Zalamegyei Ujság, 1932. január-március (15. évfolyam, 2-72. szám)

1932-02-18 / 39. szám

2 Zalamegyei Újság 1932 február 18. Ami pedig a legnagyobb érté­küket jetenti, az abban a körül­ményben van, hogy az olvasó megtalálja bennük a most folyó század valamennyi történelmi problémáját. Érdemes volna, ha valaki könyv­be gyüjtené ezeket a magyaror­szági pásztorleveleket, amelyek a mozgalmas idők eseményeit és korkérdéseit tárgyalják. Magyarország történeti, lelki tükre volna ez a könyv. Nincs remény a sanghaji konfliktus békés elintézésére. London, február 17. A Times jelenti: A japán hadügyminiszté­rium jelentése szerint Uyeda tá­bornok a kinai főparancsnokot ultimátumban szólítja fel, hogy a kinai csapatok 24 óra alatt vonul­janak vissza 12 mérföldre Sang­hajtól. Ez alatt a japán haderő megkezdi Sanghaj bekerítését. A japán külügyi hivatalhoz egyik európai fővárosból értesítés érke­zett, hogy a szovjet csapatokat akar Mandzsúriába küldeni érde­keinek védelmére. A szovjet nagy- mennyiségű hadianyagot is kül­dött oda. Tokioi orosz körök be­vallják, hogy a távolkeleti orosz haderőket átcsoportosítják. Japánt ez egyelőre nem nyugtalanítja és arra hivatkozik, hogy Japánnak épen olyan joga van Mandzsú­riára, mint Oroszországnak. Az Associated Press jelenti, hogy Sanghajban lövedékek érték a nemzetközi telep angol rakpart­ját. Két angol tengerészkatona megsebesült, két kinai meghalt, öt megsebesült. Egy angol hajót ugyancsak lövés ért. Tokio, február 17. A kinai ja­pán követ közölte közölte kor­mányával, hogy fel kell adni azt a reményt, hogy a kínaiak ön­ként visszavonuljanak a sanghaji zónából. A széndrágaságot kifogásolták a képviselőházban. Budapest, február 17. A kép­viselőház mai ülésén az elnök bejelentette, hogy az összeférhe­tetlenségi bizottság március 3-án tárgyalja a miniszterelnök és Beck Lajos összeférhetetlenségi ügyét. Napirend előtt Jánossy Gábor a széndrágaság enyhítésére kért intézkedéseket. Kifogásolta, hogy kicsiben 7 pengő a magyar szén ára, mig akik nagyban tudnak vásárolni, lényegesen olcsóbban jutnak hozzá. Hibáztatta, hogy a bányatársulatok a hazai szénter­1 melés fellendülése követköztében elért jövedelemtöbbletüket nem fordítják munkaalkalmak terem­tésére. Kérte a kereskedelmi minisztert, hogy törje le a szén­árakat. Ezután a Ház megkezdte a tár­sadalombiztosítási bíráskodás re­formjáról szóló javaslat tárgyalá­sát. A javaslatot Erődy-Harrách Tihamér ismertette, aki hangoz­tatta, hogy a javaslat intézkedései meggyorsítják a tásadalombizto- sitási bíráskodást. A Nemzetközi Vásáron kellene ismertetni Göcsejt és reklámot csinálni a szép vidéknek. A múlt évi budapesti Nemzet­közi Vásárnak érdekes újítása volt az, hogy bemutatta a magyar für­dők és nyaralóhelyek kollektiv csoportját. Az ennek nyomán el­ért siker érlelte meg a fővárosi gyógyfürdőkben és a magyar nya­ralóhelyekben azt a gondolatot, hogy az idei Nemzetközi Vásáron is résztvesznek és pedig sokkal szé­lesebb keretben, mint az a múlt évben történt, mert a devizakor­látozások miatt a magyar közön­ség itthon-nyaralásának kér­dése a magyar fürdőket és nyara­lóhelyeket a legközvetetlenebbül érinti. Éhez a csoporthoz csatla­koznak mindazoknak a vidéki vá­rosoknak a kiállításai, amelyek egyrészt idegenforgalmi, másrészt kulturális, vagy gazdasági jelen­tőségüknél fogva súlyt helyeznek arra, hogy a magyar közönség­nek és a külföldi vásái látogatók nak figyelme reájok terelődjék. Jelen lesznek tehát a fővárosi fürdőkön kívül a Balaton és Mátra klimatikus fürdői és egész sereg magyar város szerepelni fog a magyar idegenforgalmi csoport kollektiv kiállításán. Sopron, Kő­szeg, Eger, Miskolc, Nyíregyháza, Veszprém, Szentes és még több festői szépségű és ősi kultúrájú magyar város teszi gazdagabbá a vásár látogatóinak ismeretét a ma­gyar vidék jelentőségéről és ér­tékéről. Ezt az alkalmat kellene felhasználnia vármegyénk­nek arra, hogy a Balaton mellett a Göcsejvidék szép­ségeit is bemutassa. Egynéhány szép fölvételt kellene beküldeni Göcsej vadregényes vi­dékeiről. Az ország népe a kül­földdel együtt láthatná ott, hogy Göcsej nem az, aminek mindig tartották, hanem az országnak olyan vidéke, mely joggal kér he­lyet magának a legszebbek között. Annyit, amennyibe ez a kis rek­lám kerülne, talán adhatna a vár­megye és a város, hiszen arról van szó, hogy megismerjék Gö­csejt és idegenforgalmat biztosít­sanak ennek a szép vidéknek, valamint a megyeszékhelynek. Ne szalasszuk hát el, hanem inkább ragadjuk meg ezt az alkalmat, amelynél kedvezőbb alig kínálko­zik Göcsej szépségének megis­mertetésére és — reklámozására.- Boucle szőnyegek, ebédlő és futószőnyegek, függönyök óriási választékban kaphatók Schütz Áruházban. Tragikus körülmények kozott meghalt Andrási László dr. zalaegerszegi kórházi alorvos. Lapzárta előtt szerkesztősé­günkbe megdöbbentő halálesetről érkezett jelentés. Ma délben fél egy órakor tragikus körülmények között meghalt Andrási László dr., a zalaegerszegi közkórház fiatal alorvosa. Andrási László dr. két héttel ezelőtt könnyebben megsérült a kezén. A seb gyógyulása már befejezettnek volt tekinthető, mi­kor a múlt hét szerdáján az alorvos tanulmányi célból egy hullát boncolt fel. A boncoláshoz megtette a szükséges óvóintéz­kedéseket, s az előírásnak meg­felelően gummikesztyüt húzott. Két nappal a boncolás után hir­telen rosszul lett, s a betegség a legsúlyosabb hullamérgezésnek bizonyult. Az elővigyázati intéz­kedések alapján érthetetlen, ho­gyan került szervezetébe a vesze­delmes mérgező anyag. A kórház orvosi kara a legnagyobb gondos­sággal vette körül fiatal társát. Jancsó Benedek dr. igazgató­főorvos megoperálta, sajnos a fertőzés annyira rosszindulatúnak bizonyult, hogy Andrási László dr. ötnapi szörnyű szenvedés után ma meghalt. Az elhunyt alorvos 26 éves volt. Tanulmányainak elvégzése után két évvel ezelőtt került Ba­lassagyarmatról a zalaegerszegi kórházba, ahol a törekvő, rokon­szenves orvost mindenki megsze­rette. A város társadalmi életében ugyancsak általános kedveltségnek örvendett. Tragikus halála mély részvétet keltett. Temetéséről lapzártáig még nem történt intézkedés. A rendkívüli erdőkitermelés miatt csökkent a tűzifa ára a megyében. Mennyi fát termeinek Zala vármegyében? A földművelésügyi minisztérium, mint ismeretes, az 1931-32. év­ben kiterjesztette a rendkívüli erdőkitermelésre vonatkozó en­gedélyt, amit az erdőtulajdonosok nehéz helyzete tett megokolttá, mert a súlyos viszonyok mellett igy akarják jövedelmüket fokozni Zalamegyében á közigazgatási bizottság gazdasági albizottsága utján az ősz óta folyik a rend- | kívüli fahasználat engedélyezése. Az albizottság az üzemterv alá eső erdőbirtokoknál eddig 7 eset­ben engedélyezett rendkívüli er­dőkihasználást, amely az egyévi normális termelésnek felel meg. A rendkívüli fahasználat 64.6 kát. holdon összesen 5.758 köbmétert tesz ki a hét üzemterves birtokon. Ezek közé tartozik a veszprémi káptalani erdő, a gróf Károlyi Jó- zsef-hitbizomány erdeje és a val- lásalapitványi erdő. A legnagyobb zalai kötött erdőbirtokok, mint az Esterházy hitbizomány, a Festetics uradalom és a veszprémi püspökség nem kértek rendkívüli használatot, mert rendes kitermelésük is nagy­mértékű és a rendesen kitermelt mennyiség elhelyezése is elég nagy feladat a mai viszonyok között. Így például az Esterházy hitbizomány évi rendes termelése 60—80 ezer köbméter. Az üzemterves erdőbirtokoso­kon kívül nagy számban kaptak rendkívüli fahasználatra engedélyt a tervgazdálkodást nem folytató magánerdőbirtokosok. Ezeknek száma mintegy nyolcvan. Az ál­taluk kitermelt fahasználatról nincs adat, de annak mennyisége megfelel az egyévi rendes vágás­nak. A rendkívüli fahasználat kez­detben tényleg könnyített az erdő- birtokosok helyzetén, ma már azonban az a helyzet, hogy a rendkívüli fahasználat előnye részben elenyészett, mert a meg­növekedett kínálattal szemben a keresleti az utóbbi időben meg­csappant. Így általánosságban a megyében 15 százalékkál esett a l® áresés elsősorban a tuziranal érezhető, mig a készáruk ara nagyjában változatlan. A fa­árak eséséhez a rendkívüli kiter­melésen kívül hozzájárul a magas szállítási tarifa is, mert részben emiatt nem alakul ki a zalai fa iránt megfelelő kereslet. A 211 ezer katasztrális holdas zalai erdőterületen egyébként is nagyarányú kitermelés folyik. Az 1930— 31. évi idényben az üzem­terves birtokosok 1.143 kát. hol­don 170.413 köbméter rendes ki­termelést végeztek, a magán er­dőbirtokosok pedig 800 kát. hol­don 90 ezer köbmétert vágtak. Az 1931— 32. évi vágási idényben üzemterv alapján ugyancsak 1.143 holdon 155.536 köbméter a vágás, a magánbirtokosoknál pe­dig 1.120 holdon 123.200 köb­métert vágtak, illetően az idény végéig ennyit vágnak. Az üzem­terves birtokokon az előző évben 18.661 köbméter volt a rendkí­vüli fahasználat, tehát az előző idényben folytatott rendkívüli fa- használat is előidézte a faáraknak említett esését, mert hozzájárult a tüzifakészlet felhalmozódásához. Megmlitjük rnég, hogy a bükk- erdőben az utóbbi években ta­pasztalt betegség az elmúlt évben a kitermelés folytán csökkent. Viszont a gyapjas pille károko­zásai az egész megyében jelen­tősek, különösen pedig a dél­nyugati és nyugati részeken, vala­mint a sümegi és tapolcai járásban. Botrányos állapotok a szovjet népkonyháin. London, február 17. Webbster amerikai élelmezési szakértő, akit a szovjet a moszkvai közös kony­hák megvizsgálásával bízott meg, elképzelhetetlen visszaéléseknek jött nyomára. Az úgynevezett konyhagyárak (óriási népkonyhák) építését meg sem kezdték, bár a hatalmas költségeket a tervezők már felvették. A közös konyhák­ban leírhatatlan piszok uralkodik. A közüzemek romlott és hamisí­tott élelmicikkeket adnak. A kony­hákban edénymosásra nem is gondolnak és az étkezők próbál­ják az edényeket tisztán tartani.

Next

/
Thumbnails
Contents