Zalamegyei Ujság, 1932. április-június (15. évfolyam, 73-145. szám)
1932-04-10 / 80. szám
2 Zalamegyei Újság 1932 április 10. Kpónika. Hű maradt hát önmagához Ezidén is április. Csak az történt, mit ő akart, Csak az bizony, azért is. Milyen sok jót vártunk tőle S kaptunk rosszat egy csomót. Nem is vesszük ám komolyan Áprilist, a vén bohót. Gondja nincsen soha másra, Szüntelen cs3k becsapásra S abban talál örömet, Bolondokká ha tehet. Tanácskoztak most Londonban Angolok és franciák: Válságából hogyan s mi kép Láb öljön ki a világ? Én nem hittem, hogy eredményt Hozna a nagy tárgyalás. Nem is lett ám más belőle, Mint egy újabb csalódás. És békésen el is váltak, Szövetséget nem csináltak, De, ha csináltak volna, „Áprilisi“ lett volna. Próbálkoznak az „elvtársak“ Felfordulást rendezni. Csakhogy aztán igen hamar Le is kellett szerelni. Járták szépen áprilisnak Értelmetlen bolondját, S kiérdemlék e tettökkel Mindenkinek nagy gúnyját. Most hát persze búslakodnak, Áprilnak hogy beugrottak. Törvénynek van igaza, Nem ordít a „Népszava“. Áprilisi tréfa volt Ián Az az elhatározás, Szanatóriumnak sorsa Lészen a feloszlatás. Bár úgy lenne, azt szeretnők, Az intézmény maradjon. Amit egyszer megszereztünk, Tőlünk el ne szaladjon. De, ha mégis elveszítjük, Tétlenül azt még sem nézzük, Kérünk érte kárpótlást, Valami jó megoldást. Ipszilon. A kultuszminiszter pályázati hirdetménye színdarabokra. A vallás- és közoktatásügyi miniszter pályázatot hirdet történelmi környezetben lejátszódó kö- nyebb és könyebben lejátszható mngyar történelmi drámára és vigjátékra. A pályázat célja az, hogy az irodalom részéről az utóbbi időben elhanyagolt műfajokat a Nemzeti Színházban, a közönség részvételével támogassa. A pályázaton a legjobbnak talált és előadásra mindenképen alkalmas két színdarab névtelenül kerül színre a Nemzeti Színházban és a pályadijat csak a második előadás után ítélik oda, amikor a közönség fog dönteni. A pá- lyadij 4C00—4000 pengő, vagyis összesen 8000 pengő. A pályázat határideje október 15-ike. A lepecsételt, jeligés levéllel ellátott példányok a Nemzeti Színház igazgatóságához küldendőik annak feltüntetésével, hogy a darab a kitűzött dijra pályázik. Kiadó Erzsébet királyné utcában egy 5 szobás lakás május hó 1-re. Értekezni lehet HORVÁTH cementáru gyár. 5144 Mécs László a próféták útján. Vitorlám hajt és mindenütt megállók, hol szíveket rothaszt a bús iszap, s szeráfi hangon halkan prédikálok: Testvéreim, tartsak meg a parancsot, mit jézus a hínár ellen kiszab! (Emberek vagyunk). Kilenc esztendeje már, hogy a nagykaposi plébános hajnali harangszóra konditotta meg piros szívharangját. A megtépett magyarságot véres víziók, álmatlan, fekete éjszakák gyötörték s az idegen kolompok vad lármájából menekülve, imádságos lélekkel figyelt föl a „Hajnali harangszó“- ra. Mécs Lászlót, a fehérreveren- dás prófétát az isteni Akarat és az embereknek vigasztaló szóra váró éhsége elindította az igehirdetés próféta-útján, — költő lett. A múltja ? Falusi kántor muzsikás lelke ajánlgatta be a jó Isten szeretetébe és erős akaratú édesanyja imádsága őrizte gyer- meklépéseti. „Amerre én jártam, kövek énekeltek, mert az édesanyám izent a köveknek, szive ment előttem előre: követnek. „Anyám az akarat embere, ő terveit ki mindent, ő osztotta ki a munkát, osztotta be a kis pénzt, ő alkudott, ő hajtotta az egész család gépezetét.. . Reggel há- romkor-négykor már talpon volt, konyhában, kertben, mezőn. Az Isten tudja, hol vette azt a sok erőt“1 A kántorcsalád rózsafájáról öt bimbó nevetett az Élet tavaszába: három leány és két fiú s közülük egyik sem értette még, hogy bimbókat fölnevelni csak úgy lehet, ha a szülők könnye öntözi a rózsafa tövét. A szülők józan okosságát dicséri, hogy mind az öt gyermeket ki taníttatták. Apjának egyetlen, hatalmas szenvedélye nem a „borgőz és a kártya“ volt, hanem a méhészkedés. S ma már a költő élete zengő méhkas, gondolatait négy világtáj felé küldi belőle, szedik a virágport liliomról, nefelejcsről, proletár-virágról s a méhkas misztikus életében mindebből tiszta méz lesz, mert a költő tudja, hogy epék keserű ízétől undorodott lelkeket a tiszta méz édességével kell visszacsalogatni a jó Istenhez. GyerekkoráSzabáíyozza a béíműködésUj ban teheneket őrizgetve figyelte a patak vizének csacsogását, a fű zizegését és a nyírfák esti suttogó imádságát. A természetszeretet ma is feltűnő mind az öt kötetében és sok versének plasz- tikussága ecset alá kívánkozik, i Fiatal diákkorában már látja az örök várost, vallásos érzülete izmosodik és érettségi után a Szentlélek galambházát keresi Jászon : premontrei novicius lesz. Már diákkora óta irogat. A Zászlónk egyszerre öt versét hozza, Andor József, az Élet szerkesztője és bátorítja, közeledik az el- hivatás útjához. Huszonöt éves korában Nagykaposon már pásztora az Isten nyájának. Éddig i ejtett élete most kifelé is aktiv lesz, lelkeket lát, élményanyagot szed fel. „Hajnali harangszó“ c. első kötetének nemcsak terjedelmét, hanem tartalmát is megcsodálták. Isten keze hárfázik rajta — mondja magáról — és az új énekek már új kötetben jelennek meg 1925-ben, „Rabszolgák énekelnek“ címmel. Az új kötet megjelenése után kezdi szavalókörútjait, hívják, várják s érzi, hogy mennie kell. Harminc felé közeledik, nyelve egyszerűbb lesz, sok gondolata birkózik a halállal s a kötet jórészén uralkodik a pesszimista hang. „Vigasztaló“ c. harmadik kötete már a misztika felé viszi. Világit, elvagdalja a sötét rém-drótokat, letérdel a Gyermek előtt, de a magyar fájdalmak megiratják vele a leghatalmasabb irredenta-verset : a Turáni torzót. Az „Ember és az árnyéka“ és az „Üveglegenda“ már az Isten-közelségben Íródott csodálják azok is, akik nem értik, csak érzik ennek a költészetnek fényét és monumentalitását. Mécs László költészete túlnőtt kis kritikusok vagdosó ollóján, túl a demarkációs vonalon, mindenkié lett. Emberország ú’jait járja, hogy a lelkeket beterelje az „örökéltű karámba“. Toronyi István. Nem lesz az idén külföldi fürdőpuha. A drága és felesleges külföldi fürdőruhák az idén nem jönnek be az országba. Erre a felesleges cikkre a Nemzeti Bank természetesen nem ad valutát, úgyhogy az import minimálisra zsugorodik össze. A múlt évben még a fürdőruhafogyasztás 40 százaléka a külföldi gyáraknak jutott és csak a közönség 60 százaléka vett belföldi fürdőruhát, mely pedig épen olyan kitűnő minőségű, mint a külföldi gyártmány és ezenfelül sokkal olcsóbb is. Már a múlt évben is gyengült a külföldi fürdőruhák versenyképessége, mert igen drágák voltak. Még a közönségnek az a része is, amely hamis hagyományok alapján ragaszkodott a külföldi árukhoz, kénytelen volt konstatálni, hogy a külföldi fürdőruhákat alig lehet megfizetni. Az idén persze még sokkal drágábbak lennének a fürdőruhák, ha egyáltalán be lehet hozni őket. Azonban sok lesz, ha a nyári szezonban a külföldi fürdőruhák a vevők 10 százalékát el tudják hó- ditani a magyar gyáraktól. Legföljebb néhány kereskedő kirakatában lesznek láthatók, mert közöttük vannak még, akik görcsösen ragaszkodnak a külföldi árukhoz. Tekintve, hogy ez a cikk nem bír el nagyobb kihitelezést, a külföldi gyárosok legföljebb néhány cégnek fognak hitelbe adni árut. Legalább meg fog győződni most a magyar közönség arról, hogy a magyar fürdőruha minősege elsőrangú, a fürdőruhák mintája és színezése felül múlja a külföldieket és az ára is iaen alacsony. ö Haydn emlékünnepély. Zalavármegyelskolánkivüli Népművelési Bizottsága a Zalaegerszegi Egyházi Ének és Zeneegyesület közreműködésével április hó 10-én délután fél 6 órai kezdettel a Kulturházban Haydn emlék- ünnepélyt rendez a nagy zeneköltő születésének 200 éves évfordulója alkalmából Műsor : 1. Haydn életét és zenei jelentőségét ismerteti Fürtös Lajos. 2. Vonósnégyes. Op. 74. a) Allegro spirituoso. b) Andante graziosa. c) Menuetto. d) Finale. Előadják: Németh József, dr. Árvay László, dr. Németh Zsig- mond, dr. Csáka Gyula. 3) I. Zongoratrio. a) Andante. b) Rondo all’ Ongarese Elődják : Bálint Béla, dr. Csáka Gyula, Fürtös Lajos. 4. Verseghy Ferenc: „Mit busongsz árva szivem“. Énekli: Lovag Suter Edéné, zongorán kiséri Fürtös Lajos. 5. VI. Simfonia. a) Adagio cantabile. Vivace assai. b) Andante c) Menuetto d) Allegro di molto. Előadja a Zalaegerszegi Egyházi Ének- és Zeneegyesület zenekara. Helyárak : I—IV. sor 1 P, többi sor 60 fillér, állóhely 30 fillér, diákjegy 20 fillér. Jegyek előre válthatók a „Zrinyi“ könyvkereskedésében. Idill a hajón. Egy magyar huszárfőhadnagy és a dollárkisasszony regénye. Sátory Sándor főhadnagy, néhány évvel ezelőtt leszerelt és gazdálkodni kezdett. Sárvár környékén vett földet és azon gazdálkodott. Számításai azonban nem váltak be, mire vagyonát pénzzé tette és a múlt év októberében nekivágott Kanadának. Sátory Sándor azonban nem ért el Kanadába. Cherbourgban szállt hajóra, az „Európa“ nevű gőzösre amelyen egy feltűnően szép fiatal leány is utazott. A leány a fedélzeten elvesztette édesanyja fényképét, amelyet medaillonban zárva mindig a nyakán viselt. A hajón kihirdették, hogy aki megtalálja a medailont, ezer dollár jutalmat kap. Lázas keresés indult meg, a képet megtalálni azonban nem sikerült. Egyik nap Sátory Sándor kabinjából előjövet a hajó orrán levő nyugágyba akart beleülni. Amint szétnyitotta a nyugágyat, valami kiesett belőle és a fedélzet padlóján koppant. A medaillon volt. Sátory Sándor levél kíséretében juttatta el a vele egy hajón utazó szőke leánynak. Azt is megírta, hogy véletlenül találta meg és ezért a jutalomra nem tart igényt. Az ismeretség ezután gyorsan megtörtént és a fiatalembert most már sűrűn lehetett látni a leány társaságában, aki Jamaica sziget egyik leggazdagabb ültetvényesének leánya." Az ismeretségből házasság lett és a fiatal pár közeljövőben Európába jön nászúira és ennek során ellátogatnak minden bizonnyal Sárvárra is. A leány hozománya körülbelül
