Zalamegyei Ujság, 1932. április-június (15. évfolyam, 73-145. szám)
1932-06-01 / 121. szám
IV évfolyam 121. uém Api 12 fiilép I9B2 Junius I. Felelős szerkesztő: Herboly Ferenc. Szerkesztőség és Kiadóliyatal: Zalaegerszeg, Szécöenyi-iér 4. TeMp: 128 sz. — FióffiadóiiTatal: Keszthely, Kossutn l.-a. POLITIKAI NAPILAP Megjelenik hétköznap a kora délutáni órákban. Előfizetési árak : egy hónapra 2'40 pengő negyedévre 7*20 pengő. A zalaegerszegi ügyészségre kerültek az ormádlaki parcellázási botrány összes iratai. A vármegyei tisztifőügyész vizsgálata megdöbbentő adatokat tárt fel a Földhitelbank eljárásáról. Hétezer lakás áll üresen Budapesten. Ennyi vár új lakóra. De új lakók aligha jelentkeznek, mert a valóság az, hogy mindenkinek van lakása. És mivel arra számítani nem lehet, hogy egy*egy lakó két lakást vegyen ki, hát ezek az üres lakások csak akkor kaphatnak új gazdát, ha nagyobb mennyiségben özönlenek a fővárosba vidékiek azzal a szándékkal, hogy ott állandó lakók legyenek. Csakhogy ma erre hiába számítanak, mert a munkanélküliségnek rettenetes következményei sokkal súlyosabban érintették a fővárost, mint a vidéket. Ez a természetes gátja a beszivárgásnak, de gondoskodnak a beszivárgásnak mesterséges akadályairól is. A fővárosi háztulajdonosok annak hallatára, hogy ilyen nagyszámban maradtak üresen a lakások, az építkezések beszüntetését kérik. Ami természetesen egyenlő volnaa munkanélküliség eddigi ijesztő arányainak fokozásával. Ne építkezzenek tovább Budapesten, vegyék ki a szerszámot annak a kevés munkásnak is a kezéből, akik még kereshetnek maguknak és családjaiknak egy kis kenyeret? Rettenetes elgondolás 1 Hogy annak a hétezer üres lakásnak tulajdonosai, kik egyébként még mindig meg tudnak élni, csak épen egy, talán két lakás árával kevesebbet tesznek el, jómódban élhessenek, azért száz- ezerek éhezzenek ? Éhez persze hiába várják a hatóság segítségét. Tudni kell ugyanis, hogy a hatóságokhoz fordulnak azzal a kérelemmel, hogy szüntesse be a további építkezéseket! Az üresen maradt lakások előző bérlői olcsóbb és egészségesebb lakásokat foglaltak el. Ez magyarázatra nem szorul. Miért lakjék valaki 1000 pengős lakásban, mikor ugyanolyan lakást kaphat 500—600 pengőért. Mert a legtöbb háztulajdonos megértette az idők szavát és csökkentette a lakások árát. Hiszen tudott dolog, hogy a tisztviselő osztály erősen csökkentett fizetést kap, iparosok, kereskedők legalább is annyival kevesebbet vesznek be, mint amennyivel ke- vesbedett a tisztviselő osztály bevétele, a munkások legnagyobb része munkanélküli, amelyik pedig munkában áll, félannyit keres, mint néhány évvel ezelőtt. A lakásbéreket tehát nem lehet a régi nívón tartani. Amelyik háztulajdonos ezt megértette s amelyik tiszta, egészséges lakást ad, azt nem hagyja ott lakója. A sok drága és rossz lakás igen sok embert kényszeritett az építkezésre a vidéken, — mondjuk, Zalaegerszegen is — épugy, mint a fővárosban. Amíg azután százak, meg ezerek jobb lakást kapnak, addig néhányan bizony ráfizetnek erre az állapotra. De a rohanó életet megállítani nem lehet. Szalay Gyula dr. vármegyei tisztifőügyész, mint ismeretes, a köz- igazgatási bizottság felhatalmazása alapján bűnvádi feljelentést tett a Földhitelbank ellen a kir. ügyészségen az ormándlaki parcellázással kapcsolatban. Ugyanakkor a közigazgatási bizottság további vizsgálat lefolytatására utasította a tisztifőügyészt. Szalay Gyula dr. számos károsult kisgazdát hallgatott ki és most a vizsgálat eredményét áttette a zalaegerszegi kir. ügyészséghez. Az ügyészség a korábbi feljelentéshez csatolta a most átadott iratokat és rövidesen áttanulmányozza az ügyet. Az kétségtelen, hogy az ügyészség vádat fog emelni a Földhitelbank ellen, mert hiszen a bank nyilvánvalóan megsértette a földreformtörvényt, de csak az iratok áttanulmányozása , után dől el, hogy milyen címen t emelhető a vád. Lehetséges, hogy csak a földreform-törvény megsértését állapítják meg a Földhitel- bank terhére és ez esetben az ügyet a járásbíróság tárgyalja, de könnyen megtörténhetik, hogy súlyosabb bűncselekményre merülnek fel gyanuokok és akkor a Földhitelbank eljárása a törvényszék elé kerül. A Szalay Gyula dr. tisztiföügyész által lefolytatott vizsgálat során a károsult gazdák sok új és a bankot súlyosan terhelő adatot mondottak jegyzőkönyvbe. Általánosságban vitéz Farkas Jenő nagy- lengyeli körjegyző és László Sándor községi biró világitották meg a bank eljárását. Az összes érdekeltek nevében előadták, hogy az adásvételi szerződések kiállítása alkalmával a Földhitelbank valamennyi vevőtől váltót vett (ami törvénybe ütköző cselekmény), s ezeknek a váltóknak nagy része még nem került vissza a vevőkhöz. A váltók nagy része magasabb összegről szól, mint amennyit az illetők jelenlegi tartozása kitesz, A bank senkinek sem adta meg a tehermentesítést, ezért nem merték a gazdák a további részleteket fizetni. Azóta pedig annyira rosszabbodott a gazdasági helyzet, hogy most már egyikük sem tudna fizetni. Ha a hátralékok behajtásra kerülnének, az összes vevők tönkre mennének. A vételárak már a szerződések megkötésekor sem feleltek meg a forgalmi áraknak, jelenleg pedig az eredeti összegnek negyedét érik. A vevőkön csak vételár leszállítással lehetne segíteni. A kamat minden esetben tulmagas volt. A vevők abban a hiszemben voltak, hogy a vételár után 5 százalékos kamatot fizetnek, s csak a szerződések megkötése után tűnt ki, hogy a kamatláb a Nemzeti Bank mindenkori kamatlábát 5 százalékkal haladja meg. A telekkönyvhöz eddig csak két vevő ingatlanaira vonatkozó szerződések érkeztek be a tulajdonjog bekebelezése céljából, a többi ingatlan még mindig a Földhitel- bank tulajdonát képezi. A szerződések legnagyobb része nem is alkklmas a bekebelezésre, mert a helyrajzi számok hiányosak. A jegyző és a biró megállapítják, hogy a gazdák megmentése érdekéin sürgős intézkedésekre van szükség. Az általánosságban előadottakon kívül igen érdekes egyik-másik vevő részletes előadása. Horváth Vendel gazda szerződése beérkezett a telekkönyvhöz a tulajdonjog bekebelezése céljából. A bank egyidejűén zálogjog bekebelezését kérte a vétalár hátrálék erejéig, amihez joga volt. Azonban nem volt joga ahoz, hogy a megszerzett váltó alapján zálogjogi előjegyzést is kérjen, pedig a bank azt is kérte, hogy a zálogjog 11.900 pengő erejéig a Pénzintézeti Központ javára bekebeleztes- tessék, s további 3.367 pengő váltótőke erejéig pedig a Pesti Hazai Első Takarékpénztár Egyesület javára jegyeztessék elő. E zálogjog előjegyzésére, illetően az annak alapjául szolgáló váltó vételére a banknak nem volt joga. Előadta Horváth, hogy a szerződés késedelmes kiadása következtében őt és társait helyrehozhatatlan anyagi kár érte s ma már képtelen a fizetésre. Szemes Lajos előadta, hogy 10.500 pengő vételárból 70 pengő kivételével mindent kifizetett. A szerződés kötésekor váltókat adott s azokat máig sem kapta vissza. A Földhitelbank a váltókat leszámitoltatta, sőt egy 8.500 pengőset peresítettek is vele szemben, holott akkor már a 70 pengő kivételével az egész vételárat kifizette. A perköltségre ráment 156 pengője. Az ügyre vonatkozó iratait a banknak egy megbízottja elvette tőle. A váltói Angliába is elkerültek. A Földhitelbank még ez év áprilisában is két váltót követelt tőle s ő ezt teljesitette. Hangoztatta Szemes, hogy törvényellenes volt a bank eljárása, mikor nagyobb összegű váltót vett, mint amekkora a tartozás. Most az a veszély fenyegeti, hogy a jóhiszeműen kiadott váltókon szereplő összeget meg kell fizetnie. A beküldött váltók bianco váltók voltak, amelyeken az összeg nem is szerepelt. Juni József tartozása nagy részét kifizette. A vételárról váltót adott, amelyet a bank Angliában leszámitoltatott. A felszámolással megbízott Pénzintézeti Központ a múlt év decemberében váltófizetési meghagyást bocsátott ki ellene a teljes összegről. Ezzel 140 pengő perköltséget okozott neki. Levelet mutatott fel, amely szerint a bank nagyobb váltót követelt* mint amennyi vételár még járt neki. A többi kihallgatott gazdák is a legsúlyosabb, okmányokkal igazolt adatokat mondották el a bank embertelen eljárásáról. Ezekután hisszük, hogy a megtorlás nem marad el, s a kormány gondoskodik arról, hogy a károsult gazdák még nagyobb anyagi veszteséget ne szenvedjenek. A német kormányválság. Berlin, május 31. A német kormányválság nem érte váratlanul a birodalom népét. A válságot annak tulajdonítják, hogy Hindern burg és a kancellár között nem volt teljes az egyetértés. A köz- társasági elnök nem helyeselte a legújabb szükségrendeletet, másrészt azt kívánja, hogy — a nép hangulatának megfelelően — a jobb oldal is részt kapjon a kormányzásban. Hindenburg nagy eréilyel kezdte meg a kormányalakításra vonatkozó tárgyalásokat, amelyeket valószínűen ma estére fejez be. Feltűnő, hogy a szociáldemokrata pártvezérek egész rövid ideig voltak az elnöknél, mig Hitler és Göring háromnegyed óráig tartózkodtak nála. Lehetségesnek tartják, hogy az új kormányban a nemzeti szocialisták is helyet kapnak. Kormányelnöknek Westarp grófot és egy német nemzeti néppárti, de a centrumhoz közelálló személyt emlegetnek. Páris, május 31. A reggeli lapok érdeklődésének előterében a német kormányválság áll. Több lap hangoztatja, hogy jobboldali kormány alakulása veszélyezteti Európa békéjét és Franciaország biztonságát s nem segíti elő a lausannei konferenciát sem. A szociáldemokraták orgánuma azt hangoztatja, hogy a Brüning kabinet volt Németországban az utolsó köztársasági kormány. London, május 31. Az angol
