Zalamegyei Ujság, 1932. április-június (15. évfolyam, 73-145. szám)

1932-06-01 / 121. szám

IV évfolyam 121. uém Api 12 fiilép I9B2 Junius I. Felelős szerkesztő: Herboly Ferenc. Szerkesztőség és Kiadóliyatal: Zalaegerszeg, Szécöenyi-iér 4. TeMp: 128 sz. — FióffiadóiiTatal: Keszthely, Kossutn l.-a. POLITIKAI NAPILAP Megjelenik hétköznap a kora délutáni órákban. Előfizetési árak : egy hónapra 2'40 pengő negyedévre 7*20 pengő. A zalaegerszegi ügyészségre kerültek az ormádlaki parcel­lázási botrány összes iratai. A vármegyei tisztifőügyész vizsgálata megdöbbentő adatokat tárt fel a Földhitelbank eljárásáról. Hétezer lakás áll üresen Budapesten. Ennyi vár új lakóra. De új lakók aligha je­lentkeznek, mert a valóság az, hogy mindenkinek van lakása. És mivel arra számítani nem lehet, hogy egy*egy lakó két lakást ve­gyen ki, hát ezek az üres laká­sok csak akkor kaphatnak új gazdát, ha nagyobb mennyiség­ben özönlenek a fővárosba vidé­kiek azzal a szándékkal, hogy ott állandó lakók legyenek. Csakhogy ma erre hiába számítanak, mert a munkanélküliségnek rettenetes kö­vetkezményei sokkal súlyosabban érintették a fővárost, mint a vi­déket. Ez a természetes gátja a beszivárgásnak, de gondoskodnak a beszivárgásnak mesterséges aka­dályairól is. A fővárosi háztulaj­donosok annak hallatára, hogy ilyen nagyszámban maradtak üre­sen a lakások, az építkezések be­szüntetését kérik. Ami természete­sen egyenlő volnaa munkanélküli­ség eddigi ijesztő arányainak foko­zásával. Ne építkezzenek tovább Budapesten, vegyék ki a szerszá­mot annak a kevés munkásnak is a kezéből, akik még kereshetnek maguknak és családjaiknak egy kis kenyeret? Rettenetes elgondo­lás 1 Hogy annak a hétezer üres lakásnak tulajdonosai, kik egyéb­ként még mindig meg tudnak élni, csak épen egy, talán két la­kás árával kevesebbet tesznek el, jómódban élhessenek, azért száz- ezerek éhezzenek ? Éhez persze hiába várják a hatóság segítségét. Tudni kell ugyanis, hogy a ható­ságokhoz fordulnak azzal a kére­lemmel, hogy szüntesse be a to­vábbi építkezéseket! Az üresen maradt lakások előző bérlői ol­csóbb és egészségesebb lakásokat foglaltak el. Ez magyarázatra nem szorul. Miért lakjék valaki 1000 pengős lakásban, mikor ugyan­olyan lakást kaphat 500—600 pengőért. Mert a legtöbb háztu­lajdonos megértette az idők sza­vát és csökkentette a lakások árát. Hiszen tudott dolog, hogy a tiszt­viselő osztály erősen csökkentett fizetést kap, iparosok, kereskedők legalább is annyival kevesebbet vesznek be, mint amennyivel ke- vesbedett a tisztviselő osztály be­vétele, a munkások legnagyobb része munkanélküli, amelyik pedig munkában áll, félannyit keres, mint néhány évvel ezelőtt. A la­kásbéreket tehát nem lehet a régi nívón tartani. Amelyik háztulaj­donos ezt megértette s amelyik tiszta, egészséges lakást ad, azt nem hagyja ott lakója. A sok drága és rossz lakás igen sok embert kényszeritett az építkezésre a vidéken, — mondjuk, Zalaeger­szegen is — épugy, mint a fő­városban. Amíg azután százak, meg ezerek jobb lakást kapnak, addig néhányan bizony ráfizetnek erre az állapotra. De a rohanó életet megállítani nem lehet. Szalay Gyula dr. vármegyei tisz­tifőügyész, mint ismeretes, a köz- igazgatási bizottság felhatalmazása alapján bűnvádi feljelentést tett a Földhitelbank ellen a kir. ügyész­ségen az ormándlaki parcellázás­sal kapcsolatban. Ugyanakkor a közigazgatási bizottság további vizsgálat lefolytatására utasította a tisztifőügyészt. Szalay Gyula dr. számos károsult kisgazdát hallga­tott ki és most a vizsgálat eredményét át­tette a zalaegerszegi kir. ügyészséghez. Az ügyészség a korábbi feljelen­téshez csatolta a most átadott ira­tokat és rövidesen áttanulmá­nyozza az ügyet. Az kétségtelen, hogy az ügyészség vádat fog emelni a Földhitelbank ellen, mert hiszen a bank nyilvánvalóan meg­sértette a földreformtörvényt, de csak az iratok áttanulmányozása , után dől el, hogy milyen címen t emelhető a vád. Lehetséges, hogy csak a földreform-törvény megsér­tését állapítják meg a Földhitel- bank terhére és ez esetben az ügyet a járásbíróság tárgyalja, de könnyen megtörténhetik, hogy sú­lyosabb bűncselekményre merülnek fel gyanuokok és akkor a Földhitelbank eljárása a törvényszék elé kerül. A Szalay Gyula dr. tisztiföügyész által lefolytatott vizsgálat során a károsult gazdák sok új és a ban­kot súlyosan terhelő adatot mon­dottak jegyzőkönyvbe. Általános­ságban vitéz Farkas Jenő nagy- lengyeli körjegyző és László Sán­dor községi biró világitották meg a bank eljárását. Az összes érde­keltek nevében előadták, hogy az adásvételi szerződések kiállítása alkalmával a Földhitelbank vala­mennyi vevőtől váltót vett (ami törvénybe ütköző cselekmény), s ezeknek a váltóknak nagy része még nem került vissza a vevőkhöz. A váltók nagy része maga­sabb összegről szól, mint amennyit az illetők jelen­legi tartozása kitesz, A bank senkinek sem adta meg a tehermentesítést, ezért nem mer­ték a gazdák a további részlete­ket fizetni. Azóta pedig annyira rosszabbodott a gazdasági hely­zet, hogy most már egyikük sem tudna fizetni. Ha a hátralékok behajtásra kerülnének, az összes ve­vők tönkre mennének. A vételárak már a szerződések megkötésekor sem feleltek meg a forgalmi áraknak, jelenleg pedig az eredeti összegnek negyedét érik. A vevőkön csak vételár le­szállítással lehetne segíteni. A ka­mat minden esetben tulmagas volt. A vevők abban a hiszemben voltak, hogy a vételár után 5 szá­zalékos kamatot fizetnek, s csak a szerződések megkötése után tűnt ki, hogy a kamatláb a Nemzeti Bank mindenkori kamatlábát 5 százalékkal haladja meg. A telekkönyvhöz eddig csak két vevő ingatlanaira vonatkozó szer­ződések érkeztek be a tulajdon­jog bekebelezése céljából, a többi ingatlan még mindig a Földhitel- bank tulajdonát képezi. A szer­ződések legnagyobb része nem is alkklmas a bekebelezésre, mert a helyrajzi számok hiányosak. A jegyző és a biró megállapítják, hogy a gazdák megmentése érde­kéin sürgős intézkedésekre van szükség. Az általánosságban előadottakon kívül igen érdekes egyik-másik vevő részletes előadása. Horváth Vendel gazda szerződése beérke­zett a telekkönyvhöz a tulajdonjog bekebelezése céljából. A bank egy­idejűén zálogjog bekebelezését kérte a vétalár hátrálék erejéig, amihez joga volt. Azonban nem volt joga ahoz, hogy a megszer­zett váltó alapján zálogjogi elő­jegyzést is kérjen, pedig a bank azt is kérte, hogy a zálogjog 11.900 pengő erejéig a Pénzinté­zeti Központ javára bekebeleztes- tessék, s további 3.367 pengő vál­tótőke erejéig pedig a Pesti Hazai Első Takarékpénztár Egyesület ja­vára jegyeztessék elő. E zálogjog előjegyzésére, illetően az annak alapjául szolgáló váltó vételére a banknak nem volt joga. Előadta Horváth, hogy a szerző­dés késedelmes kiadása következ­tében őt és társait helyrehozha­tatlan anyagi kár érte s ma már képtelen a fizetésre. Szemes Lajos előadta, hogy 10.500 pengő vételárból 70 pengő kivételével mindent kifize­tett. A szerződés kötésekor vál­tókat adott s azokat máig sem kapta vissza. A Földhitelbank a váltó­kat leszámitoltatta, sőt egy 8.500 pengőset peresítettek is vele szemben, holott akkor már a 70 pengő ki­vételével az egész vételárat kifi­zette. A perköltségre ráment 156 pengője. Az ügyre vonatkozó ira­tait a banknak egy megbízottja elvette tőle. A váltói Angliába is elkerültek. A Földhitelbank még ez év áprilisában is két váltót köve­telt tőle s ő ezt teljesitette. Han­goztatta Szemes, hogy törvényel­lenes volt a bank eljárása, mikor nagyobb összegű váltót vett, mint amekkora a tartozás. Most az a veszély fenyegeti, hogy a jóhiszeműen kiadott vál­tókon szereplő összeget meg kell fizetnie. A beküldött váltók bianco váltók voltak, amelyeken az összeg nem is szerepelt. Juni József tartozása nagy ré­szét kifizette. A vételárról váltót adott, amelyet a bank Angliában leszámitoltatott. A felszámolással megbízott Pénzintézeti Központ a múlt év decemberében váltófize­tési meghagyást bocsátott ki el­lene a teljes összegről. Ezzel 140 pengő perkölt­séget okozott neki. Levelet mutatott fel, amely szerint a bank nagyobb váltót követelt* mint amennyi vételár még járt neki. A többi kihallgatott gazdák is a legsúlyosabb, okmányokkal iga­zolt adatokat mondották el a bank embertelen eljárásáról. Ezekután hisszük, hogy a megtorlás nem marad el, s a kormány gondosko­dik arról, hogy a károsult gazdák még nagyobb anyagi veszteséget ne szenvedjenek. A német kormányválság. Berlin, május 31. A német kor­mányválság nem érte váratlanul a birodalom népét. A válságot annak tulajdonítják, hogy Hindern burg és a kancellár között nem volt teljes az egyetértés. A köz- társasági elnök nem helyeselte a legújabb szükségrendeletet, más­részt azt kívánja, hogy — a nép hangulatának megfelelően — a jobb oldal is részt kapjon a kor­mányzásban. Hindenburg nagy eréilyel kezdte meg a kormányalakításra vonat­kozó tárgyalásokat, amelyeket valószínűen ma estére fejez be. Feltűnő, hogy a szociáldemokrata pártvezérek egész rövid ideig vol­tak az elnöknél, mig Hitler és Göring háromnegyed óráig tar­tózkodtak nála. Lehetségesnek tartják, hogy az új kormányban a nemzeti szocialisták is helyet kapnak. Kormányelnöknek Wes­tarp grófot és egy német nemzeti néppárti, de a centrumhoz közel­álló személyt emlegetnek. Páris, május 31. A reggeli la­pok érdeklődésének előterében a német kormányválság áll. Több lap hangoztatja, hogy jobboldali kormány alakulása veszélyezteti Európa békéjét és Franciaország biztonságát s nem segíti elő a lausannei konferenciát sem. A szociáldemokraták orgánuma azt hangoztatja, hogy a Brüning ka­binet volt Németországban az utolsó köztársasági kormány. London, május 31. Az angol

Next

/
Thumbnails
Contents