Zalamegyei Ujság, 1932. április-június (15. évfolyam, 73-145. szám)

1932-04-23 / 91. szám

1932 Április 23 Szombat. XV. évfolyam I. szám Ára 12 fillér Szerkesztőség és kiaflóMyatal: Zalaegerszeg, Széchenyi-tér 4. Telefon: 128 n. — FióffiaiOMvatal: Kesztnely, Kossntn t.-u. POLITIKAI NAPILAP Megjelenik hétköznap a kora délutáni órákban. Előfizetési árak: egy hónapra 2*40 pengő negyedévre 7*20 pengő. Három kérdés áll most a világpolitika előteré­ben : a jóvátétel, * a leszerelés és a dunai kérdés. Ezeknek megol­dása most már sürgős, égetően sürgős, mert minél tovább halo­gatják a megoldási, annál több nehézség bukkan föl s a?, esetle­ges gyors munka annál több hi bát csúzstat majd az egészbe. Ed­dig lehetett volna a megoldásnak módozatai felől komolyan beszél­getni, de, amint a tapasztalatok igazolják, senki sem mert nyiltan előállani szándékával. Mikor az­után az a kotnyeles cseh és tár­sai azt látták, hogy mindenik nagyhatalom erősen határozatlan- kodik, hát vérszemet kaptak és zavarokat támasztottak. Ez tagad­hatatlan. Hiszen a franciák min­dig csak a csehekre vannak te­kintettel és mindentől óvatosan visszahúzódnak, ha a csehek ér­zékenykednek. Amig ez igy lesz, amig leszerelést, dunai problémát a cseh érdekekre figyelemmel akarnak megoldani, addig ered­ményeket nem érnek el. A cseh pedig a markába nevet és joggal viselkedik úgy, mint vezérlő ha­talom, mert az ő érdekeivel kell számolni mindenek előtt. Tardieu akciójáért ismert for­májában nem lelkesedünk, mert nekünk még félnünk kell attól, ami teljesen meg nem bizható barátainktól jön. Annyit azonban el kell ismernünk, hogy a tervnek keresztülvitele a mai dunavölgyi állapotokat bontaná meg s azért lessük-várjuk, milyen lesz az ak­ció folytatása és vége. Ha a nagyhatalmaknak komoly szán­dékuk a kibontakozás, akkor egyik tervnek bukása után másikkal kell előállaniok, mert azt csakugyan nem nézhetik és reájok is szégyen, hogy Középeurópában ilyen ren­detlen állapotok uralkodjanak. El­mennek a távol Keletre rendet csinálni, itt pedig, közvetlen szom­szédságukban nem képesek ren­det teremteni! Nem, mert félnek azoktól a kis megfizetett szeren- csefiaktól, akiket a szabad zsák­mányolás jogával ruháztak föl a háború végén és igy a nyakukra növesztették őket. Ezek tehát el­lene vannak minden kibontako­zási tervnek, amely a dunai álla­mok hatalmi és gazdasági rend­szerét megváltoztatná. A késés azonban csak növeli a zavarokat és a mai állapotokhoz való ra­gaszkodás közveszedelemmé növi ki magát. Magyar ember számára nem nehéz az eligazodás, ha arról van szó, hogy olyan európai je­lentőségű akcióhoz, mely a mai dunavölgyi állapotokat megbontja: csatlakozzék, vagy ne? Világos, hogy Magyarország revíziós tö­rekvései csak a ma adott duna- menti helyzet megbontásán ke­resztül érvényesülhetnek és sem­miképen sem a státuszkvóhoz való ragaszkodással. Mi az oka mégis, hogy aggodalmaskodó hangok hallatszanak nálunk : nem jobb-e a mai dunamenfi helyzet­hez és ebben Magyarország mai szerepéhez ragaszkodni és azt az akciót, amelyre az irányadó nagy­hatalmakat a tarthatatlannak Ítélt dunavölgyi helyzet ösztönözte, reánk nézve étdektelennek, min­den haszon nélkül valónak minő­síteni ? Erre nézve általánosság­ban leszögezhetjük, hogy az elsat- nyult magyar közszellem hajla­mos minden kérdésünk lefokozá­sára. A magyar államférfiaknak épen azért a komolyan nagy kér­déseket arra kellene felhasznál - niok, hogy általok a közszellemet megmozdítsák, munkára serkent­sék : a tétlenségből eredő beteg séget meggyógyítsák. Ebből a szempontból a nagyhatalmaknak a dunai államok gazdasági össze­foglalása jelszavával indított ak­ciója korszakot alkotó lehet Csonka- magyarország történelmében. A magyar közszellem telítésével, új életre való galvanizálásával az ál­talános gyógyulási folyamatnak adható olyan lökés, melyre a leg­Budapest, április 22. A képvi­selőim mai ülését 10 órakor nyitotta meg Almássy elnök és nyomban szavazás alá bocsátotta Kasnya Béla indítványát az ülé­sek idejének 16 órában való meg­állapításáról. (Nagy zaj.) \ Kasnya Béla indítványát a Ház elfogadta, úgy, hogy ma éjfélig ülésezik, holnap pedig reg­gel 8 órától éjfélig tárgyalja a felhatalmazási javaslatot. A felhatalmazási javaslat vitá­jában ma Szakács Andor volt az első felszólaló, aki nem fogadta el a javaslatot. Kifogásolta, hogy a kormány erőszakos rendszabá­lyokhoz folyamodik és semmibe sem veszi a 33-as bizottságot. Foglalkozott a földreformmal és ismertette a szomszédos államok­ban keresztülvitt reformokat. Éles szavakkal kelt ki az álláshalmo- zők ellen. Hivatkozót arra, hogy József főherceg hosszú idő óta nem veszi föl tábornagyi nyug­diját és a kormányzó sem veszi teljesen igénybe tiszteletdiját. A kormányzónak ezt a példáját so­kan követhetnék. A zalaegerszegi rádióelőfizetők is sokat panaszkodnak azok miatt a zavarok miatt, amelyek igen gyakran, néha órákon át megsza­kítás nélkül lehetetlenné teszik a hallgatást. Kellemetlen ez minden vérmesebb reménység sem szá­míthatott. Csak arra kell ügyel­niük a magyar államférfiaknak s általában az egész nemzetnek, hogy az úgynevezett rendezési folyamat már úgy induljon meg, amint azt nemzetünk érdekei, a revíziós törekvések megkövetelik. A mai állapotokat mindig csak ideigleneseknek kell tartanunk s mi­helyt azokhoz hozzányúlnak, azon­nal a revízió kérdésével kell a munkálatokat összekapcsolni. Mert ha ma valamiféle erősebb gazda­sági rendelkezések történnek, ame­lyek arra szolgálnak, hogy állan­dóságot teremtsenek és politikai, területi kérdések kimaradnak, ak­kor mi igy maradunk és bármeny­nyire javul is gazdasági helyze­tünk, elsatnyulunk. Az a körül­mény, hogy tényleg szomszéda­ink szuronyaitól függ hazánk te­rülete s hogy elcsatolt testvére­inkkel soha sem egyesülhetünk, annyira elgyengítene mégis ben­nünket, hogy végre ellenségeink zsákmánya lennénk. Követeljük te­hát a rendezést, de — igazunkat is. Kun Béja kifogásolta a 33 as bizottság működési módját és azt, hogy a kormány a bizottság nélkül adja ki rendeletéit. Pártja nem pályázik a miniszteri szé­kekre, de ha a kormány valami jót hoz a gazdasági és pénzügyi életben, vagy a bankokrácia és a kartelek letörésére, akkor azt az agrárpárt szívesen fogadja. A kormány nem tudja tűrni a kri­tikát, ezért rendelték el a 12 órás üléseket. Ezután azt fejte­gette, hogy a többségi párt erő­szakkal jött létre. Hangoztatta, hogy Károlyi Gyula gróf csak ideiglenesen vette át a kormány­zást és alkalmas pillanatban újra visszajuttatja Bethlennek. Végül támadást intézett a kartelek, kü­lönösen Vida Jenő ellen. Hegymegi Kiss Pál kifogásolta, hogy a kormány a parlamentet kikapcsolja az ügyek intézéséből. A kapitalizmusnak mérsékelnie kell magát. Rámutatott, hogy a pénzügyi intézkedésekben nincs fejlődés és a magángazdaság tönkremegy. Véleménye szerint a pénztárjegyek kibocsátása burkolt infláció. előfizetőre, mert hiszen azért ve­zettetik be lakásaikba a rádiót, hogy élvezhessék a zenét, a kü­lönféle jelentéseket, amelyeket a rádió közvetít. Hallgatás közben azután kapunk olyan recsegést­ropogást, hogy nemcsak azt nem halljuk, amit hallani akarunk, ha­nem a rettenetes fülsiketítő zaj a dobhártyánkat is fenyegeti. Külö­nösen érzik e kellemetlenségeket a lapok, amikor a tudósításokat veszik s amikor a tudósító szavát pokoli zaj nyomja el. A mind gyakrabban felhangzó panaszokat most a posta orvosolni kívánja. Értesüléseink szerint a postakísérleti állomás kiküldöttei a közeli napokban Zalaegerszegre érkeznek, hogy a zavarok okát kipuhatolják és elhárítsák. Néhány napig legyenek hát türelemmel a rádiózók. A zavarokat minden bi­zonnyal sikerül elhárítani és igy mindenki zavartalanul élvezheti majd a rádiónak összes jelenté­seit, beszédeket, muzsikát, nótákat. Macdonald visszavonul? London, április 22. Az Ewe- ning Standard jelentése szerint Macdonald miniszterelnök szem­baja mind nagyobb aggodalomra ad okot. Számolni kell Macdo­nald visszalépésével. Ha a nem­zeti kormány elnöke visszalépne, akkor valószínűen Baldwint, a konzervatív párt vezérét ajánlja utódjának. A tűzvész elpusztított egy japán várost. Tokió, április 22. Omiya várost az éjszaka katasztrófális tűzvész pusztította el. 1.300 ház leégett, sok ember a tűzben lelte halálát és igen sokan súlyosan megsebe­sültek. A kárt 3 millió yenre becsülik. Három rendőrt agyonlőttek a betörők. Marseille, április 22. Tegnap este négy álarcos rabló betört egy külvárosi postafiók üzletébe. Az elősiető rendőröket revolverlövé­sekkel fogadták és 3 rendőrt agyon­lőttek. A rablók egyikét, aki meg­sebesült, sikerült letartóztatni, a többiek autón elmenekültek. Az autót később egy másik negyed­ben találták meg. Az elfogott rabló olasz származású. Nagy adósságot hagyott hátra Edgar Wallace. London, április 22. Edgar Wal­lace, a mult évben elhalt hires iró, az örökösödési eljárás adatai szerint nagy adósságokat hagyott hátra. Az aktívák alig érik el a 18 ezer fontot, mig a passzívák 82 ezer fontra rúgnak. Az özvegy szerint Wallace igen súlyos vesz­teségeket szenvedett a lóverse­nyen, továbbá anyagi eszközeit meghaladó társadalmi életet élt, pazar vendégszeretete pedig jöve­delmének túlnyomó részét fel­emésztette. Rövidesen elárverezik az iró vidéki kastélyát és verseny - istái óját. Az özvegy tovább vezeti a színházat, amelyre még 7 éves szerződése van. A képviselőház reggel 8 órától éjfélig tárgyalja a felhatalmazási javaslatot. Már csak néhány napig lesz zavar a rádióban. A posta kipuhatolja és elhárítja a zavarok okát.

Next

/
Thumbnails
Contents