Zalamegyei Ujság, 1932. július-szeptember (15. évfolyam, 153-222. szám)

1932-07-09 / 153. szám

Í9S2 Julius 9 Szombat, Felelős szerkesztő: Her XV 153. szám Sieríesztőség és íiadóliTatal: Zalaeaerszég, szecfeenyi-tér i. | POLITIKAI NAPILAP Előfizetési árak: egy hónapra 2-40 pengő TeMon: 128 sz. — FiÓKiaSÖlliYatal: Kesztkely, Kossurn L.-H. j Megjelenik hétköznap a kora délutáni órákban. ______________negyedévre 7-20 pengő.___________ hadi r epülőgéppel és 50 nehéz tankkal. — Ez a kimutatás ne­künk szól. Hogy rémüldözzünk, Hogy minél kevesebbet beszél­gessünk a revízióról, A Mura­szombattól majd Temesvárig hú­zódó érintkezési vonalon úgy tá­madhatnak ránk, hogy 24 óra alatt eltűnik a csonka ország a föld színéről. Gondolják ők. Arra természetesen nem számitanak, hogy a felfuvalkodottakat igen gyakran uióléri Isten büntető keze és, hogy a rabiott holmi megtartására nagyon gyengék még a legerősebb hadseregek is. Sok példa van erre a világtörténelem­ben, Arról sem szó! a kimutatás, hogy „Jugoszláviának“ lakosságá­ból mennyi a megbízható elem és, hogy háború esetén első sor­ban az 1.200.000 embernek há­romnegyedét kell féken tartani, mert legalább is ennyien nem lelkesednek Jugoszláviáért. Akikre számíthatnak, azok a — szerbek Ennek figyelemre méltatásává bátran elmondhatjuk, hogy a ki mutatás nem rettent meg minket A fegyvereknek nagy része min den valószínűség szerint vissza felé sül el. Még mindig nincs megegyezés Lausanneban. Politikai nyilatkozatra készülnek a hatalmak. JEGYZETEK. A konferenciák mindaddig nem hozzák meg a kívánt eredményt, amig a tanácskozó államok között különbségeket tesznek, amig egyik a másikkal szemben a győző sze­repében tetszeleg. És, ha végig­tekintünk a „békekötések“ után összeült konferenciákon, megálla­píthatjuk, hogy ezek a konferen­ciák alig tériek el csak valami­ben a béketárgyalásoktól. Az úgy­nevezett győzök egyszerűen meg­ismételni akarták mindazt, amit a bé­ketárgyalásokon cselekedtek. Hogy semmi feledésbe ne menjen. Ma­radjon minden az addigiban és a békeszerződésekkel teremtett ál­lapotok, amelyek, amint nyilván­való, egész Európának, sőt Ame­rikának is vesztét okozzák, újabb megerősítést nyerjenek. A legyő­zött meg szép csendesen fizessen a győzőnek és vezekeljen bűneiért. Mert hát a legyőzött a bűnös a háború felidézésében. Ezt szokás mondani, hogy annál jogosabban lehessen utolsó csepp zsirját is kipréselni. Játék ez a tűzze!, mely­nek kárát a győzők vallják, ha újabb világégéssel kedveskednek az emberiségnek. A legyőzőitek­nek rosszabb sorsuk már úgy sem lehet. i Nem mondunk újat azzal, hogy olcsó az emberélet. Az ember előtt mindig ez volt a legolcsóbb. A művelt, a kulturált, a finomlelkű embert még ma is az érdekli a leginkább, hol, mikor és hogyan vész el egy emberi élet. Minden esemény csak akkor érdekes való­ban, ha emberéletben kár esik. Különben érdektelen. Az újságok­ban nagy szerényen húzódik meg egy hirecske: „Newyorkban a függetlenség napját két napig tartó ünnepséggel ülték meg. A szokásos ünnepi balesetek több, mint 200 emberéletet követeltek áldozatul“. — No tessék. Ez volt az ünnep, a balesetek a „szoká­sosak“ voltak. Hogy árvák, özve­gyek maradtak, hogy az ilyenkor „szokásos“ áldozatokért keserű könnyek hulltak, arról nem szól senki, azzal senki sem törődik. Hisz olyan sok az ember. Külö­nösen Newyorkban! De nálunk is. Hiszen nemrégiben mondotta egyik előkelőség, hogy arról nem tehetünk, ha a harcban egyesek elesnek, azért tovább kell men­nünk a magunk utján. Ne fájjon hát a szivünk egymásért. Oicsó portékát, bóvlit nem kell siratni. — Ilyen magasságra emelt ben­nünket a huszadik század! * Megint olvastunk egy kimuta­tást a szerbek hadierejéről. Va­gyon nékik háború esetén 1 200.000 emberök, kik dolgoznak a többek között puska, revolver és szurony leszámításával 11 ezer I gépfegyverrel, 2300 ágyúval, me­lyek közül 300 nehéz üteg, 1100 Lausanne, julius 8. Az éjszaka folyamán Lausanneban döntő ta­nácskozások folytak a német jó­vátételek ügyében. Herrioí francia miniszterelnök megállapodott Pa­pén német kancellárral, hogy a lausannei egyezményből kihagyják a politikai kérdéseket. A < német delegáció hozzájárult, hogy a szer­ződésben ne tegyenek említést a fegyverkezésről és a Versailles! szerződés 231. cikkelyének törlé­séről. Fentartotta azonban azt a jogát, hogy később akár Genf ben, akár diplomáciai utón fel­vethesse ezeket a kérdéseket. Az angol miniszterek azt ajánlották, hogy a szerződés elé tegyenek magyarázó szöveget, amely mél­tatja az egyezmény jelentőségét. Herriot hozzájárult, hogy a szer­ződésben utaljanak a világgazda­ság helyreállításának nagy fon­tosságára. Az angol-német tár­gyalások éjjel 1 óráig tartottak. Akkor az angol delegátusok a franciákkal ültek össze. Fél 3 óra­kor hajnalban közölték a sajtóval, hogy az angol és francia delegá­ció között megegyezés jött létre a bevezető szövegben. A német de­legáció némi módosításokat aján­lott. A végleges szöveget ma jut­tatják el Papén kancellárhoz. A francia és angol delegáció ma reggel 9 órakor újabb tanácsko­zásra ült össze. Róma, julius 8. Az Osservatore Romano, a Vatikán hivatalos lapja vezércikkében a jóvátételek és a háborús adósságok ügyével foglalkozik. Megállapítja, hogy az egyetlen megoldás a tartozások teljes törlése, ami már XV. Bene­dek pápa békeszózatának is alap­vető javaslata volt. Elismeréssel ir a lap Grandi olasz külügymi­niszterről, aki a Miatyánkból vett idézettel a legnagyobb igazságot mondotta ki. Grandi rámutatott, hogy az Evangélium a legfőbb szociális törvénykönyv. A Szent- irásban minden problémára van megoldás, az emberek azonban nem cselekszenek mindig igy. Páris, julius 8. Lausannei je­lentés szerint a tervezett megálla­podás bevezető részébe felvesz­nek bizonyos nyilatkozatot, amely az egyenjogúság és a háborús felelősség kérdését is érinti. A német átalányösszeg vitáját még nem kezdték meg újból, mivel előzőén a megállapodás többi ré­szében kívánnak megegyezést. Az Echo de Paris jelentése szerint Herriot az átalány összegét haj­landó 4 milliárdról háromra le­szállítani. A lap éles hangon ki­fogásolja ezt, mert szerinte az 5 milliárdból sem lett volna szabad engedni. Különben a lap úgy véli, hogy a 3 milliárdba sem egyez­nek meg, mert Németország ek­kora összeg fizetésére sem haj­landó. A kötvények ügyében is ellentétek mutatkoznak. réből származik a keresményük. A kedvezményeket azok a gazdák vehetik igénybe, akiknek adóssága az ingatlanuk kataszteri tiszta jö­vedelmének húszszorosát megha­ladja. Ezek a gazdák a kedvez­ményeket azzal a feltétellel igé­nyelhetik, hogy lejárt tartozásuk­nak négyhavi, illetőleg ie nem járt tartozásuknak háromhavi kamatát augusztus 16 ig készpénzzel kifi­zetik. További feltétel, hogy az illető adósok jelenlegi adóhátra­léka ne legyen nagyobb, mint 1931 december 31-én volt. A törlesztéses kölcsönök adósai félévi annuitást kötelesek fizetni. A rendelet által nyújtott kedvez­mények igen lényegesen könnyí­tik az adósok helyzetét. Bírói Íté­lettel csak november 1-e utáni időre kötelezhetők az adósok fi­zetésre, Eddig az időpontig sem perköltség, sem végrehajtási költ­ség nem számítható fel velük szem­ben. Árverés egyáltalán nem tűz­hető ki a kedvezményben része­sülőknek ingatlanaira, sőt ez a kedvezmény kiterjed az ingatlanok haszonélvezetére, továbbá bizonyos ingókra is, úgy mint az ingatlan terményeire, gyümölcseire, gazda­sági gépekre, állatokra és egye­bekre. Bizonyos feltétel mellett a legutóbbi napokban megtartott ár­verés is hatálytalanítható, ha az árverést legkésőbb julius 15-ig tartották meg és az adós a fen­tiekben vázolt fizetési kötelezett­ségeknek eleget tesz. Külön gon­doskodik a javaslat azokról a na­gyobb mértékben eladósodott gaz­dákról, akiknek adóssága ingatla­nuk kataszteri tiszta jövedelmének negyvenszeresét is meghaladja. Ezeknek is megadja az ingatlan- árverés felfüggesztésének kedvez­ményét a rendelet anélkül, hogy a kamatfizetést, vagy annuitásfi­zetést követelne tőlük. E rendezés következtében olyanok is része­sülnek az árverésfelfüggesztés ked­vezményében, akik a földteherren- dezési eljárásban nem vettek részt, vagy pedig ott el lettek utasítva. A moratórium hatása alól ki vannak véve: az adók és közadók módjára behajtandó köztartozások, a mezőgazdasági ingatlanokra azonban 1932 november első napja elölt ingatlanárverést elrendelni nem lehet; közjegyzőt megillető hagyatéki tárgyalási és egyéb dijak; az 1932 március hó első napja után kiállított váltók vagy oly ma­gánjogi címen alakult követelések, amelyek 1932. évi március hó 31. napja után keletkeztek; a termelési hitelekből eredő követelések. A moratóriumot annyiban kell alkalmazni, amennyiben azt az el­járó bíróság az eset körülményei­hez képest méltányosság szerint indokodnak taitja. A kedvezmény az illetékes já­rásbíróság szóbeli bejelentés alap­ján is igényelhető. Több felszólalás után Zsitvay igazságügyminiszter kijelentette, hogy a rendelet nem moratóriumot, A moratórium rendelet a 33-as bizottság előtt. Az országgyűlés 33 as bizott­sága tegnap délután tárgyalta az árverések felfüggesztéséről szóló (gazda-moratórium) rendeletet. A rendelet lényege az, hogy az el­adósodott mezőgazdák tartozásai­nak megfizetése tekintetében októ­ber 31-ig terjedő kiméleti rendel­kezések lépjenek életbe. A rende­let elsősorban azoknak nyújt vé­delmet, akiknek mező-, vagy sző­lőgazdaság céljaira szolgáló ingat­lanuk van, de védelmet biztosit az erdő- és kertgazdasági ingat­lanoknak is, ha ezek összefüggés­ben vannak mező-, vagy szőlő- gazdaság céljaira szolgáló ingat­lanokkal. Kiterjed továbbá a vé­delem a mezőgazdák beltelkein levő kisebb házakra, valamint azoknak a házingatlanára is, akik­nek mezőgazdaságilag müveit föld- tulajdonuk nincsen, de élethivatá­suknál fogva a mezőgazdaság kö­

Next

/
Thumbnails
Contents