Zalamegyei Ujság, 1932. április-június (15. évfolyam, 73-145. szám)

1932-05-24 / 115. szám

2 Zalamegyeí Újság 1932 május 24. De talán így szebb, mint azoké, akik a kártyaasztal, a beteges szenvedélyek elől menekülnek a halálba. Fáj az elválás. — De nekünk mennünk kell a ti utaitokon a saját apró láthatatlan élettragédiá­inkkal tovább. S talán megvigasztalódunk az élét örvénylésében. Talán nem jönnek újabb katasztrófák. Talán. — Csupán két ember van, akik méltán elmondhatják Bánk bán súlyos szavait: „Nincs a teremtésben vesz­tes, csak én! Nincs árva más több, csak [az én gyermekem.“ És ez, az anya és a feleség. Kéth Edith Húsz új cserkészt avattak és húsz cserkészapródot vettek föl a vasárnapi avató ünnepélyen. Lezuhant. — Valahol megszólalt egy tele­fon. Azután lázasan kapcsoltak, a világ összes metropolisaiba. Autók rohantak. Megindultak a gépek. Pár óra alatt utcán volt a külön kiadás : Lezuhant! Egy gép. Meghalt két ember. Azért az élet folyt tovább. Az emberek tudomásul vették a tényt és mentek a dolgaik után. Csupán egy keleteurópai kis országnak jelentett a hir fájdal­mat és megdöbbenést. Csupán egy fővárosban néptelenedtek el a mulatók. A saját apró tragédiájában el­fásult Budapest felriadt. Mert az a két ember: magyar volt. Az egyik, egyike volt azoknak a nagyon keveseknek a világ tömegében, akik átrepülték az óceánt. A gép is magyar volt. Idegenbe szakadt magyar dollár­jain, mert szegények vagyunk : de magyar volt. És az oldalára három angol szót festettek: Justice for Hun­gary. — A csíki székelyek, erdélyiek, csallóköziek, bánátiak, felvidékiek segély kiáltását, akiket a népek ideális önrendelkezési joga alap­ján gyarmat szerzési politikai cé­lokért, idegen uralom alá kény- szeritettek. Á szavak angolok voltak. De fájdalmasan magyar értelműek: Igazságot Magyarországnak. Sem­mi mást. Nem más területért. Csak igazságot. Az a repülőgép — szimbólum volt. S a szimbólum — lezuhant. Az igazság két harcosa szénné égett. Nem! Nem! Nem lehet. Mene­küljünk a történelemhez. Az igaz­ság az, hogy nekünk jogunk van élni ezen a földön. És ezért az igazságért Szent István óta küz­dünk. Történelmünk nem egyéb, mint küzdés ezért az igazságért. És a magyar igazság nem elő­ször zuhant le maga alá temetve, szénné égetve harcosait. Nagyon sokszor lezuhantunk idegen hatalmi erők légörvényé­ből, saját lelkigéphibáink miatt. Minden magyar családnak meg­vannak a maga lezuhantjai. De a történelem tanulságai szerint a lezuhantak helyére újak jöttek feltartóztathatatlanul. Akik fanatikus hittel meneteltek előre: egy évezred alatt. Endresz és Bittay: ők is ezek közé tartoztak. Kidőltek. Haláluk fájdalmas. Borzasztó. De szép. Mert az egyetlen igazi magyar célért harcolt ő — Endresz, s talán névtelenül az utolsó útjáig Bittay is. Velük a szimbólum összetört. Mely azt jelentette, hogy mi nem akarunk semmit. Mi nem akarjuk senki pusztulását. Senki földjét. — Mi élni akarunk !!! — De mi nem vagyunk fétis­imádók. Ha a szimbólum össze­tört, hitünk és akaratunk megerő­södött. A zászlót felvesszük. Megyünk és harcolunk tovább. Küzdünk. Dolgozunk. Újra repülni fogunk! S végül ha kell, — végsőkig — mindig tisztességes eszközzel küz­deni fogunk. Endresz, Bittay : halálotok bor­zasztó volt. Impozáns tagavató ünnepélyt rendeztek vasárnap délelőtt a gim­názium udvarán a 71. „Zrínyi“ és a 72. „Bocskay“ cserkészcsapa­tok. Húsz új cserkész tette a fo­gadalmat, hogy híven teljesitik kötelességeiket Isten, haza és em­bertársaik iránt és húsz cserkész­apród tett Ígéretet, hogy buzgó igyekezettel teszik magukat érde­messé az eljövendő „jó munkára“ s ezzel arra, hogy fölesküdhes­senek a liliomos zászlóra. A „Zrínyi“ tizenhat, a „Bocskay“ pedig négy új taggal szaporodott s a húsz apród a „Zrinyi“-hez tartozik. Az avató ünnepélyen megjelen­tek : Pásztor Imre reálgimn. ta­nár, megyei elnök, Péterffy Béla igazgatóval élén a gimnázium tanári kara, Ferenczy Zoltán, fel­Nagykanizsán szombaton este nagy érdeklődéssel tartották meg a Polgári Egylet kerthelyiségében azt a politikai vacsorát, amelyre több ellenzéki és pártonkivüli po­litikus érkezését jelentették be. A bejelentettek közül megérkezett Kállay Tibor, Pallavicini György őrgróf, Rassay Károly, Bródy Ernő, Pakots József, Tauffer Gá­bor, ínkey Pál báró és Magyar Pál, viszont távolmaradt Soms- sich Antal gróf és Farkas Tibor dr. Ujnépi Elek Ernő üdvözlő be­széde után Kállay Tibor, a kerü­let képviselője, mondotta az első beszédet. Megállapította, hogy a megjelentek reformokat kívánnak, de tiltakoznak minden felforgató törekvéssel szemben. A régi rend­szert bírálva kifejtette, hogy a Bethlen-rendszernek vannak ér­demei, de vannak nagy számban hibái is. Legnagyobb hibája, hogy az 1926-os választás után nem állította helyre az igazi alkotmá­nyos életet és kéretlen gyámko­dást folytatott a nemzeti társada­lom felett. Foglalkozott ezután a jelenlegi kormányzattal és a gaz­dasági helyzettel s megállapította, hogy a politikai és gazdasági életben átszervezésre van szük­ség. Olyan kormányzat kell, amely egyesíti a nemzeti erőket, fel tudja venni a harcot a közvélemény megnyeréséért és hasznos intéz­kedésekkel jön, amelyek a nép­ben is rokonszenvre találnak. Sürgős teendőnek jelölte meg a gazdasági vérkeringés megindítá­sát, a mezőgazdaság megsegíté­sét, a külföldi adósságok rende­zését, az ifjúság elhelyezkedésé­nek megkönnyitését. Pallavicini György őrgróf azt sőkereskedelmi iskolai igazgató, Farkas Ferenc felsőkereskedelmi iskolai tanár, a „Bocskay“ pa­rancsnoka s vezetésével a csapat, Schuller Géza hittanár, a „Csány“ cserkészek parancsnoka és a csa­pat, a felavatandók hozzátartozói és sokan a közönség köréből. Az új cserkészektől a fogadal­mat Body Zoltán dr. megyei pa­rancsnok vette ki s lelkesítő be­szédben serkentette őket a jó munkára. A régi cserkészek ne­vében az újakat Gerencsér György köszöntötte. A fogadalomtétel után a cser- készapródok tettek ígéretet, amely­nek betartására komoly figyelmez­tetést kaptak. A szépen sikerült avatóünne­pély a három cserkészcsapatnak diszelvonulásával végződött. hangoztatta, hogy a régi rend­szernek érdeme volt a szanálás, az ezt követő tékozlás azonban lerontotta érdemeit. A külpolitikai kérdéseket ismertetve azt fejte­gette, hogy nem támaszkodhatunk kizáróan Olaszországra és Német­országra. Keresnünk kell a meg­egyezést Franciaországgal, a leg­fontosabb pedig, hogy ne legyünk egy nagyhatalomnak a függvénye se. Nekünk a Duna völgyében missziónk van és ezt úgy érhet­jük el, ha gazdaságilag talpra állunk, mert igy közelebb érünk a politikai kérdések megoldásá­hoz is. A régi gazdasági egysé­get, amit a monarchia jelentett, valamilyen formában vissza kell állítani, ezt pedig csak a törvé­nyes királyság formájában tudja elképzelni. Tauffer Gábor a titkos választó­jogot és az új választást sürgette Magyar Pál a közterhek csökken­tését kívánta, Bródy Ernő a ke­reskedelem és ipar érdekében szólalt fel. In key Pál báró a me­zőgazdaság megsegítéséről be­szélt. Rassay Károly a nemzeti koncentráció szükségét hangoz­tatta, előbb azonban szükséges­ek tartja fontos elvi kérdések tisztázását. Az új választás elke­rülhetetlen. A kormány a közel­jövőben nagy feladatok elé kerül és ezek megoldásánál szüksége van az egész nemzet bizalmára. El kell jönnie az új parlament­nek, az új kormánynak és az új pénzügyi és gazdasági politikának. A beszédek sorát Hajdú Gyula dr. zárta be. Mécs László költeményei a „Zrínyi“ könyvkereskedésben kaphatók. Képviselőház. Budapest, május 23. Az ülés elején Almássy László házelnök kegyeletteljes szavakkal emlékezett meg a tragikus sorsú Endresz György és Bittay Gyula óceánre- pülökről. A képviselők állva hall­gatták végig az elnök szavait, ki bejelentette, hogy a váratlanul elhunyt hősök emlékét jegyző­könyvileg örökítik meg és az országházra kitűzik a gyászlobo­gót. Ezután áttértek a költségvetés tárgyalására. Az első felszólaló Popper Sándor volt, aki helyte­lenítette a népjóléti minisztérium megszüntetését. Hozzá szólt a gyógyszertár engedélyek osztoga­tásához is. A költségvetést nem fogadta el. (Az ülés folyik.) leszállítása ügyében a polgármes­ter akciót indított s ennek során pénteken este a húsiparosok az ipartestületben értekezletet tartot­tak, melyre a polgármestert is meg­hívták. Az értekezlet eredmény nélkül oszlott szét. Ma délelőtt azután fogadta a polgármester a húsiparosok öttagú küldöttségét, melyet Oláh István szakosztályi elnök vezetett s eléjök terjesztette a lenti-i húsárakat. A korábban kilátásba helyezett kedvezmények megadását attól tette függővé, ad­ják e ők is ilyen árakon a húsne- müeket. Ezek az árak: marhahús 85, borjú eleje 95, hátulja 135, sertéshús 125, borjuvelő 20, nyelv 80, kocsonyahús 60, nyers sonka 130, főtt sonka 240, virsli párja 15, száraz kolbász 125 fillér. A helyi árak nagyobbára egyeznek ezekkel. A húsiparosok válasz­adás céljából ma, hétfőn este fél 8 órakor megbeszélést tartanak az ipartestületben. A polgármesterrel folytatott tárgyaláson résztvett Hor­váth István ipartestületi elnök is. — Holnap, kedden reggel, a pol­gármester megvizsgálja a lenti i hússzállitmányt s a szemlére meg­hívta az állatorvosokon kivül az ipartestület és a húsiparosok szak­osztályának elnökét és a sajtó képviselőit. Balaton Drogéria foto-szakiizlet és foto-laboratórinm KESZTHELY Kossuth Lajos-u. 26. Amatőr foto munkák szak­szerű kidolgozása és nagyitása. 5181 színház. Tűzmadár. Kedden este fél 9 órakor Szentiványiék Zilahy leg­nagyobb sikerű színmüvét, a Tüz- madarat mutatják be. A döbbe­netes erejű tragédia világsikert biztosított a „Süt a nap“ és a „Tábornok“ Szerzőjének. A vá­rosunkban csak egy napig sze­replő színtársulat mindent elkö­vet, hogy a darabhoz méltó elő­adással kedveskedjék a közön­ségnek. A főszerepeket Salgó Ilona, Szentiványi Béla, Deák Ferenc, Torma Guszti és Orosz­lán György játszák. A nemzet; összefogást iirgették á nagykanizsai politikai vacsorán.

Next

/
Thumbnails
Contents