Zalamegyei Ujság, 1932. április-június (15. évfolyam, 73-145. szám)

1932-04-15 / 84. szám

XV. évfolyam 84. szám.

Ära 12 fillér

1932 Áppilis »5 Péntek,

Felelős szerkesztő: Herboly Ferenc.

Szerkesztőség és kiafldliivatal: Zalaegerszeg, szécüenyl-tér 4. Telefon: 128 sz. — FióKKiadóHiYatal: Keszthely, Kossuth l -u.

POLITIKAI NAPILAP

Megjelenik hétköznap a kora délutáni órákban.

Előfizetési árak : egy hónapra 2*40 pengő negyedévre 7*20 pengő.

a megyei pótadót is. Miért legyen kivétel épen csak ez az egy ? Nagyon helyes elgondolás vezette tehát a kormányt ennek a rendeletnek kiadására. A hozzájárulási rendszer más közületekkel szemben nagyon könnyű helyzetbe juttatta a vármegyéket, mert a községeknek és megyei városoknak be „kellett“ szolgáltatniok a hozzájárulási összeget. Most majd a községek valamivel könnyebben teremtik elő a saját háztartásukhoz szükséges összegeket, de az --------------ad

ózónak bizony semmi hsszna sincs a változásból, mert tőle ezután is adót fognak követelni. De azt is mondhatjuk, hogy az új rend szerint az adózónak semmi kára sem lesz, mert ezután is olyan összegű adót fog fizetni, mint eddig. Ezzel kapcsolatosan említjük még meg, hogy a jegyzők márciusi fizetését most rendezte a vármegye, az áprilisiról azonban már maguknak kell gondoskodtok a községi pótadók behajtása révén.

A kereszténypárt a kormány újabb fizetéscsökkentése ellen.

Budapest, április 14. A keresztény gazdasági és szociális párt értekezletet tartott, amelyen behatóan foglalkozott a mezőgazdasági termények értékesítésének kérdésével. Intézkedést javasol a párt a fiatalság elhelyezése ügyében, továbbá szükségesnek mondja országos bizottság kiküldését a me- zőga dasági hitelügyek tárgyalá sára. Nagy vita fejlődött ki a 33 as bizottság mandátumának meghosz- szabbitasáról. Petrovátz Gyula azt javasolta, hogy a párt ne szavazza

meg a további felhatalmazást. A párt általánosságban elfogadta a felhatalmazási javaslatot, de a parlamentben előterjeszti észrevételeit. Felvetették azt a gondolatot is, hogy a bizottság helyett inkább gazdasági tanácsot kell alakítani. Woil Károly javaslatára kimondotta a párt, hogy nem teszi magáévá a tisztviselők újabb fize téscsökkentésére vonatkozó rendeletét, mert az nemcsak a tisztviselőket sújtja, hanem a gazdasági élet számos ágáta bénítóan hat.

Éber Antal élesen támadta a közüzemeket a képviselőma semminemű bevétele nincs. A községi háztartásokat illetően ugyanis új kormányrendelet jelent meg, mely — mint ismeretes, — megszünteti a községek és megyei városok hozzájárulását a vármegyei háztartáshoz, még pedig visszamenően ez év január else jétől s igy a vármegye kiadásait a vármegyei pótadóból kell fedezni. A községek és megyei városok költségvetéseibe tehát ezután nem lesznek beállíthatók a vármegyei kiadásokhoz való hozzájárulások összegei, amelyeket a községeknek és városoknak, — tekintet nélkül arra, hogy bevételeik milyen mérvben folytak be, — az utolsó fillérig be kellett fizetniük a vármegye pénztárába. A rendelet szerint ezeket a hozzájárulási összegeket kiveszik a községek és megyei városok költségvetéséből, ami nagy megkönnyebbülést je lent reájok nézve, hiszen kimutattuk, hogy Zalaegerszeg város pót - adója a hozzájárulás megszüntetésével legalább is 15 százalékkal csökken. Ez azonban természetesen nem jelenti azt, hogy a város adózó polgárságának terhei is 15 százalékkal csökkennek, mert hát a hozzájárulások helyett kivetik a vármegyei pótadót ép úgy, mint az állami és községi adókat, vagy akár a társulati járulékokat. Tehát csak a községi póladó százaléka csökken, de nem csökkennek az adóterhek. Haszon csak annyiban háramlik ebből az újításból, jobban mondva : a régi rendszernek visszaállításából, hogy a községek a pénztáraikba befolyó amaz összegeket, amelyeket eddig a megyének szolgáltattak be, most felhasználhatják saját céljaikra. A hozzájárulást megszüntető és a megyei pótadót visszaállító rendelet kimondja, hogy a megyei pótadó kivetési kulcsát a törvényhatósági bizottság állapítja meg, a törvényhatósági bizottság azonban eddig még nem intézkedett, egészen természetes, hogy a várme gye bevétellel most nem rendelkezhetik. A törvényhatósági bizottság csak májusban ülésezik s igy, ha a pótadó kivetésének joga a bizottságot illeti, akkor a májusi közgyűlés mondja ki, mekkora lesz a megyei pótadó. Lehetséges azonban az is, hogy újabb rendelet, vagy olyan végrehajtási utasítás jelenik meg, amely a kivetés jogát az alispánra ruházza, mint ahogy a hozzájárulási összegeket is az alispán állapította meg a szükséglethez képest. Bármiképen történjék is a kivetés, közgyűlés, vagy alispán útján, az az egy bizonyos, hogy ez a rendszer sokkal helyesebb, mint a hozzájárulás. Amiképen egyénenként, tehát minden adózóra külön- külön vetik ki az állami, községi, egyházi, társadalmi stb. adót, azonképen egyenként kell kivetni

Budapest, április 14. A képviselőház mai ülésén az előadó beterjesztette a bizottság jelentését a felhatalmazási törvényja vaslatról, majd a Ház folytatta az ipartestületekről szóló javaslat vitáját.

Éber Antal elfogadta a javaslatot. Hangoztatta, hogy a javaslat a kisiparosok érdekeit szolgája. A kormány nagy szolgálatot tehetne az iparosságnak az államháztartás megterhelése nélkül, ha megszüntetné a hatósági üzemeket, melyek jogosulatlanul támasztanak konkurenciát a kisiparnak. Határozati javaslatot nyújtott be, hogy a kormány haladéktalanul intézkedjék a hatósági és más közüzemek megszüntetéséről. A közüzemek leépítése tekintetében a kereskedelmi miniszter ugyan jóindulatot tanúsít, de fél, hogy a megoldás elhúzódik.

Ezután általánosságban éles támadást intézett a közüzemek ellen, majd példákkal igazolta, hogy a közüzemek nem szállítanak jobb árut, mint a magánüzemek. Nem lehet azt sem állítani, hogy a közüzemeknek árnivelláló hatása van. Támadta a Rico kötszerüzemet, a müvégtaggyárat, az állami és fővárosi nyomdákat, amelyek kedvezményezett helyzetük ellenére is drágábbak a magánnyomdáknál. Meg kell szüntetni az országos közélelmezési üzemet is.

Kenéz kereskedelmi miniszter : Már megszüntettem, tegnap írtam alá a rendeletet. (Helyeslés.)

Éber Antal ezután az egyes fővárosi üzemeket vette sorra és kimutatta, hogy jogosulatlanul támasztanak versenyt a magániparnak.

A felsőház ülése.

A felsőház a karácsonyi szünet után ma tartotta első érdemleges ülését. Az ülés iránt nagy érdeklődés nyilvánult meg. Az elnöki bejelentések után a felsőház elhatározta, hogy a választott tisztviselők illetményét 5 százalékkal csökkentik, majd a megüresedett bizottsági tagsági helyeket töltötte be.

A felsőház ezután elfogadta az egyes vármegyék területi változásairól szóló javaslatot. Keresztes belügyminiszter kijelentette, hogy javaslat készül az összes vármegyék területi változásairól, mert meg akarja szüntetni a visszásságokat. A javaslat hosszabb munkát igényel, mert helyszíni tárgyalásokkal kell megoldani a kérdést.

Hindenburg felosslatta a

nemzeti szocialisták rohamszerwezeteit.

Berlin, április 14. A birodalmi elnök a nemzeti szocialisták valamennyi katonai szervezetét feloszlatta. Rámutat a rendelet, hogy a szervezetek külsőségekben teljesen utánozzák a rendes katonaságot, magánhadsereget képeznek, már pedig nem tűrhető, hogy mint állam szerepeljenek az államban. A rendelet végrehajtását megkezdték és máris számos rohamcsapatot oszlattak fel. Helyiségeiket lezárták, irataikat lefoglalták.

Párís, április 14. A sajtó a Hitler párt katonai szervezeteinek feloszlatását vegyes érzlemekkel fogadja. A „Matin“ szerint a feloszlatás egyrészt későn jött, másrészt kérdés, hogy a feloszlatás a porosz választások küszöbén nem szolgálja-e épen a Hitler párt érdekeit. Hitlernek a feloszlatás uj érveket szolgáltat annak bebizonyítására, hogy a kormány velük szemben igazságtalan és itt az idő a weimari rendszer megdöntésére. Az „Echo de Paris“ rámutat, hogy a Hitler párt nemcsak pártot, de lelkiállapotot is képvisel, a feloszlatás pedig ezt a lelkiállapotot nem érinti.

Berlin, április 14. A Hitler párt rohamcsapatainak feloszlatása az egész országban befejeződött. A székházakat mindenütt bezárták és az iratokat lefoglalták. Súlyosabb incidens sehol sem történt. Hitler felhívásában rohamra küldi pártját és kijelenti, hogy az április 24-iki porosz választás lesz a leszámolás napja.

Junius közepén ül össze a lausannei konferencia.

London, április 14. A Daily Telegraph diplomáciai levelezője szerint junius 14-ikére vagy 16- ikára tervezik a lausannei konferencia megnyitását. Az értekezlet a jóvátételeken és esetleg a háborús adósságokon kívül a dunai államok pénzügyi és gazdasági problémáival, sőt talán az egész európai kontinens gazdasági helyzetével foglalkozik. Bizonyos körök pusztán formaságokra és előkészítésre szeretnék korlátozni az értekezlet tevékenységét és szakértői bizottság kiküldésével az őszre szeretnék elhalasztani az érdemi munkát. E halogatás a konferencia túlnyomó többségénél ellenállásra fog találni. Esetleg felvetik az értekezleten az eddig teljesített német jóvátételek felbecsülésének gondolatát, ami szenvedélyes vitákra adhat alkalmat.

Washington, április 14. Smith, a demokraták elnökjelöltje egy választási gyűlésen kijelentette, hogy az Egyesültállamoknak engedményeket kell tenniök az európai adósoknak és nagyobb kölcsönt kell folyósítani a külföld részére, különben megbénul az áruforgalom.