Zalamegyei Ujság, 1932. április-június (15. évfolyam, 73-145. szám)

1932-05-31 / 120. szám

SV. évfolyam 120« szám ül*9 12 1932 Május 31 Kedd, Felelős szerkesztő: Herboly Ferenc. Szerkesztőség és iiadóliyatal: Zalaegerszeg, szécüenyi-tér 4. POLITIKAI NAPILAP TeltiíOD: 128 SZ. — FióffiadóMyatal: Kesztliely, Kossatll L.-n, Megjelenik hétköznap a kora délutáni órákban. Előfizetési árak: egy hónapra 2*40 pengő negyedévre 7*20 pengő. A kormányzó bizakodó beszédet mondott Kőszeg jubileumi ünnepén. Az államfő érintette beszédében a zalamegyei adózavargást és megvédte a csendőrséget. Kőszeg, május 30. A város ostromának négyszázéves évfor­dulója alkalmából vasárnap tar­tották meg a fő ünnepségeket. Kőszeg utcái ez alkalommal igen mozgalmasak voltak. Budapestről és a szomszédos vármegyékből nagyszámú vendég érkezett a vá­rosba. Külön fényt adott az ün­nepségnek Horthy Miklós kor­mányzó megjelenése, akit minde­nütt nagy lelkesedéssel fogadtak. A kormányzó megérkezése után a városházára ment, ahol a kép­viselőtestület és a küldöttségek tisztelegtek előtte. A kormányzó Jambrits Lajos polgármester üdvözlő beszédére a következő beszéddel válaszolt: — Köszönöm polgármester ur meleg üdvözlő szavait. Készség­gel jöttem el az ősi városba, hogy hőseinek emléke előtt az egész nemzet kegyeletét tolmá­csoljam. — Négy évszázad előtt Kőszeg vára a hóditó hadak országutján feküdt. Mohács után a darabokra szakadt országban a győzelmes kalifa útja feltartózhatatlannak lát­szott. A kishitűség reménytelen­nek látta volna a küzdelmet, Juri- sich és társai azonban nem igy gondolkoztak. Nem latolgatták a siker esélyeit, hanem bátran telje­sítették kötelességüket. Az ered­mény késő nemzedékeket buzdít a példa erejével. A sors azóta nagyot fordult. A magyar és török, a két testvér, baráti jobbot nyúj­tott és legutóbb már együtt har­colt a világháborúban, melyben Kőszeg városának is oly sok de­rék fia áldozta életét. E hősök emlékét is ma ünnepeljük. — Ma nem a bástyákon és lövészárkokban, hanem a min­dennapi életben van szükség ki­tartásra és a hősiesség erényeire. A hősök példája kell, hogy erőt és bizalmat adjon a megpróbáltatás idejében. Csodát nem várhatunk. Pénzügyi helyzetünk csak akkor javulhat, ha — a nemzetközi javulást re­mélve — mindenki oda­adó munkával, takarékos­sággal igyekszik saját sor­sán javítani és első kötelességének tekinti, hogy az állammal szemben a pénzügyi követelményeknek, ha tud, megfeleljen. — Az államhatalom mindent elkövet, hogy a saját hibájukon kivül bajba jutott embereken se­gítsen, de megkívánja, hogy a tör­vényes adót mindenki, aki erre képes, fizesse. Az oly esetek, mint ami­lyen nemrégiben Zala vár­megyében fordult elő, fe­lette sajnálatosak, de ezt arra felhasználni, hogy kiváló csendőrségünk el­len izgassanak, bűn. A csendőrség, amely az ál­lamhatalmat érvényesíti, mindig hazánk büszkesége volt. Még ma is emlegetik és vissza­sírják a derék kakastollasokat azok, akik nem feledték el azt az időt, amikor felbomlott a rend és meghalt az igazság. — Mindnyájan reméljük, hogy a nemzetközi konferenciáknak lesz bátorsága a nehéz helyzetet megjavítani. De ha ez nem sike­rül, akkor sem leszünk mi a leg­nehezebb helyzetben, mert agrárállam lévén, megél­hetésünk minden körülmé­nyek között biztosítva van, a rend fentartásárói pedig gon­doskodunk. — Ha pedig beáll a nemzet­közi helyzet javulása, akkor min­denki reménykedhetik a jobb jö­vőben. Magyarország földrajzi helyzete kedvező. Vízi utakon Európa szivébe hozhatunk min­dent, csak a segítő eszközöket kell előteremteni. Mezőgazdasági termelésünkkel pedig egy európai Zalaegerszeg város közönsége május utolsó vasárnapján kegye- letes ünnepséggel áldozott a vi­lágháborúban elesett hősök emlé­kének. A délelőtti szentmisék után negyed 12 órakor a hősi emlékhez kivonultak a csendőrtisz­tikar, az összes hivatalok, az iskolák, a leventék és cserkészek, a tűzoltók, az egyesületek, s ezúttal először jelentek meg tes­tületileg a frontharcosok. Az ünnepélyt a levente zenekar nyitotta meg a Magyar Hiszek­eggyel, majd Tóth Ágost levente hatásos , szavalata következett. Ezután Árvay László dr. ügyvéd, képviselőtestületi tag lépett a hősi emlékhez és elmondotta ün­nepi beszédét. — Közel másfél évtizede annak — mondotta —, hogy alattomos kezek kicsavarták a fegyvert a magyar hős kezéből, másfél évti­zede viseljük a magyar Golgotha keresztjét és másfél évtizede minden évben eljövünk erre a helyre, hogy a hazájukért életüket állam termelése sem versenyez­het. A jövő eme körvonalaiban látom a fiatalság nem annyira nehéz sorsának orvoslását is. Le­gyenek meggyőződve, hogy akik e válságos helyzet­ben az ország sorsát inté­zik, mindent elkövetnek a bajok orvoslása érdekében. Ne higyjenek azoknak, akik a nehéz időket a bizalmatlanság, a csüggedés mérgezett levegőjének terjesztésére használják fel. Bátor­sággal kell keresztülküzdenünk magunkat a nehézségeken. Ezt követeli a hősök példaadása. Kü­lönben is a küzdelem acéloz és kitermeli az ellenálló, kemény nemzedéket. A nap kiemelkedő eseménye a Hősök Kapujának felavatása volt délelőtt 11 órakor. Az ünnepségen a kormányzó is megjeleni. A Ma­gyar Hiszekegy eléneklése után Szily Kálmán dr. államtitkár mon­dott ünnepi beszédet, majd Hász István dr. római katolikus tábori püspök és Soltész Elemér ág. ev. tábori püspök mondottak avató­beszédet. Ezt követte az emlékmű megkoszorúzása, majd az emlék­művet Jambrits Lajos polgármes­ter vette át. A nap folyamán felavatták a honvédtiszti üdülőt, díszpolgárrá választották Gömbös honvédelmi minisztert. Délután virágkorzó, este tűzijáték volt. A kormányzó kora délután Szombathelyre utazott, ahol a különvonat a repülőtéri állomáson állott meg. A kormányzó megte­kintette a repülőteret, majd visz- szautazott Budapestre. áldozó hősök példaadása öntsön bátorságot a csüggedt szivekbe és adjon erőt, kitartást, a még reánk váró szenvedések elviselé­sére. Ez a másfél évtized is há­borúban, szívós gazdasági harc­ban telt el, s a magyar nemzet megmutatta ebben a harcban is, hogy ezeréves kultúrája föléje emeli azoknak, akik orvul meg- rabolfák. Másfél évtizede remény­kedünk, hogy a magyar megél­hetésért kiontott tengernyi hősi vér megszólaltatja a népek lelki ismeretét, de mindinkább világos­sá válik, hogy a konferenciáktól nem várhatunk semmit. Mi az igzságot csak úgy várhatjuk, ha erőt mutatunk, ha megmutatjuk két karunk és a szellem erejét. Ha valaki ingadozó volna ebben az erőkifejtésben, tekintsen fel a hősök emlékére, azoknak példa­adására, mert soha nem szabad elfelejtenünk, hogy velünk igaz­ságtalanság történt, s a béklyókat le kell ráznunk. A szép beszéd után Árvay László dr. letette az emlékműre a város koszorúját. Majd koszo- íut helyezett el a Move Sport­egylet, a Vitézi Szék és a Levente Egyesület. Ezután az iparos dalárda len­dületes hazafias dalt adott elő, majd Szecskay Dezső cserkésze nagyhatású szavalata következett. A műsort a Himnusz zárta be, amelyet a leventezenekar adott elő. Az ünnepély után a leventék, cserkészek és tűzoltók diszmenet- ben vonultak el a hősi emlékmű előtt. A Notre Dame zárdaiskolák a Hősök ünnepét a kedvezőtlen idő miatt az intézet nagytermében tar­tották meg délelőtt 11 órakor a következő programmal: Himnusz,. Gárdonyi G.: „A háború árvája" (szavalat). Siposs A. : „Harci in­duló“ (zeneszám). Istvánfi József dr. igazgató beszéde. Radványi K.: „Sikongnak a vak viharma­darak“ (költemény). Hiszekegy. A vidéken. Tűrje község közönsége méltó­képen rótta le háláját a háború­ban elesett hősök iránt. Az ünnepélyes szentmise kere­tében történt megemlékezés után az iskola, a levente egyesület, az énekkar, a tüzoltóegyesület, az elöljáróság és a szép számmal megjelent polgári közönség a község kultúrtermében gyülekez­tek, ahol a Himnusz eléneklése után Málits Frigyes, premontrei kanonok, plébános, megnyitotta az ünnepélyt. Az ünnepi bevezető után Rép István V. oszt. tanuló, mély ér­zéssel szavalta el a „Hősök sirja“ c. költeményt. Horválh János igazgató-tanitó emlékbeszéde kö­vetkezett ezután, amelyben izzó hazafiasságtól áthatott szavakkal emlékezett meg a hősi halottak­ról. Emléküket, hazaszeretetüket, hősi önfeláldozásukat és példá­jukat mindenkor követendő példa­ként állította az ifjúság elé. Beszéde végén külön szólott a leventékhez, akiket mélységes hazaszeretetre, fokozott önfegyel- mezésre és kötelességeik pontos teljesítésére lelkesített. Nagy József, leventekürtös, ka^- tonaerényekre buzdító szavalatát záróbeszéd követte, majd a Hiszekegy elénekléséve! befejező­dött a szép ünnepély. Pacsán az ünnepélyes szent­mise után az iskolában gyűlt össze az ünneplő közönség, de a hatalmas terem kicsinynek bizo­nyult befogadására. Landi igaz­gató megnyitója után énekek és szavalatok növelték az ünnepség fényéi. Az ünnepi beszédet Póvics István községi képviselő mondotta. Beszédében a történeti múltat állította a hallgatóság elé, s ki­emelte azt az évezeredes hősies­ségét, anftly a vitéz magyart jellemezte. A Pacsi Dalkör Kovács Zalaegerszeg közönsége kegyeletes ünnepséggel áldozott a hősök emlékének.

Next

/
Thumbnails
Contents