Zalamegyei Ujság, 1932. április-június (15. évfolyam, 73-145. szám)
1932-06-24 / 141. szám
XV. évfolyam MS. szám S932 Junius 24 Péntek. ára 12 fillér Fefelős szerkesztő szerlcesztőséa és KiadóHiYatal: Zalaewrssen, széche&Ti-tér 4- | POLITIKAI NAPILAP Teltffon: 12&S7.. —FÍómadélÍYatal:l£S!tlim, KOSSÍ Ül L.-1. g Me&elenik hétköznap a kora délutáni órákban. b——i—iii iin iwig'i1111 w—Mwawwi Előfizetési árak : egy hónapra 2*40 pengő negyedévre 7*20 pengő. ESETEK. Képtelenebb lett a városnak minden utcája, eltűntek a diáksapkás fiuk, leányok az iskolai év bezárásával. Az a zajtalan, természetének megfelelően lassúidé komoly építő munka, mely az iskolák falai között kilenc és fél hónapon át folyt, j: két ésdfél hónapnál hosszabb ideig jj szünetei. Jelentős esemény Zala- j egerszegen az iskolai év zárása, j mert .közel harma^félezer tanulót .fogadnak védő szárnyaik alá az yiskolák ebben a kis városban és -nevelik őket évről-évre vallásos, erkölcsös, hazafias, saunkás polgárrá. Ez a hatalmas tömegű ifjúság olyan erősen fűzi városunk egész társadalmát iskoláinkhoz, jiogy társadalmunk és iskoláink között a legbensőségesebb viszony van. Bizonyságul szolgálnak erre ,az iskolai ünnepségek, araikor még azok is nagy tömegekben keresik íöl az iskolákat, akiknek nincsenek odajáró gyermekeik. Jelentős esemény hát nálunk is az iskolák bezárása Csakhogy amig a régi időkben azt mondottuk, hála Istennek, gyermekeink befejezték tanulmányaikat, most azután szárnyaikra bocsátjuk őket, hogy k _ nyeret keressenek maguknak, addig ma szomorúsággal eltelten nézzük niég a legkitűnőbb bizonyítványokat is, mert nem tudjuk, mikor vehetik hasznát azoknak gyermekeink, vagy egyáltalán hasznát vehetik-e azoknak. A helyzet teljesen reménytelen. Tudjuk, hogy az államnak terhein enyhíteni kell; ámde a polgárok megélhetéséről is kell az államnak gondoskodnia. Most megint 328 munkás emberre mondotta ki az állam, hogy feleslegesek. Ezek tehát mehetnek. Ki nyugdíjba, ki végkielégítéssel a — bizonytalanságba. Ez a jelenség vájjon milyen hatással van az iskolából kikerült, de még az iskolábajáró ifjúra is, meg a szülőkre is ? 1 A minap beszéltem egy apával, aki hat gimnáziumi osztályt végzett fiát, — bár a fiú nem bukott meg, sőt! — ipari, vagy kereskedelmi pályára akarta adni és nem kapott megfelelő „alkalmaztatást“. Mire vegyük fel őt ? — kérdezték azok, akiknél kopogtatott, hogy vegyék föl a fiát tanulónak. Mit csináljunk hát a gyermekekkel, ha sehol sem helyezhetjük el ? Amint ma ezt a nemtörődömséget szemléljük, arra gondolunk, hogy a mai világban is legolcsóbb portéka az ember, mert semmit oly könnyedén félredobni nem lehet, mint az — embert. Persze, persze... a gazdasági helyzet! Ezzel mindenre megvan a magyarázat. Még arra is, hogy, amint a napokban mondotta valaki, legszívesebben hiteleznűk ma a cselédlányok iák, mert azoktól bizonyosan megkapják a részleteket a hónap első napjaiban. A cselédeké ugyanis rendesen kell űzetni, mert, ha nem fizetik őket, odébbáítenak, gazdáikon a pénzt bevasaijáík, mert megítélik nekik s azonkívül még elhíresztelik, milyen rossz helyin szolgáltak. S mivel a ^selédszolidaritás meglehetősen erős alapokon nyugszik, azt a helye*, melyet egyik azért hagyott el, mert ham fizet- :ték, kerülik, avagy olyan magas bért kérnek ott, — még .a mai nyomorúságban is, — hogy a Budapest, junius 23. A felsőház ma folytatta a költségvetés tárgyalását. Szeberényi Lajos rámutatott a falu népének súlyos helyzetére. Mindent meg kell tenni a gazdaközönség megmentésére, ezért el kell rendelni a moratóriumot az új termés eladásáig és a gazdasági válság ideiére pedig meg kell szüntetni a karteleket. Vagyonos emberek mondjanak le nyugdijukról. Határozottságot kér a kormánytól és azt sem bánná, ha egy ember kezébe adnák a hatalmat, Szterényi József báró beszéde elején megemlékezett a belga király és Hoover elnök üzenetéGenf, junius 23. A Lausanne- ban és Genfben párhuzamosan folyó nemzetközi tanácskozásoknak váratlan szenzációja van. A két értekezlet eddig külön tárgyalt a világgazdasági kérdésekről, illetően a leszerelésről. Hétfőn fordulat történt: az amerikai leszerelési delegáció belekapcsolódott a lausannei jóvátételi értekezlet munkájába. E bekapcsolódást egy telefonbeszélgetés előzte meg, melyet Gibson, az amerikai leszerelési delegáció vezetője folytatott Hoover elnökkel. Ezt követte Gibson tanácskozása Macdonald angol és Herriot francia miniszter- elnökkel, akikkel közölte, hogy Hoover álláspontja szerint a jóvátételek és általában a világválság enyhítése tekintetében nem lehet lényeges eredményt elérni a súlyos gazdasági terhet jelentő fegyverkezés radikális csökkentése nélkül. E tanácskozás után szerdán délutánra váratlanul egybehívták rendetlenül fizető gazda ráfizet az ügyre. Szóval a cseléd jobb kuncsaft lett, mint a gazdája, mert tőle inkább várhatja a hitelező, hogy megfizeti tartozását, még pedig pontosan, mint az — uraktól. Minden idők, minden állapotok kitermelik a maguk furcsaságait, a mai idők, a mai állapotok hát ilyesmit is kitermeltek. És ezen nincs is csudálkozni való. Nagyot fordult a világ. Tegnap arról irtunk, hogy most már nem a munkás, hanem a munkaadó sztrájkol; ma meg arról, hogy nekem nincs hitelem, de a cselédleányomnak van ... rőí. Ezek az üzenetek bizonyítják, hogy a legfelsőbb körökben is belátják, hogy meg kell állítani a rombolást és meg kell kezdeni az újjáépítést. Ezután gazdaságpolitikai kérdésekkel foglalkozott. Örtmmel állapította meg, hogy a kormány biztosította a költségvetés egyensúlyát és Ígéreteit száz százalékig beváltotta. Határozottan állást foglalt az infláció és az általános moratórium ellen, amely gazdasági életünknek halálát jelentené. Sajnos, a helyzet az ősz óta nem javult, ennek oka pedig az a2 elzárkózás, amit gazdasági téren tapasztalunk a szomszédos államoknál. Genfben a leszerelési értekezlet főbizottságát. Ezen az ülésen hangzott el Hoover amerikai elnök üzenete, amely új életet öntött a mind lassabban működő értekezletbe. Az üzenetnek valószk nüen pár napon belül valamilyen formában meglesz az eredménye. A főbizottság ülésének megnyitása után Gibson állott fel szólásra és felolvasta Hoover üzenetét, amelyet ugyanebben az időben eljuttattak a világsajtóhoz. Az üzenet megállapítja, hogy a fegyverkezést az egész világon egyharmad- dal csökkenteni kell, mert most már elérkezett az óra, amikor határozni kell, hogy a világpusztitó terheket csökkentsék. Javasolja Hoover a tankok, a kémiai háború eszközeinek, a mozgó nehéz tüzérségnek, a bombavető repülőgépeknek megszüntetését. Minden állam részére akkora hadsereget javasol, amely biztositja a belső rend megvédését és a külső támadások visszaverését. A hadi létszámok alapjául azt a létszámot vennék, amelyet a versail- lesi szerződés Németország részére állapított meg. A hadihajók tonnatartalmát általában egyhar- maddal csökkentenék. Gibson a javaslat ismertetése után hangsúlyozta, hogy Amerika a leszerelés terén a legnagyobb áldozatokra hajlandó. A javaslat felett vita indult meg. Simons angol külügyminiszter óvatosan beszélt Hoover tervéről és fentartotta magának az állásfoglalást. Paul Boncour kijelentette, hogy a francia kormány ellenzi Hoover tervét. Nadolny német delegátus megelégedéssel nyilatkozott a tervről s elfogadta azt Litvinov orosz delegátus is. Grandi olasz külügyminiszter Mussolini megbízásából hivatalosan közölte, hogy Olaszország minden vonatkozásban, fentartás nélkül elfogadja Hoover javaslatait. Elfogadta a javaslatot a spanyol delegátus is, mig a japán megbízott igen óvatos és semmitmondó nyilatkozatott tett. Herriot francia miniszterelnök ma rádióüzenetet intéz az amerikai néphez és ebben ismerteti a francia ellenjavaslatokat. Páris, junius 23. Hoover elnöknek a leszerelésre vonatkozó üzenete élénk meglepetést keltett a francia sajtóban. A lapok színházi csattanónak mondják Gibbon előterjesztéseit. A Petit Párisién megállapítja, hogy az amerikai javaslatban nincs szó garanciákról, biztonságról és ellenőrzésről. A Journal szerint Franciaország csak akkor csökkentheti katonai erejének létszámát, ha határozott garanciákat nyer a biztonság tekintetében. A radikális Republique rámutat, hogy ha Franciaország visszautasítja Hoover javaslatát, akkor — mint az amerikai delegáció bizalmasan jelezte, —rendkívül megneheziti a háborús adósságokra vonatkozó tárgyalásokat. Az angolok ragaszkodnak a jóvátételek teljes törléséhez, másfelől az olaszok fentartás nélkül csatlakoznak az amerikai javaslatokhoz és Grandinak erre vonatkozó bejelentését a főbizottság ülésén viharos tetszéssel fogadták. Nyilvánvaló, hogy soha a fegyverszünet óta francia kormány nem állott szemben ily félelmetes problémával. Különálló véleményt képvisel a szociáldemokrata Populaire, melynek vezércikkében Blum nyomatékosan unszolja a francia delegációt, hogy fogadja el az amerikai előterjesztéseket és sajnálattal teszi hozzá, milyen kár, hogy nem francia részről történt e kezdeményezés. Szterényi József a moratórium és az infláció ellen. Világszerte nagy feltűnést keltett Hoover leszerelési javaslata. A franciák határozottan ellenzik a javaslatot, amely a fegyverkezés jelentékeny korlátozását kívánja.
