Zalamegyei Ujság, 1932. április-június (15. évfolyam, 73-145. szám)
1932-04-17 / 86. szám
1932 április 17. Zalamegyei Újság 3 Zalaegerszeg népesedési mozgalma az utolsó 10 évben. Sok az egészségtelen lakás, sok a tüdőbeteg. K r ó n i k a. Hej, de hűtlen lett mihozzánk A régi jó öreg nap, Kitől lánya, mi Földanyánk, Meleget oly gyéren kap. Itt van mindjárt Szent György j [napja j És még bundában járunk. Kertek alatt a május is És zöld gallyat nem látunk. S ha kérdezzük a Nap tatát, Mért nem szereti a lányát, Megnyugszunk e válaszán : Rossz; ö lett hűtlen hozzám. Tanév vége felé járunk, Közelednek a vizsgák. Drukkol is ám mindenfelé A sok nagy és kis diák. Szorítsátok még pár hétig, Légy szorgalmas kis koma, Mert különben elúszik ám Érettségi, diploma. „De hát minek is tanuljunk, Munkához mi úgy sem jutunk, — Mondja búsan a diák, — Koplaltat ma a világ.“ Elkészült a költségvetés, Baj bennünket már nem sújt. Nagynehezen elérhettük A reális egyensúlyt. Rendben van az államkassza, No, de mi lesz mivelünk? Hisz zsebünkben már régóta Egy félfillért sem lelünk. Örüljünk hát tisz'a szívből, Hogy kint vagyunk igy a vízből ? Ne tagadjuk azonban, Nyakig vagyunk a — szószban. Pimaszkodik megint a cseh És ijesztget bennünket: Messzehordó ágyúival Budapestre belőhet. Pöffeszkedő, tolvaj népség, Azt meg ne felejtse el, Az ágyú is, mint a puska, Visszafelé sülhet el. Hisszük, hogy a szavát állja, De jelszava ezt diktálja: Fegyvert azért kell fognom, Hogy legyen, mit eldobnom. öreg vagyok, adni sem adok nekik sokat, olyan a gyerek . . . — Ugyan, anyám, szereti az a két lurkó magát is, csak hallaná, hogy beszélnek magáról. — Nem rosszból mondom, fiam. Szeretem én is őket. Nem vinnél nekik abból a mogyorós kiflicskéből, amit úgy szeretnek ? Sütöttem nekik mára ... — Nem megyek még haza, esetleg összetörném a zsebemben. Majd eljönnek és megeszik itt.. . Elment. Nem is vette észre, hogy az anyja milyen sápadt és összetört. Talán most délután feljön a lánya, megígérte, neki megmondja majd, hogy beteg. Odaült az ablakhoz, ahonnan épen a lépcsőházba látott. Tavaszi vasárnap egy pesti bérházban. Álmos csend fekszik mindenre. A lakók vagy kirándultak, vagy alusznak. Csak a harmadik emeleti folyosón beszélget két asszony. A szomszédban Misikné kiakasztotta a kanárit a konyhaajtóba, idehallatszik a trillázása. A kis öregasszony az újságot böngészi és közben figyeli a lépcsőházat. Többször azt hiszi, hogy a lánya jön. Messziről nem tudja jól kivenni az arcokat. De a léptek mindég másfelé hangzanak el. Nem ő az. Visszagondol régi tavaszi vaNémeth János dr. városi tisztiorvos összeállította Zalaegerszeg népesedési mozgalmának statisztikáját az utolsó tiz évről s ebből igen érdekes dolgokat tudhatunk meg a születéseket, halálozásokat, csecsemő- és gyermekhalandóságot, a fertőző betegségeket és házasságokat illetően. Egyben összehasonlításokat is eszközölhetünk az országos, a megyei és városi átlag között. Az élvesziiletések országos átlaga 31 ‘4, megyei átlaga 31 ‘1 városi átlaga 1920—23 években 2T7, az utolsó tiz évben 20'58 ezrelék (halvaszülettek L18 ezr.) A halálozásoknál az előbbi részletezéssel 20 3, 20 9, 20'29 ezrelék. A csecsemőhalandóság 18*1, 13’3, 12’8 százaléka a halálozási eseteknek, fertőző betegségek P8, 1 A, 2A8, gümőkór pedig 2‘8, 3‘5 és 13‘49 százalékkal szerepelnek a halálozásoknál. Kitűnik tehát, hogy a születések évről- évre, különösen az utolsó 6 esztendőben fokozatosan csökkennek. A halálozás legnagyobb arányú volt a háború és a forradalmak után, amikor a háborúból sérülten hazatérők közül sokan elhaltak, de az akkori nyomorúságos viszonyok is nagyon emelték a halálozási arányt. Később azután, amikor a mentőegyesület nálunk is megalakult (1927-ben) és modernizálták a kórházat, a vidékről nagyon sok súlyos beteget szállítottak és szállítanak be a kórházba, ezeknek tekintélyes százaléka menthetetlen, tehát a halálozási arányszám ennek a révén is emelkedik. A csecsemőhalálozás terén a viszonyok az országos átlag szerint jónak mondhatók. A halálosárnapokra, mikor ilyen időben ők is elmentek a két gyerekkel a Gellérthegyre sétálni, vagy a Ligetbe ; színes léggömböket vettek nekik, elseje után esetleg beültek a cukrászdába, de este nyolcra mindég hazajöttek és másnap kezdődött minden elölről. A gyerekek egy hétig beszéltek az elmúlt vasárnap gyönyörűségeiről és várták a másikat, . . . Alkonyodni kezdett, vagy talán a napot takarta el valahol egy felhő, innen nem lehetett látni. A kis lakás teljes ho mályba borult. A lépcsőházból senki sem jött errefelé. Az öregasszonyt nem kereste fel a lánya. Egyedül maradt. Egyedül, mint annyi év óta sokszor ... Fel akart állni, hogy felgyújtsa a villanyt, de egyszerre olyan gyengeség vett rajta erőt, hogy visz- szaesett a karosszékbe az ablakhoz. Kis fehér arca most is kifelé volt fordulva, mintha még mindég várna valakit. Misikné kanárija elhallgatott már. A lépcsőházban felgyuladt a villanylámpa, egyik fénykévéje odatévedt a halott asszony feje fölé és mint aranysugárkorona ragyogott ott a szomorú, szere- tetet áhítozó, mindig várakozó, egyedül maradt anyák mártirgló- riája . . . Rajnáné Lendvay Izabella. zások csökkenése az anya- és csecsemővédő intézmények tevékenykedésének tudható be. A fertőző betegségekben történt halálozások száma magasabb ugyan a megyei és országos átlagnál, de a tiz év alatt egyes esztendőkben járványszerüen lépett föl egy-egy betegség s ennek a következménye a nagyobb halálozási arány. A gümökóros halálozások száma igen nagy volt akkor, amikor a szanatórium még mint internáló tábor szerepelt. Az internáló tábor megszüntetése után erős csökkenés áliott be, de az utóbbi évek folyamán megint erőteljesen emelkedő tendenciát mutat az arányszám, ami egyrészt a gyógyító intézmények hiányának, a sok rossz, nedves, egészségtelen, túlzsúfolt és piszkos lakásoknak egyenes folyománya. De a kórházba is sok olyan beteget szállítanak, akiken segíteni már nem lehet. Mivel az élveszületettek száma e tiz esztendő alatt a város ossz lakosságának 20 58, a halálozások pedig 20'29 ezreléke, a természetes szaporodás kereken csak 30 ezrelék, amit azonban lényegesen befolyásolnak a kórházi halálozások és más körülmények. Házasságot átlagosan 90 esetben kötnek évenként a városban, de ennek csak kétharmada szolgál a város javára olyformán, hogy ennyi marad itthon, egy- harmad vidéki lakos. Kereskedők a tisztviselők fizetésének leszállítása ellen. A Szegedi Kereskedők Szövetsége most megtartott ülésén határozati javaslatot fogadott el, mely szerint tiltakozását fejezi ki a tisztviselők fizetésének újabb leszállítása ellen. A Szegedi Kereskedők Szövetsége ezt az állásfoglalását azzal indokolja meg, hogy a mezőgazda- sági lakosság vásárlóképességének teljes elvesztése után úgyszólván csak a fixfizetésii köz és magánalkalmazottak maradtak meg biztos vevők gyanánt a kereskedelem számára. Ezek közül az elsőket a fizetésleszállitás, az utóbbiakat pedig a fizetésleszállitás jellegével biró kétszeres keresetiadó és inségadó sújtja olyan mér tékben, hogy vásárlóképességük teljes elvesztésétől kell tartani. A szövetség álláspontja az, hogy a kormány racionalizálással és a dologi kiadások leszorításával igyekezzék takarékoskodni, a tisztviselők amúgy is megcsonkított fizetését azonban hagyja érintetlenül. Határozati javaslatát a Szegedi Kereskedők Szövetsége megküldte a többi érdekképviseleteknek is. Kiadó Erzsébet királyné utcában egy 5 szobás lakás május hó 1-re. Értekezni lehet HíORVATH cementáru gyár. 5144 Látogassa meg a Budapesti Nemzetközi Vásárt május 7—16 Több mint ezer kiállító, 200 szakma ! Élelmiszer, textil, bútor, építőipari, bőr, vas és gép, turisztikai és számos egyéb csoport. Kézműipari és háziipari csoportok. Nézze meg a Magyar Házat! Rádión üzenhet haza! 50%~os utazási Kedvezmény májas 2—21-ig. Nagymérvű kedvezmények gyógyfürdőkbe, színházakba és szórakozóhelyekre Vásárigazolvány és felvilágosítás kapható ■ Budapesten a vásárirodánál, V., Alkotmány-u. 8. Zalaegerszegen Klosovszky Ernő ipartestületi jegyzőnél. 5189 Asszonyoknak. Milyen lesz a tavaszi és nyári divat? Az idei nyári divat az egyenes vonal diadala lesz. Egyszerű, egyenes szabások jönnek és ezek azután egészen új vonallehetőségeket fognak adni. A derék továbbra is magas lesz, sőt még az eddiginél is magasabb. Az anyagok ugyanazok lesznek, mint az előző szezonban, crepe bilitis, satin, imperial stb. A minták a legkülönbözőbbek, a legváltozatosabbak lesznek, sötét, vagy világos alapon. Tavasszal és nyáron sohasem lehet szigorú határvonalat húzni a délelőtti és délutáni ruhák között. Nagyon sok elegáns nő délelőtt elmegy, ebédel és csak késő délután, közvetlenül vacsora előtt megy haza, tehát egész nap ugyanazt a ruhát viseli. A gyapju- ruha egyaránt alkalmas déjeuner- hez és ötórai teához. Ennek a ruhatipusnak uralkodó fajtája az imprimé. A legkülönbözőbb színek jöhetnek szóba és a legváltozatosabb minták a klasszikusan egyszerűtől a fantasztikusig. A matt-selyem, vagy nagyon finom gyapjuköpenyek semmit sem mutatnak a ruhából, úgyhogy ha a nő kabátját leveti, friss, meglepő hatást tesz a ruhája. Lesz az idén tavasszal és nyáron nagyon sok kosztüm is* Divatosak lesznek a férfiszövetből készült kosztümök. Ezek is finomak, lágyak lesznek, igyekzenek eltüntetni férfias szögletességüket. A szoknya, illetve a sportruha, vagy délelőtti és délutáni ruha hossza ugyanolyan lesz, mint a télen. Súlyos pszichológiai hiba volna a szoknyát meghosszabbítani. Az olyan ruháknál azonban, amelyeket tavasszal kabát nélkül egyszerűen csak prémmel fognak viselni, az alj nem lesz kerek, hanem szabálytalan és egyes részei hosszabbak, mint a többiek. Az estélyi ruhák terén még nagyobb a változatosság, mint a nappaliaknál. A szoknya hosszúsága sokkal többféle szabást tesz lehetővé. Mindezek az estélyi ruhák 140 centiméter széles anyagból készülnek. Anyaguk részben egységes, részben imprimé. Ipszilon.
