Zalamegyei Ujság, 1932. április-június (15. évfolyam, 73-145. szám)

1932-06-09 / 128. szám

Ára 12 fillér 1932 Junius 9 Csütörtök. XV. évfolyam 128. szám Felelős szerkesztő: Herboly Ferenc, sierKesztőség és íiaflólivatal: Zalaegerszeg, Szécüeiyi-tér 4. Telelőn: 128 sz. — FióHfciadóliiYatal: Kesztiely, Kossntn L.-n. POLITIKAI NAPILAP Megjelenik hétköznap a kora délutáni órákban. Előfizetési árak : egy hónapra 2*40 pengő negyedévre 7*20 pengő. Két nagy ellensége van az embernek és ezeket az ellenségeket az ember a maga önzésével, kapzsiságával termelte ki, növesztette naggyá, tette ha­talmassá, mert azt hitte, hogy jó- barátai, boldogulását tehát csak töltik várhatja. És ime: most látja csak be, hogy képzelt jó­barátai tulajdonképen legnagyobb ellenségei s mikor azoknak áldo­zott, keblén melengette a viperát. Egyik ellenség ? Társadalmi forrongások észlel­hetők az egész világon. A kirob­bant ellentétek' a társadalom és a tőke körül bonyolódnak. Az em­bernek az élethez való joga vívja súlyos harcát az — arannyal, amely bálványnagyságúra hízott a trösztök és kartelek trezorjaiban. Ha harcot vivők vele, nem más, mint ellenség. Igen az. Addig- addig törtük-martuk magunkat utána, amig uralomra juthatott; addig-addig építgettük oltárát, amig fölemeltük széditő magas­ságba és olyan nagy csoportok­ban s olyan szívesen szegődtünk rabszolgáivá, hogy most kénye- kedve szerint bánik el velünk. A közgazdasági élet Mózesei dönge­tik az agyaglábu aranybálványt, amely, ha ledől, megint csak az emberek ezreit zúzza agyon. Miért nem térnek már észre az arany­nak dölyfös udvaroncai, hogy fe­leslegükből az éhezőknek kenyér legyen és miért várják meg, mig a bálvány összedől s őket is a pusztulásba viszi magával... ? A másik ellenség? Hasonlóképen uralkodik az em­beren, mert az ember maga hívta életre és szünet nélkül mutatja be neki áldozatait. De ez nem csak uralkodik már az emberen, hanem egyszerűen fölöslegessé teszi az embert. Elvégzi maga azt, amit máskor száz, ezer, millió ember végzett — jó pénzért, kenyérért. A gép ez a kegyetlen ellenség, mely saját alkotójának vágja oda büszkén: mit akarsz mellettem, pusztulj el, életre hívtál, én nem kívánkoztam az életre, de, most itt vagyok. — És az ember kény­telen nézni, tűrni, mint kapja ki kezéből a munkás-szerszámot, mint kaparintja el szája elől a betevő falatot. Egy-egy hang már hallatszik ellene a kapitalista tá­borból : ahol csak lehet, mellőz­zék az aratógépet, hogy a mező- gazdasági munkás keresethez jus­son. De hangzik a feljajdulás a szociáldemokrata berkekből is: ne szereljenek föl a textilgyárak több gépet, mert a munkásságnak újabb tömegei vesztik el kenye- röket. Előttünk a két nagy ellenség. Úgy vagyunk velők, mint minden rosszal. Megtanuljuk, hogyan kell előidézni, de azt nem tudjuk, ho­gyan kell visszakergetni. Sok tapasz­talat bizonyítja, hogy az ördög mindig elvitte azt, aki őt felidézte. A bűnösök magunk vagyunk. Magunk neveltük legnagyobb el­lenségeinket és ezek olyan testőr - gárdát szerveztek maguk mellé, Budapest, junius 8. A képvise­lőház ma délelőtt megkezdte a pénzügyi tárca költségvetésének részletes tárgyalását. Pintér László rámutatott, hogy a pénzügyminiszter tegnapi beszéde általános megnyugvást keltett. Helyesli a trafikengedélyek revíziójának gondolatát. Végül megállapította, hogy a pénzügy- miniszter csendben végzi hálátlan és nehéz munkáját. Bizalommal van iránta és ezért a költségve­tést elfogadja. Klein -Antal azt fejtegette, hogy a nagy közterhek annak következ­tében állnak elő, hogy a kartelek mindent megdrágítanak. Élesen bírálta az élesztökartel működését és kérte a pénzügyminisztert, hogy ne tűrje tovább annak drágításait. F e s t e t i c h Sándor gróf rá­mutatott, hogy a 25 százalékos rokkantak 2 pengő segélyt kap­nak havonta. Ez majdnem annyi, mintha semmit sem kapnának. Nagy megelégedéssel fogadta a pénzügyminiszter beszédét és han­Egy kis „prospektusát kaptunk a napokban a Veszprém megyei Zirc községből. A Bakonyi Kultur Egyesület adta azt ki, még pedig azzal a célzattal, hogy a Bakonyt bekapcsolja az idegenforgalomba. A vállalkozás elég merész, de sikerrel kecsegtet, mert megvan­nak a hozzávaló föltételek. Zirc és vidéke, mint a Bakony egyik középpontja, teljes joggal számít­hat arra, hogy végre fölfedezzék turista és nyaralási szempontból. A nyaralás szempontjából főleg azzal dicsekedhetik a Bakony, hogy tiszta, üde a levegője, a ká­nikulai napokban is hűvösek az éjszakák és, hogy igen sok a vál - tozatos, érdekes, szép kiránduló- helye. A prospektus rámutat a rendezett közigazgatási állapo­tokra, — ami, azt hisszük egy ki­csit fölösleges, mert hát a köz- igazgatási állapotoknak kifogás­talanoknak kell lenniük ország­szerte. Csak azért emlékezünk meg erről a prospektusról, hogy a Gö- csejvidék lakósaiban egy kicsit megmozdítsuk, tettre sarkaljuk hogy korlátlan uralmat gyakorol­hatnak. De minden farsangnak megvan a böjtje. És nem volt eddig még olyan földi hatalom, mely győzhetetlenséggel dicse­kedhetett volna. goztatta, hogy az egységespárt már régóta állandóan foglalkozik a kamatkérdéssel és a földteher- rendezéssel. Ezután arról beszélt, hogy a kormánynak nem szabad befolyásoltatni magát a hangula­toktól. M o j z e s János szerint a költ­ségvetés csak akkor reális, ha ter­ményeinket értékesíteni tudjuk. A cselekvés terére kell lépni. Min­denek előtt a kamatot kell csökken­teni. U s e 11 y Béla szerint, ha kül­földi hitelezőinkkel nem tudunk megegyezni, egyoldalú intézkedé­seket kell tenni. Hangoztatta, hogy a diplomáciánk helyes alapon dol­gozik a kitűzőit célok eléréséért. M e s k ó Zoltán hangoztatta, hogy a kamatmérséklés ma már nem segit a gazdákon, hanem az adósságok egy részét is el kell engedni. Kikelt egyes ügyvédek ellen, akiket vérszopóknak neve­zett. Adjon a kormány jutalékot a valutasiberek följelentőinek. M a 1 a s i t s Géza adózási kér­désekkel foglalkozott. szép szülőföldjük iránt való sze- reietöket, mely ott pihen szívok mélyén. Meg kell ismertetni ezt a regényes vidéket az ország né­pével s hasonló kis prospektus szétküldésével föl kell hívni a ma­gyarság figyelmét Göcsejre, me­lyet sokan még ma is csak nagy lenézve emlegetnek, mint a kul- turátlanságnak fészkét, hol talán még egy szép domb vagy völgy sem lehet; avagy félelemmel em­lékeznek róla, mint ahova belépni nem tanácsos az ott uralkodó „ázsiai“ állapotok miatt. A nép képzelete a Bakonyt még ma is be­népesíti szegénylegényekkel, Sobri és Savanyu ivadékaival, pedig tudja, hogy ott már, — mint a prospektus mondja — „rendezett közigazgatási állapotok“ uralkod­nak. Ép igy tartja Göcsejt meg­közelíthetetlen sárfészeknek, hol a közlekedés hiányossága még „ázsiaibb“ állapotokat teremt. Mi erősen bízunk abban, hogy a Göcseji Egyesület megalakul és talán már a jövő évben látogatói is akadnak ennek a szép vidék­nek. Ezekkel a sorokkal, a bakonyi A képviselőház ma részleteiben tárgyalta a pénzügyi költségvetést. Göcsej tanuljon Zirctől. A Bakonyi Kultur Egyesület merész és példás megmozdulása. prospektus fölemlitésével csak siet­tetni óhajtjuk a megalakítást. Cser­készeink egy hét múlva elindul­nak a novai táborozásra s tábo­rozásuk egy kis „fölfedező út“ is lesz. Őszintén kívánjuk, hogy le­gyen eredménye a fölfedező útnak és cserkészeink hozzanak felszínre minél gazdagabb anyagot Göcsej kincseiből. Suszter Oszkár kitüntetése. A kormányzó a vallás- és köz- oktatásügyi miniszter előterjeszté­sére Suszter Oszkár zalaegerszegi állami reálgimnáziumi tanárnak a középiskolai igazgatói címet ado­mányozta. Ma általában kevés jelentőséget tulajdonítanak a kitüntetéseknek, de Suszter Oszkár kitüntetése ma is értéket jelent, mert valóban ki­váló emberi és pedagógiai tulaj­donságokat jutalmaz. Ez tanártár­sainak, a közvéleménynek és az újságírónak meggyőződése is Suszter Oszkár élete a csendes tanári munkában telt el, de ez a munka már kora ifjúságában a leg­nemesebbnek és legértékesebbnek: bizonyult. Erdélyből került a nyu­gati végekre. A kolozsvári egye­tem elvégzése után 31 évvel ez­előtt nevezték ki a zalaegerszegi főgimnáziumhoz, ahol összekerült egykori tanárával, Tuczy JánossaL Kollégái hamar megszerették s ép igy megkedvelték tanítványai. A latin és magyar nyelvet tanította 31 éven kérésziül nagy tudással és lelkesedéssel. A latin nyelv ta­nításában egyedülálló módszere tekintélyt szerzett neki a székes- fehérvári tankerületben, sőt annak határain kívül is. Tanítványait bevezette a nyelv rejtelmeibe s olyan eredményeket ért el és ér el ma is, amelyekről elragadta­tással nyilatkoznak a szakembe­rek, az érettségi biztosok és a tankerületi főigazgatók.Tanítványai, az érettségi után is sok dicsősé­get szereztek tanítási módszerének.. Elsőrangú pedagógus a magyar nyelv és irodalom tanításában is.. Tanítványai megszerették a magyar irodalmat s az értékes könyvek iránt rajongást vittek magukkal utravalónak az életbe. Tanítási módszere mellett érvényesülhetett a tanítványok egyénisége is. Egész generáció került ki keze alól — igen sokan ma már jelentős po­zíciót töltenek be —, s ez a ge­neráció csak hálával és szeretettel gondol vissza tanárára. Ez a sze­retet párosul feletteseinek elisme­résével. Az utolsó három főigaz­gató : Kárpáthy Kelemen, Vass Bertalan dr. és Mátrai Rudolf dr- mindig igen nagyra értékelték Suszter Oszkárt. Suszter Oszkár az iskolán kívül is sokat dolgozott mind a kultu­rális, mind a társadalmi életben. Sok értekezése, cikke jelent meg az értesítőkben, különösen pedig

Next

/
Thumbnails
Contents