Zalamegyei Ujság, 1932. április-június (15. évfolyam, 73-145. szám)

1932-06-19 / 137. szám

1932 junius 19. 5 színház. Az Országos Művész Szín­ház új tagjai ma, szombaton mu­tatkoznak be a zalaegerszegi kö­zönségnek. Szokatlanul nagy ér­deklődés nyilvánul meg e társu­lat iránt, de ez érdeklődést meg is érdemlik. Kitűnő művészeik — köztük a Deák-társulatból jól is­mert Nagy Klári — a legjobbat fogják nyújtani, annál az oknál fogva is, hogy belopják magukat az egerszegi közönség jóindula­tába. Segítsük, támogassuk őket, nézzük játékukat, hogy ne veszít­sék el kedvüket a játéktól s ne váljanak el városunktól szomorú emlékekkel. Műsor: Szombaton: A méltóságos asz- szony trafikja. Az idei szezon legsikerültebb slágere. Vasárnap délután: A méltósá­gos asszony trafik a. Vasárnap este: Angyalt vettem feleségül. A Király Színház leg­nagyobb sikert elért darabja. Hétfőn: Torockói menyasz- szony. Kedden : Az utolsó bölény. A világ egyik legjobb francia bohó­zata. Az esti előadások pont fél 9 órakor kezdődnek, a délutáni 4 órakor. A délutáni előadásra a belépődíj 30, 50 és 80 fillér. MOZI. Chevalier idei új bűbájos operettje Édes légyott operett 10 felvonásban. Rendezte: Lubitsch Ernő. Zené­jét szerezte: Oscar Strauss, a Varázskeringő zeneszerzője. Főszereplők: Chevalier, a Mo­solygó hadnagy szivünkbe zárt hőse és Jeanette Me. Donald a Királynő férje és Monte Carló primadonnája. Teljes Paramont hangos kisérő műsor. Bemutatja az Edison mozi junius 18-án szombaton 7 és 9 órakor, 19-én vasárnap 5, 7 és 9 órakor. Szombaton 7 és vasárnap 5 órakor a helyár 40, 60 és 70 fillér. Szombat, vasárnap a Kert mo­ziban nem lesz előadás. ■—1 — rv-iru-jij-u (I i* á n i a és KERT.MOZGÓ. __________(Keszthely). _______ Ked vező idő esetén Kert-mozgó megnyitás. Vasárnap, junius hó 19-én A kék bálvány Elejétől-végig magyar film. Bónyi Adorján regénye után. Főszereplők Beregi Oszkár, Jávor Pál, Rédey Nelli, Pethes Sándor, Gózon Gyula, Gárdonyi Lajos, Fekete Pál, Sá- rosi Andor, Makiári Zoltán. Ezenkívül : Justice for Hungaryp a magyar oceánrepülő E n d r e s z György és Bittay Gyula római útja és tragédiája. Magyar Világ Híradó. Zalamegyei Újság Gazdaság. Rovatvezető: Boda Béla, a zalaegerszegi gazdakör titkára. A magyar gyümölcs védelme. Irta: Sárközy Viktor. II. A mezőgazdasági kultúra fejlő­désével, a forgalom emelkedésével s az évtizedek alatt kifejlődött és általánosan elterjedt betegségek nagymérvű kiterjedésével, ma már azt mondhatom, egyetlen egy hely, egyetlen egy gyümölcsös, de egyetlen egy gyümölcsfa sincs, melyen vagy az egyik, vagy a másik kártevő feltalálható, annak pusztítása megállapítható nem lenne. Már most azt a kérdést kell feltennem, hogy, ha ilyen általá­nos a baj, ilyen imminens a ve­szedelem, ilyen nagy az akadály, mely meglevő gyümölcsöseink termésének értékesítését, a gyü­mölcstermelés jövedelmezőségét hátráltatja, megvan-e a megfelelő védekezés ezzel szemben, meg­vannak e a megfelelő hatósági intézkedések a baj, a veszedelem leküzdésére, a károsodás elhárí­tására, a gyümölcstermelés minő­ségének biztosítására s igy köz­vetve nagyobb jövedelmek eléré­sére s igy közgazdasági viszo­nyaink javítására? Válaszul ma csak azt mondhatom, hogy egy-' részt a termelők nem ocsúdtak fel még abból a lethargiából, melybe őket a fatalitás ringatta, másrészt a hatóságok, a földmi- velésügyi kormány még nem nyúl­tak azokhoz az eszközökhöz, me­lyeket a nemzeti termelés érdeké­ben igénybevenni a törvény ré­szükre biztosit. A magyar gazda tudja és tudta, hogy, ha jó szőlőtermést akar el­érni, akkor a peronospora s mondjuk a philoxera ellen is vé­dekeznie kellett. Arra azonban senki sem gondolt egészen az újabb időkig, hogy, ha jóminősé- gü, kifogástalan gyümölcsöt aka­runk termelni, akkor a millió számra fellépett állati, főleg pe­dig növényi (gomba) kártevők ellen fel kell vennünk a harcot. Az 1894. évi XII. t.-c. bár in­tézkedik abban a tekintetben, hogy a mezőgazdaságra káros ál­latok és növények ihassanak, azonban egyrészt megfelelő szer­vezet hiányában, másrészt, mert annak a régi törvénynek szaka­szai nem rendelkeznek minden, az újabb időben nyakunkba sza­kadt baj elhárítása iránt, a meg­levő hasznos rendelkezések sem hajttattak végre úgy, ahogy azt a termés mai érdeke megkiváuná. Mivel újabban egy rendkívül veszedelmes kártevő lett Magyar- országba behurcolva, a St. Jósé, vagyis kaliforniai paizstetü (Aspi- diotus pernitiosus) ennek követ­keztében a földmivelésügyi kor­mánynak olyan intézkedéseket kellett tenni, mely ezen, gyümölcs- termelésünket végveszéllyel fenye­gető, kártevő radikális kiirtására alkalmas. Ezen intézkedés kapcsán azt a kérdést kell felvetnem, hogy, ha az ország szakértői, a szakkörök látják, hogy mi a veszedelme gyümölcstermelésünknek, nem len­ne-e szükséges, nem lenne-e cél­szerű olyan intézkedések megté­tele, melyek ezt a veszedelmet fejünk felől elhárítanák? A kaliforniai paizstetü ellen a védekezést országos érdekből fel kellett venni s minthogy ennek leghathatósabb irtása a téli per­metezés, mely viszont 50 száza­lékban védelmet nyújt a gyümölcs­kártevők többi fajtái ellen is, az a gondolat lép önkéntelenül is előtérbe, nem látná-e szükséges­nek a földmivelésügyi kormány az 1894. évi XII. t.-c. 58. §-ában foglalt felhatalmazás alapján ren­deletet bocsátani ki abban a te­kintetben, hogy a téli védekezés a gyümölcsösökben mindenütt végrehajttassék ?! Bár nehéz ennek a kérdésnek a megoldása, a keresztülvitel el­lenőrzése, de úgy vélem, hogy megfelelő elgondolással ezt a kérdést is meg lehet oldani s ha szükséges, hatósági beavatkozás­sal a védekezést is keresztül lehet vinni, végre lehet hajtani. Ha azután megfelelő megértéssel, kellő magyarázattal és, ami a fő, meg­felelő olcsón lesz ez a munkálat végrehajtva, akkor nemcsak a ve­szedelmes kártevők pusztítása, illetve gyérítése lesz megfelelően keresztülvive, hanem az elért és tapasztalt eredmény alapján a gyümölcstermelők maguk rá lesz­nek vezetve a helyes útra, melyet a termelés érdekében követniök kell. A gyümölcsfa-telepítések állami irányítás melletti keresztülvitele és a védekezésnek hatósági ren­deletre való keresztülvitele néze­tem szerint úgy a jelen számára, mint a jövő részére meg fogja hozni a kívánt, gyümölcstermelé­sünk érdekében álló eredményt. Rádió. Vasárnap, junius 19. 9: Hírek, kozmetika. 19: Re­formátus istentisztelet a Kálvin- téri templomból. 11: Egyházi népének és szentbeszéd a Jézus Szive templomból. Utána : pon­tos időjelzés, időjárás- és vízál­lásjelentés, majd a Budapesti Hangversenyzenekar hangverse­nye. 2: Gramofonhangverseny. 3: Gulácsy Sándor dr. : „Milyen pályára adjuk leányainkat“. 4. Ifj. Sáray Elemér és cigányzene­Hivnak a hűsítő habok, gon­doskodjunk fürdőruházatunk­ról és válasszunk egyénisé­günkhöz illő színeket még fürdőköpenyben is. SCHÜTZÉK kirakatában megtaláljuk mindig a leg­újabb mintázatú frottier anyagokat. karának hangversenye. 4.45; Ma­gyar pásztorünnep. Néprajzi köz­vetítés Kisújszállásról. 6: A Szé­kesfővárosi Zenekar hangverse­nye a városligeti Iparcsarnok előtti zenepavilonból. 7.30: „Az öregkor boldogsága“. Perlaky Lajos előadása. 7.55: Sportered­mények. 8.15: Vigjátékelőadás a Stúdióból. „A csodadoktoru. Víg­játék 3 felvonásban. Utána: Pon­tos időjelzés, majd Magyari Imre és cigányzenekarának hangver­senye. Hétfő, junius 20. 9.15: A Weidinger szalonzene- kar hangversenye. 12.05: Kapos­vári Zsolnay Lajos és cigányze­nekarának hangversenye. 4: Asz- szonyok tanácsadója. 5: „A Ba- Utonvidék lelke“. Vitéz Somogy- váry Gyula előadása. 5.30: Gra­mofonhangverseny. 6.25: Acsády Károly novellája: „Cselédszoba“. Felolvassa a szerző. 6.45:„ Az em­ber sorsa az ember tragédiájában“. Hamvas József előadása. 7: Más­félóra könnyű zene. 8.30: Pontos időjelzés, hírek. 8.45: A Varsói Chopin-verseny magyar szereplő­inek hangversenye. 10: Időjárás­jelentés, majd Radics Jóska és cigányzenekarának hangversenye. Kedd, junius 21. 9.15: Hangverseny. 12.05: A rádió házikvintettjének hangver­senye. 4: Pista bácsi mesél a gyer­mekeknek. 5: „Az utca közleke­désrendje Amerikában“. Baksa János előadása. 5 30: Sovánka Nándor és cigányzenekarának hangversenye. 6.30: „Ének az ifjú­ságról“. Irta és előadja Fóthy János. 7.05: A Vasutas Ének- és Zenetársaság férfikarának hang­versenye. 7.45: „Regény az újság­ban, újság a regényben“. Földi Mihály előadása. 8,15: Az opera­házi zenekar hangversenyének is­mertetése. Utána „A zeneművé­szet klasszikusai“. A m. kir. ope­raház tagjaiból alakult zenekar hangversenye. Kb. 9.50: Pontos időjelzés, hírek, időjárásjelentés. Majd Horváth Gyula és cigány­zenekarának hangversenye Szánthó Gyula énekszámaival. Zalaegerszeg megyei város polgármesterétől. 5711/1932. Tárgy: Rendkívüli tavaszi apaállatvizsgálat. Hirdetmény. Az 1927. évi XXV. t. c. alap- ján 1932. évi junius hó 23 án d. e. 8 órára Zalaegerszeg megyei városban, a városi majorban rendkívüli tavaszi apaállatvizsgá­latot tűzök ki. A vizsgálatra bárki tulajdonában levő 1 és V* évet betöltött bika és 1 éves kort elért kan vezethető elő, melyet tulajdonosa tenyésztésre jogosító igazolvánnyal óhajt elláttatni. A tenyésztésre igazolvánnyal ellátott bikák után az igazolvány kiállításáért 10 P. dij fizetendő, kanok után pedig 2 P. az igazol­vány kiállításának dija. Zalaegerszeg, 1932. junius 17. Polgármester. 5359 Apróhirdetések. A régi kaszaliázi korcsma kert­helyisége mától kezdve szívesen* látott vendégeket vár és pártfogást kér. 5360 Kiadó egy különbejáratu bútorozott utcai szoba július 1-re. Gróf Apponyi ntca 14. 5358

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents