Zalamegyei Ujság, 1932. április-június (15. évfolyam, 73-145. szám)
1932-04-19 / 87. szám
Zalamegyei Újság 1932 április 19. 2 niszter, hogy ezt az összeget még 30 ezer pengővel megtoldja, azért tehát a beígért összeg folyósítását kérik. Bejeleniette a titkár, hogy az OMGE ezidei vándorgyűlését julius 18-20 között vármegyénkben rendezi. Határozatot hoztak a tagsági dijak ügyében is s letárgyalták a számadásokat és költségvetést. A gyűlés Szekeres Vince dr. keszthelyi állatorvos tanulságos előadásával fejeződött be. Reflexiók a Mécs-esthez. Olyan esemény volt, amiről kell egy kicsit tovább is beszélni. És beszélnek is! Aki ott volt, lelkesedéssel, aki véletlenül nem volt ott, sajnálkozással. De beszélnek. * Egy kis tanuló lánykát kérdeztem meg, hogy tetszett. Nem is mondott sokat róla, de arca átszellemült, aztán mélyet sóhajtott, boldogan, lelkesen :- Jaj! A sóhajnak és ennek a „jaj“- nak dallamát, sajnos, nem tudom lekottázni. Kár! Legszebb kritikája lenne a Mécs-estnek ! Átjárót a temetői útra ! Bokán felül gázol a sárban az, aki esős időben a temetőbe megy« Múlt számunkban a zárdaiskolák növendékeinek kérését tolmácsoltuk a Polgármester „bácsi“ előtt, most pedig a város közön ségének kérelmét terjesztjük a Polgármester „úr“ elé. A zárda- iskolák növendékei azt kérik, hogy, ha már egyszer iskolát ad tak nekik, adjanak hozzá járható utat is ; a nagyközönség szintén járható utat kér, de — szeretteinek sírjához : az új temetőbe. A kocsiutat ugyanis a Temető utcán át megépítették úgy, hogy, nem rekednek meg ott a járómüvek s a mellette húzódó gyalogút is most már csak „ollik“ helyen sáros (persze a mostanihoz hasonló időkben), azonban a temetőhöz vezető átjáróról elfelejtettek gon doskodni. Pedig, arra is szükség volna, mert, — mint már jóné hányszor megírtuk, — az eger- szegi ember szereti a temetőt gondozni, tehát várhatja, hogy átjáró is legyen a kocsiuton ; de még inkább várhatják ezt a teme téseken megjelenő gyászolók és résztvevők, akiknek százai a va sárnap délutáni két temetés alka mával bizony arra kényszerültek, hogy bokán felül gázoljanak a sárban — átjáró hiányában. Amelyik temetőben 50, 80 pengős sírhelyek vannak, az odavezető utón bizony lehetne néhány méternyi rendes átjárót építeni, hogy a közönség az annyira-amennyire mégis csak rendezett és járható gyalogút után ne lépjen a sártengerbe. Erre nézve is várunK előterjesztést a polgármestertől. Hetekkel ezelőtt szóvátettük a Hegyi utcának, mint szintén temetői útnak kocsijáróját, amelyen a sár miatt lehetetlen volt a közlekedés. Akkor hordtak is oda néhány szekér kavicsot, de annak szétteregetésére már nem került sor. A kavics tehát ott van, az ut azonban továbbra is csak régi állapotában sínylődik. Vájjon miért hordták oda a kavicsot ? Hogy egyik rakásról a másikra ugrándozzunk kec.'kemódra? Erre talán még a véglegesen leszanált polgár sem képes . . . Hölgyek, urak ajkáról is árad a a lelkesedés szava. Nem tudták, hogy a költő olyan kitűnő előadó is. Sok ilyen nagy, kellemes csalódást mindenkinek! * Szinte csodálják, hogy miért kellett várni eddig Mécs László meghívásával. Igaz, hogy voltak olyanok is páran, kik meg — azelőtt a kishitűségnek szolgáltak, no de abban a boldog hangulatban, amely a Mécs-estről maradt, annak is örülünk, hogy ők is hívők lettek. Szép ez az eredmény is. * Mikor szó volt a költő szerepléséről, bizony az is elhangzott: — Egerszegen vagyunk ám! Egerszeg nem ám Szombathely! No hát levizsgázott Egerszeg: egyesre ! Szép volt az összefogás: Különbségek nélkül — magyarok voltak ott. Egy érzésben egyesülő és ezért is nagyon boldog magyarok. És ennek érzése a Mécs-estnek egyik diadala. Adna az Isten sok ilyen egyest Egerszegnek! * Ezenkívül aztán hát mi is az, ami olyan nagy hatással volt ott ránk? A költő nagysága? Lehet. A nagy embernek szép lelke ? Az is. A kitűnő előadás ? A vers szép - sége ? A gondolatoknak gazdagsága? Mind, mind! De az érzést magyar sorsunk, árvaságunk tudata, dicső múltúnk, szomorú jelenünk — ezek, ezek adták kivált a szivünkbe ! Mécs Lászlóban az árva magyar sorsot láttuk és a jobb jövőért küzdő magyart. Kinek nem lett volna fájó, bús érzése, de kinek nem lenne egy reménysugara, amit utravalóul ad ennek a küzdő magyarnak! Göröngyös utadon kisérjen el a mi reménysugarunk is, az legyen a te mécsed! Jó utat Mécs László! _ ______________ (~) — Kosztüm- és ruhaszövetekben a legújabb divatmintákat választhatja Schtttznél. Harmincezer pengő eltűnt a keszthelyi akadémia pénztárából. Keszthelyen pár héttel ezelőtt arról kezdtek suttogni, hogy a gazdasági akadémia pénztárából 30 ezer pengő, hiányzik. Azóta kiderült, ez az összeg valóban hiányzik. Sztankovics János, az akadémia igazgatója szigorú vizsgálatot indított, egyidejűén értesítette a földmivelésügyi minisztériumot a pénz eltűnéséről. Az ügyben az elővizsgálat már be is fejeződött és az akadémia igazgatója ennek eredményeképen fegyelmi ítéletet hozott, amelyet felterjesztett a földművelésügyi miniszterhez. A hatóságok nem nyilatkoznak a pénztári hiányról, igy nem lehet biztosan tudni, hogy kit terhel a felelősség a pénz eltűnéséért. Keszthelyen több személyről beszélnek és sikkasztást emlegetnek, amit megerősíteni látszik az a tény, hogy detektívek is nyomoznak a 30 ezer pengő eltűnése ügyében. [Mindenesetre kívánatos lenne, ha az illetékesek részletesen nyilatkoznának erről a dologról, s igy elejét vennék, hogy a pletyka olyanokat is belekeverjen ebbe a botrányba, akiknek személyét nem érheti vád. Itt említjük meg, hogy az akadémia titkári teendőit március eleje óta Zimai Győző helyett Hübner Kálmán dr. látja el, akit a földművelésügyi miniszter rendelt ki Keszthelyre Nyíregyházáról. Lenti közelében a vonat elgázolt egy zalabaksai leányt. Mindkét kezét és lábát levágta. Szombaton késő délután halá- loskimenetelü vonatgázolás történt Lenti közelében a rédics-zalaeger- szegi vasútvonalon. A Rédicsről Zalaegerszegre haladó vegyesvonat 16 óra 47 perckor hagyta el Lenti állomást. Kevéssel utóbb az erdő alatt egy leány került a vonat elé. A vonat ezen a ponton kanyarodéban haladt, igy a mozdonyvezető már csak az utolsó pillanatban vette észre a leányt és a vonatot nem tudta idejében megállítani. A mozdony kerekei keresztülmentek a leányon, akinek mindkét karját és lábát levágták. Ezenkívül a leány súlyos sérülést szenvedett a fején is. A szerencsétlenség után a vonat megállt, felvette a leányt és visszatolatott Lentibe. Itt megállapították, hogy a leányt Herczeg Irénnek hívják 22 éves és zalabaksai lakos. Lentiben Hodoro- vics Ferenc dr. pályaorvos részesítette első segélyben, majd vonaton a zalaegerszegi állomásra, muci peuig a Kórházba szállj ták. A vonat a szerencsétlen miatt közel két órás késés este 20 óra 48 perckor érke meg Zalaegerszegre. Herczeg Irén] állapota ann sJJJy°s hogy vasárnap , előtt a kórházban meghalt. A vizsgálat megindult an megállapítása céljából, hogy * rencsétlenség történt-e vagy' gyilkosság? A vasút féltéi sz^r*jí.,a leány öngyilkos: szándékkal ugrott a vonat elé Kiadó Erzsébet királyné utcában egy 5 szobás lakás május hó 1-re. Értekezni lehet HORVÁTH cementáru-gyár. 5144 Schütz férfi és gyermekruhaszövetei a legjobbak. — KFNFS , ---------ó£ *C FORRÓ V RADIOAKTÍV KémtiAioiMAL muRBAmtfáa DUiimES.RÉSZ- ISCHIAS harkany LETESPROSPEKm! ELLEN 9. SZÁM. elő-és ufóidényben naponta.______7.-pengő Fö idényben (4-szeri étkezés) 10.-pengi A MANSz műsoros estje. A Magyar Asszonyok Nemzeti Szövetségének zalaegerszegi szervezete szombaton rendezte műsoros estjét a vármegyeház nagytermében. Az est iránt nagy érdeklődés nyilvánult meg várme- gyeszerte és szombaton este nemcsak a helybeliek, de a vidékiek is nagy számban vonultak fel. A MANSz műkedvelői ügyesen összeállított műsorral szórakoztatták a közönséget, mely hálás tapsokkal jutalmazta a kivétel nélkül nívós számokat. Első számként a Sylvester Péter János által irt szép r prológot szavalta el Gyömörey Éva, akiben pompás előadót ismertünk meg. Korhű ruhában idézte fel a régi magyar asszonyok emlékét. Kellemes orgánuma, erőteljes, kifejező előadó művészete őszinte sikert aratott. Zágon Istvántól, aki az utóbbi időben megérdemelten sokat szerepel a zalaegerszegi színpadokon, két egyfelvonásost mutattak be a műkedvelők. Az elsőben, a „Kék és pirosában Fülöp Hugi játéka keltett legnagyobb tetszést. Rokonszenves megjelenését természetes, temperamentumos játék egészítette ki. Hartmann Ferenc dr. erőteljes alakításával tűnt ki, Zarubay Lóránt dr. pedig sok derűvel, pompásan játszotta meg a német katonatisztet. Sikerült figurát vitt a színpadra Fülöp Lajos dr. az öreg Bredow alakjában, s elismerést érdemel Szi- gethi Sándor is. A mulató jelenetben csak Horváth Jóska és zenekara nyújtottak kifogástalant. Még sikerültebb volt a másik Zágon darab, a „Szenzáció“ előadása, ami a főszereplő, Gyömörey Éva érdeme. Nem könnyű szerepének légkörébe igen tehetségesen, rátermetten illeszkedett bele. Hozzáértéssel játszott az érzések skáláján és a mosoly mellett a meghatottságot is kicsalta a közönség arcára. Szigethy Sándor amerikai újságírója jó elgondolás volt, imponáló Zrínyi Miklós dr. vasutkirálya. Elősegítették a sikert Helmeczy Gizi és Fangler Béla dr. is. A műsor legszebb száma a „Muzsikáló óra“ cimü táncjelenet volt. Gyömörey Burci és Gőbel Kató gavotte-ja telve volt bájjal, könnyedséggel. A közönség alig tudott betelni táncuk szépségével ós a számot meg is kellett ismételni. A táncjelenetnek vitéz dr. Mandits Lászlóné és a kis Bődy Mária adtak igen hangulatos keretet. A zongorakiséretet Péterffy István dr. látta el kifogástalanul, a tánc betanításáért pedig Far- kasovszky Tériké tánctanárnö érdemel meg minden dicséretet.
