Zalamegyei Ujság, 1932. július-szeptember (15. évfolyam, 153-222. szám)
1932-08-07 / 178. szám
1932 augusztus 7. Zalam egyei Újság 3 Rajtavesztett a hires besurranó tolvaj. A keszthelyi csendőrség jó fogása. A tihany-szántődi révhajó díjszabásának leszállítása. A m. kir. kereskedelemügyi miniszter folyó évi augusztus hó 3-án kelt 150 273— I. szám alatti rendeletével 'a tihany-szántóéi rév- hajó díjszabását jelentékenyen mérsékelte. Az utazóközönséget elsősorban az autóknak és általában a forgalmi eszközöknek díjszabása érdekli, amelyeket a következőképen állapítottak meg : Üres személy* és teherautó, vagy üres pótkocsi az eddigi 5 P helyett csak 2.50 P-t fizet, rakott teherautó, vagy rakott pótkocsi 5 tonnáig az eddigi 10 P helyett 8 P-t fizet, 5 tonnán felül az eddigi 15 P helyett 12 P-t fizet. A régi díjszabás szerint az autók vezetője külön fizetett 30 fillért, a leszállított díjszabás szerint az autóvezető mentesül a fizetés alól. A külön járat dija az eddigi 20 P helyett 12 P. Motor- kerékpár az eddigi 2 P helyett csupán 1.50 P t fizet. A motor- kerékpár pótkocsija az eddigi 3 P helyett 2 P t fizet. A két utóbbinál sem fizeti a kerékpár vezetője az eddigi 30 fillért. Az üres kocsi, szekér, hintó az eddigi 1 P helyett 80 fillért fizet, mely utóbbi díjtételben benfoglaltatik a járómü vezetőjének átkelési dija is. Az élőállatoknál, áruknál stb. szintén jelentékeny, cca 20—30 százalékos dijleszállitás történt. A kereskedelemügyi miniszter a dijieszállitással az utazóközönség részéről megnyilvánult óhajnak kíván eleget tenni, remélve, hogy a dijleszállitás révén a kompnak nagyobb igénybevétele következik majd be. Főutcán egy ház, mely áll több lakásokból, két üzlethelyiséggel belsőség 200 n-öl, kerthelyiség 200 n-öl, kedvező fizetési feltételek mellett eladó, esetleg e^y hentesüzlet bérbe adandó. Cim a kiadóhivatalban, ^ Zalaegerszeg. ^ természet sem hatott rájuk zavarólag. Elismerésemet fejeztem ki a tanítónak a tapasztaltak felett és további buzgó munkálkodását kértem abban az irányban, amelybek eddig haladt. A gyermekekhez is intéztem néhány buzdító szót. Csillogó szemeikből ki lehetett olvasni, hogy ők is örülnek megelégedésemnek. Ezután megkérdeztem Zsuró Péter tanítót, hogy mióta gyakorolja a szabadban való tanítást, mi vezette erre és miben látja előnyét a zárt teremben való tanítás felett. — A szabadban való tanítást már a harmadik éve gyakorlom — válaszol a tanító. Erre az vezetett, hogy 10 hónapon át zárt teremben, romlott levegőben való tartózkodás úgy a tanító, mint a gyermekek egészségére káros hatással van. Gyakoriak voltak a hurutos, különféle járványos betegségek. Egy alkalommal, mikor itt a kertben foglalatoskodtam, azon tűnődtem, hogy miként változtathatnék ezen a szomorú állapoton. — Tekintetem erre a terebélyes diófára esett. Második Archime- desként kiáltottam fel: „Megvan“. Pénz sem kell hozzá. Itt van ez A múlt vasárnap adtunk hirt arról, hogy Keszthelyen a Jókai u. 11 szám alatt nyaraló Kalmár • Béla operaénekes szobájába julius 28-án hajnalban ismeretlen tettes a nyitott ablakon át bemászott és aranyóráját, cigarettatárcáját és levetett ruháját magához véve oly ügyesen távozott, hogy Kalmár csak reggel vette észre a lopást. A nyomozás során sikerült elfogni a vakmerő tolvajt Csarna József kőmüvessegéd személyében. nagy diófa, hatalmas árnyat vet. Alatta elhelyezhetjük a padokat, taneszközöket. Jó levegő mellett, Isten szabad ege alatt a gyermekek figyelme élesebb lesz és nem álmosodnak el, mint a zárt, zsúfolt szobában egészségükre is jótékony befolyással lesz. Másnap már ide hurcolkodtunk és itt végeztük a tanítást. Azóta nincs penészvirág, nincs járványos gyermekbetegség, nincs mulasztás. A gyermekek egészségesek, vidámak, figyelmesek, éberek ; a tanítási eredmény is jobb, mint a négy fal között fojtó, elálmo- sitó levegőben. — Tavasszal, mikor az idő megenyhül, már kihurcolkodunk, és ősszel, mig a dér nem mutatkozik, nem vonulunk be. Természetesen, ha időközben zivataros napok következnek be, amig az tart, bemegyünk a tanterembe. — Ezt könnyű szerrel tesszük, mert a padok 2 üléssel vannak készítve és azokat négy nagyobb gyermek könnyűszerrel ki és be viheti. Bemutatta ezt is. A gyermekek vezényszóra a mozgatható padok mellé állottak és azokat pár pillanat alatt minden legkisebb zavar nélkül helyükre szállították az iskolába. Kihallgatásakor derült ki, hogy a 26 éves. nyitrai születésű Csarnát Balatonfüred, Siófok és több más község rendőrhatósága körözi, mert a kőmüvessegéd „hires“ besurranó tolvaj, akinek elcsipésével jó fogást csinált a keszthelyi csendőrség. Az operaénekestől lopott tárgyakat Csarna a temetőben egy bokor alá ásta el, ahol meg is találták azokat. Elbúcsúzva a tanítótól és a gyermekektől, afelett elmélkedtem, hogy egy kis jóakarattal, ügybuzgalommal, a pálya iránti szere- tetből mennyi üdvös dolgot lehet végezni. Hazatérve Zsuró Péter tanítót javaslatba hoztam a vármegye törvényhatósági bizottságánál megjutalmazásra. 100 korona jutalomban részesült. A jutalmat a kir. tanfelügyelői hivatalban e szavakkal vette át: „Köszönöm a jutalmat. De kijelentem, hogy én nem jutalomért dolgoztam és dolgozom, mert anélkül is kötelességemnek ismerem tanítványaim szivébe a magyar haza iránti szeretetet ültetni, erősiteni, őket a magyarnyelv tökéletes elsajátítására oktatni. A jutalomból azt látom, hogy illetékes helyen a hazafias irányú, becsületes munkát végző tanítók munkáját méltóképen megbecsülik.“ Áll-e még a nagy diófa ? Él e még Zsuró Péter ? Nem tudom. A közoktatásügyi miniszternek azonban hálával tartozom, hogy a fent em tett rendeletével ezt a kedves emlékemet felújította. Szirmai Miksa. Hazaküldik az idegen megyékbe szerződött zalai munkások egy részét. Nagy feladat vár a téli inségakcióra. Emlékezetes, hogy a tavasz elején a megyei hatóságok össze- iratták az egyes járásokban és városokban az idénymunkára elszerződött mezőgazdasági munkásokat. Már akkor kitűnt, hogy az idén nagy nehézségek gördülnek a munkások elhelyezkedese és kereseti lehetősége elé Amig egyes vidékekről aránylag kedvező szambán kaptak alkalmazást az idénymunkások, addig a vármegye jelentékeny részében az előző évekhez viszonyítva csak csekély számban tudtak elhelyezkedni. A zalaegerszegi járás olyan községeiből, ahonnét máskor 15 20 ember ment el zalai, vagy más megyebeli uradalmakba, az idén csak egy-két ember jutott egész nyári alkalmazáshoz. Nehézségek mutatkoztak a letenyei és alsó- lendvai járásban, valamint a tapolcaiban is. Tapolcáról például azelőtt' 4 -500 ember ment el 3—4 hónapos idénymunkára, az idén csak 40 ember kapott alkalmazást egy hónapra. A szerződés nélkül maradt munkások abban reménykedtek, hogy idehaza majd napszám munkát kapnak. Ez a reménykedés azonban megyeszerte csak részben vált be. Az uradalmak és a kisebb gazdaságok is csak mérsékelt számban tudtak munkát juttatni anyagi nehézségeik miatt. Éhez a kedvezőtlen helyzethez most újabb bajok járultak. A megye több részéről kaptunk olyan jelentést, hogy az egész szezonra szerződtetett idénymunkások egy részét idegen megyékből, de zalai uradalmakból már most elbocsájt- ják, s a munkások kisebb-nagyobb csoportokban érkeznek haza. Az elbocsátás oka, hogy az uradalmak nem bírják a munkások járandóságait előteremteni. A szerződés alapján a munkások legnagyobb része ugyan megkapta természetbeni járandóságát, de készpénz-díjazását csak az eddig leszolgált időre. Vannak helyek, ahol a természetbeni járandóságot sem tudták még kiutalni. Ilyen esetek leginkább az idegen megyékben fordultak elő. Gyomorbetegeknek VIZ gyógyital a hazai Epebajoknál, a tüdő bizonyos megbetegedéseinél nélkülözhetetlen gyógyszer. Elsőrangú asztali viz. Megszünteti a székrekedést és a gyomorégést. Mérségelt árban, másfélliteres palackban is forgalomba kerül. Mindenütt kapható. vezérképvi- Édeskuty L. Ásványvíz Keresk. R.-T. Budapest, V., Erzsébet-tér 8. Telefon: 814-28, 817— 20. 5425 Ez a helyzet súlyos feladat elé állítja a téli inségakciót, mert sok olyan munkás lesz, akinek nyári keresete nem fedezi a téli gabonaszükségletet. Külön nehézségek mutatkoznak a tapolcai járásban a kőbánya-munkásoknál. A bányák, amelyek más években 3 milliót is kifizettek munkabérekre, az idén csak 5—600 ezer pengő munkabért tudlak juttatni a tapolcai járás munkásainak. Gondolatok Marton Boldizsár „Inznlmán sírokon“ c. müve olvasása ntán. Naplórészlet. A tanítvány emlékezése a könyv 10 éves jubileuma alkalmából. Lélek-örülte és lélek-siría férfi- irás. Ritka érzékenység, benyomásokra áhitó s azokat szomjasan magába szívó lélek őszinte megnyilvánulása. Olyan ember az írója, akinek a lelke tele volt húrral. Ezeket a húrokat pendítette egybe s alkotott belőle felséges élet-zenét örök ifjúságának minden benyomása. Abszolút idealizmus, magyar jellem, ember sors, erő s keresztényi, szinte dogmatizáit megnyugvás csendül ki ebből a diadalmas symphoniá- ból. Alaptermészete mély hangok messziről jövő, de határozott akkordjaiból tevődik össze. Marton Boldizsár nem báb; már csak hiúságból is gyakorolja az önuralmat ; tudatában van erejének, férfi voltának, hivatottságának. Magasan jár, délceg a tartása,, fölfelé tekint: megtestesült Idealizmus. Közben állandóan keres valakit, jóformán öntudatlanul, bevallatlanul. Ennek a maga előtt is csak néha bevallott keresésnek az eredménye pendíti meg életzenéjének üveghangú muzsikáját. Mert a Leilára találás ez. Fehér, tiszta, szent dallam: Szerelem. A csókjába már belekerül valami izga- tottabb hangárnyalat: a tiszta szenvedély búgó sajátossága. Ebből árad belé az a hatalmas intuitiv erő, mely minden szép ter- vezgetés ellenére megsejtteti vele a kék madár korai tovaröptét Marton Boldizsár egyszer már lehetett igazán boldog az életben. De akkor határtalanul boldog. Talán jó, hogy a sors épen a háborús idők közepette juttatta számára ezt a múló .mennyországot. A háború irtózatossága s a szerelem édességének ellentéte csak növelhette boldogságát. Ha még egyszer „boldog“ próbált volna lenni, talán kétségbeesett, tragikus valóságként tűnt volna fel előtte egész élete. De idealizmustól átitatott lelke szomjasan és hűségesen szállt a párja : a kék madár után. Leila szelíd szőke fürtje, szemeinek azúr végtelenje
