Zalamegyei Ujság, 1932. július-szeptember (15. évfolyam, 153-222. szám)
1932-07-09 / 153. szám
Í9S2 Julius 9 Szombat, Felelős szerkesztő: Her XV 153. szám Sieríesztőség és íiadóliTatal: Zalaeaerszég, szecfeenyi-tér i. | POLITIKAI NAPILAP Előfizetési árak: egy hónapra 2-40 pengő TeMon: 128 sz. — FiÓKiaSÖlliYatal: Kesztkely, Kossurn L.-H. j Megjelenik hétköznap a kora délutáni órákban. ______________negyedévre 7-20 pengő.___________ hadi r epülőgéppel és 50 nehéz tankkal. — Ez a kimutatás nekünk szól. Hogy rémüldözzünk, Hogy minél kevesebbet beszélgessünk a revízióról, A Muraszombattól majd Temesvárig húzódó érintkezési vonalon úgy támadhatnak ránk, hogy 24 óra alatt eltűnik a csonka ország a föld színéről. Gondolják ők. Arra természetesen nem számitanak, hogy a felfuvalkodottakat igen gyakran uióléri Isten büntető keze és, hogy a rabiott holmi megtartására nagyon gyengék még a legerősebb hadseregek is. Sok példa van erre a világtörténelemben, Arról sem szó! a kimutatás, hogy „Jugoszláviának“ lakosságából mennyi a megbízható elem és, hogy háború esetén első sorban az 1.200.000 embernek háromnegyedét kell féken tartani, mert legalább is ennyien nem lelkesednek Jugoszláviáért. Akikre számíthatnak, azok a — szerbek Ennek figyelemre méltatásává bátran elmondhatjuk, hogy a ki mutatás nem rettent meg minket A fegyvereknek nagy része min den valószínűség szerint vissza felé sül el. Még mindig nincs megegyezés Lausanneban. Politikai nyilatkozatra készülnek a hatalmak. JEGYZETEK. A konferenciák mindaddig nem hozzák meg a kívánt eredményt, amig a tanácskozó államok között különbségeket tesznek, amig egyik a másikkal szemben a győző szerepében tetszeleg. És, ha végigtekintünk a „békekötések“ után összeült konferenciákon, megállapíthatjuk, hogy ezek a konferenciák alig tériek el csak valamiben a béketárgyalásoktól. Az úgynevezett győzök egyszerűen megismételni akarták mindazt, amit a béketárgyalásokon cselekedtek. Hogy semmi feledésbe ne menjen. Maradjon minden az addigiban és a békeszerződésekkel teremtett állapotok, amelyek, amint nyilvánvaló, egész Európának, sőt Amerikának is vesztét okozzák, újabb megerősítést nyerjenek. A legyőzött meg szép csendesen fizessen a győzőnek és vezekeljen bűneiért. Mert hát a legyőzött a bűnös a háború felidézésében. Ezt szokás mondani, hogy annál jogosabban lehessen utolsó csepp zsirját is kipréselni. Játék ez a tűzze!, melynek kárát a győzők vallják, ha újabb világégéssel kedveskednek az emberiségnek. A legyőzőiteknek rosszabb sorsuk már úgy sem lehet. i Nem mondunk újat azzal, hogy olcsó az emberélet. Az ember előtt mindig ez volt a legolcsóbb. A művelt, a kulturált, a finomlelkű embert még ma is az érdekli a leginkább, hol, mikor és hogyan vész el egy emberi élet. Minden esemény csak akkor érdekes valóban, ha emberéletben kár esik. Különben érdektelen. Az újságokban nagy szerényen húzódik meg egy hirecske: „Newyorkban a függetlenség napját két napig tartó ünnepséggel ülték meg. A szokásos ünnepi balesetek több, mint 200 emberéletet követeltek áldozatul“. — No tessék. Ez volt az ünnep, a balesetek a „szokásosak“ voltak. Hogy árvák, özvegyek maradtak, hogy az ilyenkor „szokásos“ áldozatokért keserű könnyek hulltak, arról nem szól senki, azzal senki sem törődik. Hisz olyan sok az ember. Különösen Newyorkban! De nálunk is. Hiszen nemrégiben mondotta egyik előkelőség, hogy arról nem tehetünk, ha a harcban egyesek elesnek, azért tovább kell mennünk a magunk utján. Ne fájjon hát a szivünk egymásért. Oicsó portékát, bóvlit nem kell siratni. — Ilyen magasságra emelt bennünket a huszadik század! * Megint olvastunk egy kimutatást a szerbek hadierejéről. Vagyon nékik háború esetén 1 200.000 emberök, kik dolgoznak a többek között puska, revolver és szurony leszámításával 11 ezer I gépfegyverrel, 2300 ágyúval, melyek közül 300 nehéz üteg, 1100 Lausanne, julius 8. Az éjszaka folyamán Lausanneban döntő tanácskozások folytak a német jóvátételek ügyében. Herrioí francia miniszterelnök megállapodott Papén német kancellárral, hogy a lausannei egyezményből kihagyják a politikai kérdéseket. A < német delegáció hozzájárult, hogy a szerződésben ne tegyenek említést a fegyverkezésről és a Versailles! szerződés 231. cikkelyének törléséről. Fentartotta azonban azt a jogát, hogy később akár Genf ben, akár diplomáciai utón felvethesse ezeket a kérdéseket. Az angol miniszterek azt ajánlották, hogy a szerződés elé tegyenek magyarázó szöveget, amely méltatja az egyezmény jelentőségét. Herriot hozzájárult, hogy a szerződésben utaljanak a világgazdaság helyreállításának nagy fontosságára. Az angol-német tárgyalások éjjel 1 óráig tartottak. Akkor az angol delegátusok a franciákkal ültek össze. Fél 3 órakor hajnalban közölték a sajtóval, hogy az angol és francia delegáció között megegyezés jött létre a bevezető szövegben. A német delegáció némi módosításokat ajánlott. A végleges szöveget ma juttatják el Papén kancellárhoz. A francia és angol delegáció ma reggel 9 órakor újabb tanácskozásra ült össze. Róma, julius 8. Az Osservatore Romano, a Vatikán hivatalos lapja vezércikkében a jóvátételek és a háborús adósságok ügyével foglalkozik. Megállapítja, hogy az egyetlen megoldás a tartozások teljes törlése, ami már XV. Benedek pápa békeszózatának is alapvető javaslata volt. Elismeréssel ir a lap Grandi olasz külügyminiszterről, aki a Miatyánkból vett idézettel a legnagyobb igazságot mondotta ki. Grandi rámutatott, hogy az Evangélium a legfőbb szociális törvénykönyv. A Szent- irásban minden problémára van megoldás, az emberek azonban nem cselekszenek mindig igy. Páris, julius 8. Lausannei jelentés szerint a tervezett megállapodás bevezető részébe felvesznek bizonyos nyilatkozatot, amely az egyenjogúság és a háborús felelősség kérdését is érinti. A német átalányösszeg vitáját még nem kezdték meg újból, mivel előzőén a megállapodás többi részében kívánnak megegyezést. Az Echo de Paris jelentése szerint Herriot az átalány összegét hajlandó 4 milliárdról háromra leszállítani. A lap éles hangon kifogásolja ezt, mert szerinte az 5 milliárdból sem lett volna szabad engedni. Különben a lap úgy véli, hogy a 3 milliárdba sem egyeznek meg, mert Németország ekkora összeg fizetésére sem hajlandó. A kötvények ügyében is ellentétek mutatkoznak. réből származik a keresményük. A kedvezményeket azok a gazdák vehetik igénybe, akiknek adóssága az ingatlanuk kataszteri tiszta jövedelmének húszszorosát meghaladja. Ezek a gazdák a kedvezményeket azzal a feltétellel igényelhetik, hogy lejárt tartozásuknak négyhavi, illetőleg ie nem járt tartozásuknak háromhavi kamatát augusztus 16 ig készpénzzel kifizetik. További feltétel, hogy az illető adósok jelenlegi adóhátraléka ne legyen nagyobb, mint 1931 december 31-én volt. A törlesztéses kölcsönök adósai félévi annuitást kötelesek fizetni. A rendelet által nyújtott kedvezmények igen lényegesen könnyítik az adósok helyzetét. Bírói Ítélettel csak november 1-e utáni időre kötelezhetők az adósok fizetésre, Eddig az időpontig sem perköltség, sem végrehajtási költség nem számítható fel velük szemben. Árverés egyáltalán nem tűzhető ki a kedvezményben részesülőknek ingatlanaira, sőt ez a kedvezmény kiterjed az ingatlanok haszonélvezetére, továbbá bizonyos ingókra is, úgy mint az ingatlan terményeire, gyümölcseire, gazdasági gépekre, állatokra és egyebekre. Bizonyos feltétel mellett a legutóbbi napokban megtartott árverés is hatálytalanítható, ha az árverést legkésőbb julius 15-ig tartották meg és az adós a fentiekben vázolt fizetési kötelezettségeknek eleget tesz. Külön gondoskodik a javaslat azokról a nagyobb mértékben eladósodott gazdákról, akiknek adóssága ingatlanuk kataszteri tiszta jövedelmének negyvenszeresét is meghaladja. Ezeknek is megadja az ingatlan- árverés felfüggesztésének kedvezményét a rendelet anélkül, hogy a kamatfizetést, vagy annuitásfizetést követelne tőlük. E rendezés következtében olyanok is részesülnek az árverésfelfüggesztés kedvezményében, akik a földteherren- dezési eljárásban nem vettek részt, vagy pedig ott el lettek utasítva. A moratórium hatása alól ki vannak véve: az adók és közadók módjára behajtandó köztartozások, a mezőgazdasági ingatlanokra azonban 1932 november első napja elölt ingatlanárverést elrendelni nem lehet; közjegyzőt megillető hagyatéki tárgyalási és egyéb dijak; az 1932 március hó első napja után kiállított váltók vagy oly magánjogi címen alakult követelések, amelyek 1932. évi március hó 31. napja után keletkeztek; a termelési hitelekből eredő követelések. A moratóriumot annyiban kell alkalmazni, amennyiben azt az eljáró bíróság az eset körülményeihez képest méltányosság szerint indokodnak taitja. A kedvezmény az illetékes járásbíróság szóbeli bejelentés alapján is igényelhető. Több felszólalás után Zsitvay igazságügyminiszter kijelentette, hogy a rendelet nem moratóriumot, A moratórium rendelet a 33-as bizottság előtt. Az országgyűlés 33 as bizottsága tegnap délután tárgyalta az árverések felfüggesztéséről szóló (gazda-moratórium) rendeletet. A rendelet lényege az, hogy az eladósodott mezőgazdák tartozásainak megfizetése tekintetében október 31-ig terjedő kiméleti rendelkezések lépjenek életbe. A rendelet elsősorban azoknak nyújt védelmet, akiknek mező-, vagy szőlőgazdaság céljaira szolgáló ingatlanuk van, de védelmet biztosit az erdő- és kertgazdasági ingatlanoknak is, ha ezek összefüggésben vannak mező-, vagy szőlő- gazdaság céljaira szolgáló ingatlanokkal. Kiterjed továbbá a védelem a mezőgazdák beltelkein levő kisebb házakra, valamint azoknak a házingatlanára is, akiknek mezőgazdaságilag müveit föld- tulajdonuk nincsen, de élethivatásuknál fogva a mezőgazdaság kö
