Zalamegyei Ujság, 1932. április-június (15. évfolyam, 73-145. szám)
1932-06-17 / 135. szám
2 A Matuska per. Bécs, junius 16. A Matuska per mai tárgyalásán a vádlott ismét kijelentette, hogy valamilyen szellem befolyására foglalkozott vasúti merényletekkel. Ezután tanukat hallgattak ki. Iskolai értesítők. Állami polgári leányiskola. A negyvennegyedik évet töltötte be ezidén a zalaegerszegi áll. polgári leányiskola, melynek értesítőjét Grész Irma igazgató szerkesztette. A csinos füzet bemutatja az iskolaépület képét s azután az elmúlt iskolai év történetéről ad részletes ismertetést. Beiratkozott 153 tanuló, évközben 3 kimaradt, vizsgázót tehát 150. Mindnyájan magyar anyanyelvűek. Róm. kát. 109, gör. kát. 1 ref. 3, ág. h. ev. 8, izr. 29. Példás viseletű 144, jó magaviseletü 6. Általános jeles 38, jó 67, elégséges 37, 1—2 tárgyból bukott 8. Az intézett nagy súlyt helyezett a valláserkölcsi és hazafias nevelésre, a takarékosság erényének gyakorlására tartott több szülői értekezletet, ünnepélyt és tanulmányi kirándulást. Az iskola kebelében működtek: A Szent Ágnesről nevezett Mária kongregáció, a Protestáns Diákszövetség, a Zrínyi Hona Önképzőkör, a Sportkör és az Ifj. Segitő Alap. A tanári testület az igazgatón kívül 4 rendes tanárból és 4 hitoktatóból állott. Kőszegi er. leánynevetö intézet. Internátussal kapcsolatos le- ányliceum. Középosztálynak megfelelő gondos családi nevelés. Állandó felügyelet, rendszeres tanulmányi vezetés és ellenőrzés. A fejlődő szervezet igényeit gondosan figyelembe vevő élelmezés. Tejgazdaság. Saját sportpálya. Az internátusi ellátás évi dija 000 pengő. Kedvezményes helyeken évi 720, 600, 480, illetve 360 pengő. A felvételi folyamodások julius 1-ig nyújtandók be. Bővebb felvilágosítást az Intézet igazgatósága ad. Kívánatra külön zene, idegcnnyelvek és tánctanitás. Kőszeg a keleti Alpok nyúlványának tövében elterülő kies fekvésű iskolaváros. Ily jellegét biztosítja régi kultúrája, iskoláinak és nevelőintézeteinek nagy száma, a várost övező erdőboritotta hegy- koszorú subalpin kiimája. 5355 Rádió. Szombat, junius 18. 9.15: A m. kir. államrendőrség zenekarának hangversenye. 12.05: Hangverseny. 4: A „Rádióélet" gyerinekjátszóórája. 5: Szalonzenekari hangverseny. 6.15: „A kinevezés“. Novella. Irta és felolvassa Beczássy Judit 6.45: Gramofonhangverseny. 7.45: Rádióamatőrposta. 8.20: Zoltán Irén hangversenye. 9: Szerenád a bécsi Josefsplatzon. 10: Pontos időjelzés, időjárásjelentés, hirek. Majd Sovánka Nándor és cigányzenekarának hangversenye. — Mécs László költeményei a „Zrínyi“ könyvkereskedésben kaphatók. — Vásznainkhoz hosszuszálu elpusztíthatatlan „Sea-Island“ amerikai fonalat használunk. SchUtz* áruház. Zalamegyei Újság 1932 junius 17. A zalai közigazgatási bizottság működése szoros kapcsolatban van a gyakorlati élettel. Vannak pénzügyi bajok, vannak gazdasági nehézségek, vannak súlyos és nehéz hitel és politikai problémák: mindezt tudjuk és világos szemmel látjuk. Tudjuk, hogy védenünk kell a pénz értékálló erejét; tudjuk, mit jelentenek számunkra a devizanehézségek, a kiviteli akadályok, a termelést és ezzel s fogyasztást gátló legkülönbözőbb helyzetek és erők. Mindezt tudjuk és mindezt elismerjük. És ebben a nehézségekkel telt időben jólesett hallanunk a vármegye közigazgatási bizottságában azt a magas színvonalon álló vitát, amelyet a bajok orvoslása érdekében folytattak a keddi ülésen. Ugyanazokról tárgyaltak, amikről szó van most fönn a parlamenti és kormánykörökben. Leginkább a termelőknek lisztadómentes fejkvótája idézett elő magában az egységespártban és a kereszténypártban is nagy vitát s ugyanakkor Zala vármegye köz- igazgatási bizottsága kimondotta, hogy felir a kormányhoz a fejkvótának legalább is egy méter- mázsával való fölemelése érdekében. A zalai közigazgatási bizottság Zalaegerszeg határának legnyugatibb részében, már egészen az ebergényi határban róttuk a napokban Egerszeghegy girbe gurba, a távolság tekintetében megtévesztő útjait. A városi ember csak elvétve jut el erre a környékre, pedig Zalaegerszeg vidékének talán ez a legszebb része. Innét nyílik a legszebb kilátás a völgyben elterülő városra, itt látni a legváltozatosab hegy- és völgyalakulásokat. Csupa üdeség, csupa mosolygás minden. Ebben a derűs, mosolygós környezetben akadtunk iá arra a kis hajlékra, amelyre még a mai viszonyok mellett is megdöbbentő arányú bánat szakadt. Bődör József 41 éves hadirokkant gazdáé a kis hajlék, amely felett a múlt napokban megperdült a dob és a hajlék a kis földdel együtt kiszaladt a kilenctagú család lába alól. Az udvaron hat apró gyerek játszadozik. A legkisebbek egy pillanatra sem szakadnának el édesanyjuk mellől, aki bevezet bennünket a konyhába, ahol az apa ringatja a bölcsőben a hetedik gyereket: a , nyolchónapos egyébként nemcsak most, hanem ezelőtt is mindenkor foglalkozott a legégetőbb problémákkal, úgyszólván minden üléséből intéz föliratott a kormányhoz s feliratában megjelöli azokat a módozatokat és eszközöket is, amelyeknek segélyével a bajokat orvosolni lehetne. A közigazgatási bizottságnak működése tehát szoros összeköttetésben van az élettel, amit bizonyítanak a határozatok és az azokat megelőző magas színvonalú viták. És elmondhatjuk azt is, hogy a határozatok, a feliratok nem hatástalanok. Ha nem is hozzák meg az eredményt százszázalékban, annyi hatásuk mégis van, hogy felhívják a figyelmet sok olyan dologra, amely kivü! esnék — egyébként — a kormány érdeklődési körén. Azt természetesen nem várhatjuk, hogy minden javaslatot magáévá »egyen a kormány, de az bizonyos, hogy a zalai közigazgatási bizottság feliratára felfigyel és eddig már sok olyan intézkedés történt, amelyekre a mi közigazgatási bizottságunk adta meg az irányítást. kislányt. Ez a legfiatalabb, de a legidősebb is csak 13 éves. Apjuk, az élete derekán levő Bődör József a pádon ül, ahonnét 17 éve alig mozdulhat el háborús sérülése miatt. Lassan, sokszor könnyezve beszélni kezd, néha agyondolgozott felesége segíti ki, így alakul ki a csendes szavakból a népes család nagy tragédiája. 1914 elején kötött házasságot Bődör József, s pár hónap múlva augusztus elején a 48-asokkai már a háborúba került. 1915 elejéig volt a szerb fronton. Ak kor a karján megsebesült, gránát- nyomást kapott, úgy hogy hónapokig ápolták Budapesten. Majd Nagykanizsán alkalmatlannak minősítették a katonai szolgálatra és igy hazakerült a feleségéhez. A háború rokkanlja volt. Az idők folyamán betegsége mind súlyosabb lett, s ma már magával tehetetlen, járni is alig tudó ember, de rokkantdijat máig sem kapott. Talán saját maga is hibás benne, mert többnyire a terminusok után cselekedett, de lehet-e ezt csodálni olyan falusi embertől, aki elvesztette munkaképességét. Nyolcszor tapogatózott a rokkant- dij elnyeréséért, mig végre a múlt év májusában néhány jószivü ember lépett közbe az érdekében. Meg is állapította a városi tisztiorvos százszázalékos rokkantságát, de ügyét máig sem intézték el a minisztériumban. A családfő betegsége mellett az anyagi gondokkal is nehéz küzdelmet folytat a család már egy évtizede. A férjnek, mikor megnősült, csekély kis apai öröksége volt, ami a két holdat sem érte el. Lakásuk nem volt, ezért 1915-ben, mikor a férj hazatért a háborúból, megvették a mostani kis hajlékot a hozzátartozó 1 hold 60 négyszögöl földdel (leginkább szőlő) együtt kölcsönpénzen, 6 ezer koronáért. A forradalmak idején még vettek egy 1118 négyszögletes földet 5.600 koronáért. A négy földdarabon gazdálkodtak szorgalmasan, azaz inkább csak az asszony, mert a férj baja egyre súlyosabb lett. A szorgalom nagy volt, mert a kölcsönpénzeket szépen visszafizették. De mit használ a szorgalom ott, ahol a gyerekek egyre szaporodnak, a férj egyre nehezebben tud lábra állni, ahol a feleség egyre kimerültebb és a viszonyok ejjyre mostohábbak. A kis hajlékhoz nem tartozott kút, a közelben sincs ilyen. Ezért Bődör megállapodott a környékbeliekkel, hogy közös kutat csinálnak. Bődör már hordotta az anyagot, mikor a társak megváltoztatták szándékukat. Bődör ekkor kénytelenségből ezer pengő* kölcsönt ve.t fel egyik bankból, ebből építette meg udvarán a kutat. Nemsokára megromlottak a gazdasági viszonyok. Bődör mind nehezebben tudott pénzt előteremteni, A bor nem kell senkinek, a szénát sem tudta mindig eladni, így azután a múlt évben már odáig jutott, hogy 500 pengő adóhátraléka lelt (Hogyan is kerülhet 5.628 négyszögöl földre hét gyermek mellett ennyi adó akár hátrálék formájában is ?). Közben megszaporodott az ezer pengő kölcsön is kétezer pengőre. Kellett a pénz állatra, takarmányra, sőt kenyérre is. Annyira jutott a család, hogy utolsó tehenét ii el kellett adni és a múlt ősszel már felfogadott állatokkal kellett a földet megszántani. Az utolsó esztendőben kritikusra fordult Bődörék élete. A kétezer pengő kölcsön kamatait nem tudták fizetni az elmúlt esztendő óta és a bank peresítette a követelést. Még decemberben kitűzték a kis birtokra az árverést a folyó évi junius 8-ikára. Májusban Bődör a földteherrendező országos bizottsághoz fordult s kérte az árverés elhalasztását, hivatkozván arra, hogy a múlt évben elemi csapás érte a földjeit és ezért sem tudott kötelezettségének eleget tenni. A halasztó intézkedés azonban nem érkezett meg és junius 8-dn lefolyt a szomorú aktus, elárverezték a verejté- kes munkával összegyűjtött kis vagyont. Vevők ilyen szomorú helyzetben is akadnak s ezek elég alacsony áron vették meg a birtokot. Az 5.623 négyszögöl kikiáltási ára a ▲ ga T Értesítem a n. é. közönséget és az igen tisztelt megbízóimat, hogy a Vármegyeházzal szemben, Rothermerí utca 3. szám alá helyeztem át ingatlan f és lakásomat, á □ ölenkint Kére 5354 ¥ Ti sztéléit < ' pgalmi irodámat Me vételre ajánlhatok cca. 60 házhelye i ig és egyéb ingatlanokat is ) ii. é. közönség pártfogását. Ő í iV IO C € F O engedélyes. Elárverezték egy egerszeghegyi hétgyermekes rokkant gazda birtokát. Földönfutóvá lesz Bodor József csalódjsi ha a társadalom nem segit rajta.
