki ezt a forgalmat lebonyolítja. Föltétlenül bizonyos, hogy, ha keres, talál is. Például hozzuk fel itt azt, hogy Győr és Sopron kö­zött egyik győri újság oldotta meg az olcsó -autóbuszjárat kér­dését. A menetdij oda-vissza 3'50 pengő, pedig az ut 32 kilóméter­rel hosszabb, mint Zalaegerszeg és Keszthely közölt. Próbálkoz­nék meg hát a város ilyenformán a keszthelyi és hévízi jó közlekedés létesítésével. A Zalába fuladt egy zalaegerszegi napszámos. Ma délben Zalaegerszeg hatá­rában emberáldozata volt a zalai fürdésnek. Kaczor János 47 éves zalaegerszegi napszámos délelőtt a Zala rétjén kaszált, majd ebéd után negyed 1 óra tájban lement a Zalára egyik társával, hogy meg­mosakodjék. A Kismalom felett levő hid közelében félig levetkő­zött és a viz széléről mosakodni kezdett. Közben megcsúszott és belezuhant a mély vízbe. Társa segítségért kiáltozott, de mire a szabad fürdőből odaérkeztek, Ka­czor már eltűnt. Értesítették a mentőket, akik azonnal kiszálltak a helyszínére. Fél 2 órakor megtalálták a holt­testet. Korhadt gerendát tettek a vonat elé és elvágták a telefon­drótokat Felsőrajk állomásnál. Felsőrajk, augusztus 27. Pén- ken virradóra vakmerő merénylet történt Felsőrajk és Gelse állo­mások között. Az éj folyamán is­meretlen tettesek egy korhadt gerendát helyeztek a vasúti sí­nekre. A gerendán át is haladt az éjszakai nagykanizsai vonat, de szerencsétlenség nem történt, mert a kerekek a korhadt gerendát át­vágták és darabokra zúzták anél­kül, hogy a vonat kisiklott volna. Ugyanezen az éjszakán ismeret­len tettesek a vasútvonal mellett elhúzódó telefonvezeték ellen is merényletet követtek el. Éjszaka felmásztak az egyik oszlopra és elvágtak öt telefonhuzalt, a többi hármat érintetlenül hagyták. A merénylet az állomásfőnök meg­állapítása szerint éjszaka 2 óra 5 perckor történt. A főnöknek ugyanis vendége volt és igy ké­sőig fentmaradtak. Két óra 5 perckor süvítő hangot hallottak, mely nyilván a drótok elszaka­dásától eredt. A hangot sikoltás­nak gondolták és ki is néztek, de nem láttak semmit. A telefonvonalak elvágását reg­gel fedezte fel az őr. Intézkedtek a vonalak rendbehozásáról, egyút­tal a Kettős merénylet ügyében a csendőrség erélyes nyomozást in­dított. A merényiéiről értesítették a kanizsai csendőr szárnyparancs­nokságot is. Tizenkét évre Ítélték a sógorgyilkos háztulajdonost. Budapest, augusztus 27. A tör­vényszék tegnap délután hirdette ki Ítéletét Boros István levente­oktató, háztulajdonos ügyében és Borost szándékos emberölésért 12 évi fegyházra Ítélte. Az elitéit és az ügyész felebbezett. A centrum és Hitler tárgyalásai. Berlin, augusztus 27. A biro­dalmi gyűlés augusztus 30 ikí megnyitó ülésének várható fejle­ményei élénken foglalkoztatják a, politikai köröket és az egész: közvéleményt. Számolnak azzal, hogy a kormány esetleg ismét feloszlatja a parlamentet, tekin­tettel arra, hogy a pártviszonyok miatt nem lehet a birodalmi gyű­léstől eredményes munkát várnL A Bayerische Curir foglalko­zik a politikai helyzet alakulá­sának eshetőségeivel. Elképzel­hetőnek tartja, hogy egy hivatal­nok kormánynak sikerül a biro­dalmi gyűléssel együttműködni, de ez a kormány nem állhatna a jelengi vezetés alatt. A centrum és a nemzeti szocialista párt tár­gyalásainak sem optimista, sem pesszimista beállítása nem helyt­álló. A tárgyalások tovább foly­nak és az eredmény attól függ, rászánja-e magát a Hitler párt elfogadható tárgyalási alapra. Sanjurio kapitány apja cellájában tartóz» kodik. Madrid, augusztus 27. Sanjurio tábornokot az eredeti tervtől el­térően nem a Baleari szigetekre vitték, hanem az ország belse­jébe, Santander tartomány egyik fogházába. Sanjurio kapitány, akit a biróság felmentett, azt az en­gedélyt kérte a fegyházigazgató­tól, hogy egy ideig atyjával ma­radhasson annak cellájában. Az igazgató teljesítette a kérést. Az éhhalállal küzdenek: az erdélyi kisiparosok. Bukarest, augusztus 27. A par­lament felirati vitájában felszólalt Szabó Béni magyarpárti képvi­selő, aki a kisiparosok súlyos helyzetével foglalkozott. A kis­iparosok tömegei — mondotta — valósággal éheznek. Az iparosok és kereskedők 50 százaléka tönkre ment, további 30 százaléka pedig vagyona roncsaiból tengeti életét. Kivánta a kisiparosok megsegíté­sét, a tisztviselők és nyugdíjasok hátralékos illetményeinek rende­zését és az állampolgársági tör­vény módosítását. Szőlői szállítunk Angliába és Hollandiába« Budapest, augusztus 27. Angliá­val és Hollandiával sikerült meg­állapodást kötni, amelynek értel­mében a két ország magyar szőlőt vásárol. A két országba napi két vagon szőlő megy. Filmfelvétel Badacsonyban. A budapesti Hunnia film­gyár új magyar film készül, amely részben a Balaton mellett Bada­csonyban veszik fel szeptember közepén.

Next

/
Thumbnails
Contents