Zalamegyei Ujság, 1932. április-június (15. évfolyam, 73-145. szám)
1932-04-20 / 88. szám
XV. évfolyam 88. szám Ára 12 fillér 1932 Április 20 Szerda. Szerkesztőség és kiadónivatal: Zalaegerszeg, széctienyi-tér 4. Telefon: 128 sz. — Fidkkiadóliivatal: Kesztüely, Kossutn l.-u, POLITIKAI NAPILAP Megjelenik hétköznap a kora délutáni órákban. Előfizetési árak: egy hónapra 240 pengő negyedévre 7*20 pengő. Pusztulnak a trianoni határkövek a magyarszerb határ mentén. A hosszú és erős télnek vasfoga egy kicsit megrágta ezeknek a köveknek javarészét, sorsuk lett hát a szét- málás. Ez olyan természetes, mint- ahogy a nappal után következik az éjszaka és viszont. A kövek szétmálása egyébként élénk bizo nyiték arra, hogy semmi sem tart örökké. Májusban majd nagyobb .vegyesbizottság száll ki a határra, hogy számbavegye a pusztulást és gondoskodjék a kövek kicseréléséről. Ez mindenesetre meg is történik a nemzetközi jog és illem szabályai szerint s igy nemsokára új emlékei állanak annak, hogy a Trianonban gátat tört balkáni förtelem mennyit árasztott el szennyes áradatával hazánk szent földjéből. De bármennyire gondoskodjanak is a kövek kicseréléséről, azt hisszük, hogy hiábavaló lesz ez a csere-bere. Ha a hosszú tél szét tudta repeszteni a „békének“ eme megcsufoló köveit, még inkább szétmossa és elsöpri azt az a sok keserű magyar könny, amely záporként hull mostanában és amelynek áradata mindenféle télnél végtelenebb. A magyar föld, a magyar levegő mintha nem akarná tűrni, hogy az ezeréves magyar földön olyan tilalmi jelek álljanak, amelyek lehetetlenné teszik a testvérnek a testvérrel való szabad érintkezését, nem tűrheti a magyar föld, hogy határsorompók álljanak ott, ahol egyfolytában húzódik az ősök vérével megszentelt föld, mely csak akkor virulhat, csak akkor teremhet édes gyümölcsöt, ha magyar eke szántja s ha magyar ember verítéke öntözi azt. A kövek romlása, málása, pusztulása eszünkbe juttatja tehát a múlandóságot, amely alól nem kivétel az az alkotás sem, amely „trianoni békeszerződés" cimen ismeretes a világ előtt és amely minden komolyan gondolkodó ember előtt annyi igazságtalanságot tartalmaz, amennyit békeszerződés azelőtt még soha magában nem foglalt. Hát, hogy az idő vasfoga ezt is kikezdte már és, hogy a szétmálás veszélye fenyegeti, azt senki tagadni nem meri, még azok sem, akik a halálig képesek azt védelmezni. A repedéseket befoltozgatják, a szétmálás ellen körüldrótozgatják, de hiába. Szét kell annak esnie, mert a reája ható erők sokkal hatalmasabbak, mint az, mely összetartja a silány tákolmányt. A természet őserejével szemben gyenge az önzés, a hazudozás, a rágalmazás. Ideig-óráig csak van valahogy minden, még a leghitványabb munka is; taríósságra azonban csak az számíthat, amely önmagában is erőt, hatalmat képvisel. Nehezen akarják a szomszédok és azoknak főprotektoraik, a franciák, megérteni, hogy a természet ellen cselekedni: kábaság ; abban bizakodni pedig, hogy a természetellenes cselekedetek örökéletü eredményeket létesítenek : őrültség. Amikor azt várjuk tőlük, hogy beismerjék tévedésüket, azzal válaszolnak, hogy a restauráció újabb nagy zavarokat idézne elő, a már elhelyezkedetteket újra költöztetni kellene, intézményeket kellene átalakítani, vagy megszüntetni. Igazán furcsa. A régi, évszázados intézményeket, amelyek kitünően beváltak, lehetett minden fejtörés nélkül megszüntetni, százezreket lehetett földönfutóvá, ke- nyértelenné tenni, 129 milliós nyugdijterhet lehetett minden szó Budapest, április 19. A kép viselőház mai ülésén folytatták a felhatalmazási törvényjavaslat tárgyalását. Dinnyés Lajos a javaslat ellen szólalt fel. Hangoztatta, hogy a 33 as bizottság fontos ügyekben hoz döntéseket és a felelősség csak labilis. A 33 as bizottság tagjai nem értik meg a mai kort. Általában nagy a baj, hogy Magyarország vezető köreiben még ma is diszmagyaros hangulatban élnek. Uj választást kellene tartani. Megemlítette, hogy a zöldhitel folyósítása nagyon ne hezen megy előre. A javaslatot nem fogadta el. Tomcsányi Vilmos Pál szerint a javaslatra szükség van. Majd Ekhardt Tibor tegnapi beCzobor Mátyás polgármester figyelmet érdemlő indítványt terjeszt a májusi megyegyülés elé. A Magyar Statisztikai Szemle adataira hivatkozással a gümőkőrnak vármegyénkben tapasztalt nagyarányú pusztításaira hívja föl a figyelmet s új hadjáratnak megindítását javasolja a veszedelmes betegséggel szemben. Zalamegyében az elmúlt évben 754 embertársunk halt meg tüdő- gümőkórban. Ha nézzük az összes zalai halottak számát, amely 5772 volt, azt látjuk, hogy már 13 06 százalék a gümőkórban történt halálozás. Zalamegye 365.120 főnyi lélekszámának alapulvétele mellett kitűnik, hogy minden százezer élő emberre 207 gümőkóri halálozás esett. A gümőkórban elhaltak országos aránya az elmúlt évben csak 198 volt; láthatjuk tehát, hogy Zalában jóval magasabb a tuberkulózisban elhunytak száma, Dunántúl szintén megyénkben a legnagyobb ez az aránynélkül Magyarországra áthárítani azok részére, akik elrabolt területeken működtek és — az ezeknek helyére özönlött élősdieket nem lehet visszaparancsolni! Hát ezeknek több joguk van az élethez, mint nekünk és ezeknek szabad a tőlünk elrabolt javakból jól élni, mig nekünk csak lemondás és szenvedés az osztályrészünk, minket még csak megsegíteni sem lehet, vagy nem szabad ? A határköveknek pusztulása juttassa ezeket eszökbe mindazoknak, akik Középeurópa megsegítésén komolyan dolgozni akarnak. S ha mindez eszökbe jut, talán fölöslegesnek találják a szétmálott köveknek helyére újakat emelni... szédére válaszolva kijelentette, hogy Ekhardt nem méltányolta eléggé a kormány működését, mert a kormány elég sok olyan rendeletet bocsátott ki, amelyekre szükség volt. Visszautasította, i-ogy a kormány működése az adók emelésében és a tisztviselői fizetések csökkentésében merült volna ki. Egyesek azt hangoztatják, hogy a múlt kormány sokat költött. Szerinte bármily keveset költött volna is, az általános válságot, nem tudta volna elkerülni. Hangoztatta, hogy a baj külföldről jött és javulásnak is külföldről kell jönnie. Export piacokat kell létesíteni. Majd megállapította, hogy a pénzünk belföldi • vásárló képessége biztosítva van. szám. És pedig Zalaegerszegen és Nagykanizsán legnagyobb az arány, azután a letenyei járás következik. Elég nagy még az arányszám a zalaegerszegi, a pacsai, keszthelyi és a tapolcai járásban ; az országos arányszámnak megfelelő a novai, nagykanizsai és a sümegi járásokban. Legjobb az arányszám az alsólendvai járás egy részében, valamint a zalaszentgróti és a balatonfüredi járásokban. Folyik a védekezés — mondja továbbá jelentésében a polgármester, — de az eredmény szomorú. És részletezi ezt hosszasan. Majd rátér arra, hogy 1930. május 3 án interpelláció alakjában feltűnést keltő felszólalás hangzott el a képviselőházban. E felszólalás a dr. Wettenstein-féle „Comain“ oltószernek alkalmazásával elért, senki által meg nem cáfolt és az országgyűlés valamennyi orvosta^ja által is igazolt nagys erű gyógyulási esetekre meggyö ö n mutatott rá. A fölszólalásra azonban a mai napig semmi komoly intézkedés nem történt. Wettenstein József dr. magyar orvos hosszas, törhetetlen munkával és sok pénzt megemésztő kísérletezés során 30 év előtt találta föl a „Comain“-1, mely egyedüli gyógyhatásúnak bizonyult a tüdőgümőkór gyógyítására. Végül indítványozza a következőket : írjon föl a közgyűlés a miniszterelnökhöz, hogy vizsgáltassa meg elfogulatlan szakértőkkel a neve- zett gyógyszert feltaláló orvos bevonásával és meggyógyított nevesebb betegek hozzátartozóinak hitelt érdemlő meghallgatásával azt, vájjon Magyarországon a „Comain“-nal hány száz és ezer embert gyógyítottak meg és annak kipróbálása végett, hogy tényleg használ e, rendelje el az összes klinikákon, OTI intézetekben, szanatóriumokban, kórházakban sínylődő tüdőbeteg magyar testvéreinknek a Comain injekciókkal való gyógykezeltetését. És, ha bebizonyulna tudományos alapon és gyakorlatilag, hogy ez valóban hasznos szer, akkor intézkedjék sürgősen, hogy az az egész ország javára felhasználtassék. Az indítvány elfogadása esetén a feliratot a főispánból, alispánból, a vármegye felsőházi tagjaiból és képviselőiből álló küldöttség adja át a miniszterelnöknek. Hasonló határozat hozatalára hívja föl a vármegye az összes törvény- hatóságokat. Azt hisszük, hogy ezt a javaslatot egyhangú helyesléssel teszi magáévá a vármegye közgyűlése. Katasztrofális helyzetbe került a cseh ipar. Prága, április 19. A csehországi német munkás és gazdasági szövetség prágai üléséről táviratban fordult a Genfben időző Benes külügyminiszterhez. A távirat felhívja a miniszter figyelmét a csehországi ipari vidékek kataszt- rófális helyzetére. Megállapítja, hogy Csehország egykor virágzó ipari vidékei — akár a textil vagy üvegiparról, akár a bányászatról legyen szó — az éhínség területeivé váltak. A helyzet odáig fajult, hogy egy pillanatig sem várhat a megoldás. A szövetség a megoldást oly formában képzeli el, hogy fokozatosan ki kell alakítani egy nagyobb és a dunai államok gazdasági helyzetének javitását célzó gazdasági területet. Viskovsky hadügyminiszter a mezőgazdasági munkások gyűlésén mondott beszédében hangoztatta, hogy Csehország nem lesz képes megtartani az eddigi mértékben nehéz iparát. A nehéz ipar túlsók a mai Csehország számára. Csehországnak másfelé kell fordulnia, mégpedig a mezőgazdaság kiépítése felé. Meggyőződése, hogy Csehország kénytelen lesz fokozatosan csökkenteni iparát. A polgármester indítványt terjeszt a megyegyülés elé. Képi a „Contain“ gyógyszer kipróbálását. A képviselőház folytatta a felhatalmazási Javaslat vitáját.
