Zalamegyei Ujság, 1932. január-március (15. évfolyam, 2-72. szám)

1932-02-07 / 30. szám

i ifo^i ícuiuüi i. z-aiaiiiegyci újság Az apátplébános ezután köszö­netét mondott a hatóságok támo­gatásáért és azzal fejezte be be­szédét, hogy a zalaegerszegi plé­bános szivében a Szociális Missziótársulat minden munkásá­nak helye van és sokszoi imád kozik, hogy Isten fizesse meg nekik ezerszeresen. A lelkeshangulatu közgyűlés a Pápai Himnusszal fejeződött be. A Gorporatio Heliconia műsoros estje. A Festetics Tasziló herceg pro- tektorsága alatt álló Heliconia corporatioja a minap tartotta műsoros es jét a keszthelyi kir. gazd. akadémia dísztermében, mely ez alkalommal zsúfolásig megtelt Keszthely város úri kö­zönségével, Megjelentek Sztan- kovics János akad. igazgató, nagyur és a tanári kar. Az egész premontrei tanári kar, dominusok, nagyasszonyok és kisasszonyok leventék és apródok. A „Boldogasszony anyánk“ ének után Schürger János dr. prior üdvözölte a megjelenteket. Bevezető beszédében kifejezést adott annak a reményének, hogy a népek közt létrejó majd az igazi béke. Megelégedettség és béke uralja majd az emberiséget, nekünk meghozza a régi nagy Magyarországot. Krisztusi alapon lehet ezt megcsinálni. Idézte az Üdvözítő szavait: „Békét hagyok rátok az én békémet hagyom nektek.“ Krisztus szeretetét kell általánosítani. Ezek után öröm­mel üdvözölte Szekeres Vince dr. állatorvost, dominust, akit a kor­mányzó háborús szolgálataiért utólag a Signum Laudissal és az azon hordható Ferenc József rend kis lovágkeresztjével tüntetett ki. Caller László, Csók József, Tomcsányi Ödön, Szőke Sándor előadták Schubert zongoraquar- tettjét nagy precizitással. Szekeres Vince dr. „A katolikus társadalom és a válság“ címen tartott szabad előadást, amelynek során hangsúlyozta, hogy a kát. társadalom szolidaritásának kiépí­tésében a világi embereknek is részt kell venniök. Beszélt a tár­sadalom kötelességeiről. Megem­lítette, hogy ma mindenütt vál­ságról beszélnek és egyéb ilyen jelszavakat használnak, de a lelki válság tartja magát legtovább. Rá­mutatott, hogy a lelki válság régebbi keletű, már a békében is megvolt. Amerikából indult ki alattomosan. Előidézője az ame­rikaik rohamos meggazdagodása, mely bennünk is felébresztette a máról holnapra való meggazda­godás vágyát és ez annál köny- nyebben talált talajra, mert a vi­lágháború tönkretette a lelkeket, rideg önzést teremtett, ez uralja a világot és ez okozta a chaost, melyből látszólag nincs kivezető ut, mindaddig mig az' emberek meg nem változnak. Az emberi­ség életében mindig voltak kor­szakok, ezt a mai rideg önző korszakot is a humanisztikus korszak fogja felváltani. Az üzleti szellem juttatta az embereket a válságba. Ez a rideg amerikai szellem Európának nem felel meg. Az új generáció hivatott új életet kezdeni. Foglalkozott a jövő feladataival, a rideg önzést, ma­terializmust el kell hagyni s vissza kell térni a lelki forráshoz, a szeretet vallásának tanításához, mert ez az egyedüli, ami célhoz vezet. Beszélt a dunai államok békéjéről, bebizonyította, hogy a magyar itt is a vezető szerepre hivatott, magunknak kell alkotni s felismerni elhivatottságunkat. Minden szervezetbe bele kell vinni a békesség, szeretet eszmé­jét. A családi életet, a keieske- delmet, üzletkötést, igazságosan újra a felebaráti szeretetre kell építeni. Az életet ideális és val­lásos tartalommal kell megtölteni, a rideg emberből, a hittel és lé­lekkel átitatott embert kell meg­teremteni. Ebben a szellemben szól az ifjúsághoz, felhívja, hogy ezeket az eszméket tartsa ébren s ha az nem lesz szalmaláng be­következik az új honfoglalás. Köszönetét mond a kitüntetése alkalmából tolmácsolt jókivána- tokért. Nagy taps honorálta a nagyszabású előadást. Bem István III. h. Sajó Sándor költeményét „Az utolsó Magyar“-t szavalta el lelkesen és nagy ha­tással. Pleidell István akad. gyakor­nok vezénylete alatt a praxi banda magyar dalokat adott elő. A jól sikerült est a Himnusz hangjaival záródott. Hadikölcsön-valorizáció és új belső kölcsön. Ez tatán segítene az ország pénzügyi helyzetén. A kormányhoz közelálló körök­ből származhatik az a sokakat ér­deklő gazdaságpolitikai informá­ció, amely a „Magyar Közgazda­ság“ legutóbbi számának hasáb­jain látott napvilágot és amelynek lényege az alábbiakban olvasható. Közgazdasági szakkörök véle­ménye szerint a mezőgazdasági lakosság megélhetését biztositó kormányintézkedésekhez, a mun­kaalkalmat jelentő hasznos és pro­duktiv beruházások befejezéséhez szükség lesz olyan tőkére, amely­nek importálása helyett célszerűbb lenne a többek részéről is propo­nált belső kölcsön kibocsátása. Sok jel szól amellett, hogy a belső kölcsön ügye rövidesen elő­térbe kerül. Természetesen nincs szó kényszerkölcsönről, hiszen az önkéntes jegyzésen alapuló belső kölcsönnél jobb befektetés és meg­felelőbb gyümölcsözés amúgy sem képzelhető el. A kis és nagy tő­kések gazdasági érdeke egyma­gában biztosítani fog ák e kölcsön sikerét, nem is beszélve a haza­fias szempontokról, amelyekre pe­dig mindenkor joggal és ered­ménnyel appellálhat a magyar kor­mány. A hadikölcsönkérdés régóta hú­zódó megoldása is kapcsolatos lesz a belső kölcsönnel és ha egyelőre a részletek még hiányoz­nak is, kétségtelen, hogy ez a kér­dés ma oly szakemberek előtt fek­szik, akik kellő időben részletes és alapos propoziciót terjeszthet­nek a legilletékesebb fórumok elé. A belső kölcsön kibocsátásának szükségességét régebben hangoz­tatja Hegedűs Lóránt, a TÉBE el­nöke is, aki újabban ismét állást foglalt e kérdésben. Hegedűs Lóránt eleve elutasítja a kényszerkölcsön gondolatát, mert azt ma keresztülvihetetlennek találja, viszont nem tartja kivihe­tetlennek egy 180 millió pengős belső kölcsön felvételét, ha ezt a nagy pénzügyi tranzakciót tízszá­zalékos hadikölcsön-valorizációval kapcsolatban viszik keresztül. A magyar pénzügyi és gazda­sági életben nem tartják kizárt­nak azt, hogy a belső kölcsön ügye rövidesen napirendre kerül. A csesztregi iskolás gyermekek röpirata. Irredenta propaganda és nem kommunista izgatás. A jugoszláv határszélen fekvő Csesztreg községet az elmúlt na­pokban érdekes ügy tartotta iz­galomban. A falubeliek között hire terjedt, hogy ismeretlen tet­tesek a községben röpcédulákat szórtak szét, amelyek kommunista izgatást tartalmaznak. A dolog a csendőrségnek is tudomására ju­tott és erélyesen nyomozott, de nem sikerült kommunista röpcé­dulát találnia, sem olyan személyt, aki ilyen cédulát látott volna. A csendőri nyomozás végül a kommunista izgatásnak épen az ellenkezőjét állapította meg. Ki­derült, hogy az iskolás gyerme­kek terjesztettek cédulákat és eze­ket, akik a cédu.ákat nem is látták, kommunista röpiratnak. Pedig a cédulák tartalma nagyon is távol áll a kommunista esz­méktől. A csendőröknek néhány röp­cédulát sikerült megszerezni, amelyek ilyenforma feliratot tar­talmaznak : — Jön a háború, Magyarország visszakapja régi határait. A gyermekek a röpcédulákat ügyes rajzokkal díszítették, tanú­ságot téve nemcsak hazafias ér­zületükről, hanem szépérzékük­ről is. A jelek szerint egy előadás ad­hatta az ösztönzést a falusi gye­rekeknek a röpiratok elkészítésére. Az előző héten ugyanis a község kiváló igazgató-tanítónője, Ma- lirsch Erzsébet arról a nagy vesz­teségről tartott előadást a gyer­mekeknek, amely Magyarországot a trianoni békeszerződés révén érte. Vázolta azt a súlyos gazda­sági hátrányt, amit Trianon jelent és lelkes szavakkal véste szivébe az apró gyermekseregnek, hogy nem maradhat ez igy és nekik is dolgozniok kell a haza sorsának megjavításán. Három, különösen fogékony gyermek, úgy látszik, annyira fellelkesedett a hallottakon, hogy a röpcédulák elkészítését hatá­rozta el, igy adván kifejezést ha­zafias érzésűknek. A falu most igen büszke a három derék gye­rekre és nevet azokon, akik ré­meket látva, kommunista röp­cédulákról beszéltek. — Angol zsánerűi kostüm kel- mék a legnagyobb választék­ban kaphatók a Schütz Áru­házban. 3 Csak 10 pengő szortizozott reklám-élei miszer posta­csomag, mely tartalmaz: 1-2 rúd 1 kgr elsőrendű tisztán ser­téshúsból gyártott márkás téli szalámit, 1 doboz 6 darabos emmentháli saj­tot, teljes zsíros, 1 bádogdoboz legfinomabb szardíniát olívaolajban, kulccsal, 1 doboz 1Ji kgr legjobb minőségű vajaskeksz teasüteményt, 1 üveg 7/io liter 3 csillagos magyar konyakot, 1 csomag Ceylon angol teát. Fenti 6 cikkből álló csomagot, bér­mentve utánvéttel csak 10 pengőért szállítja Deutsch Miksa Budapest, 5015 111., Szentendrei-ut 14. Óriási hóviharok Erdélyben. Bukarest, február 6. Az Erdély­ben pár nap óta dühöngő hóvihar most érte el tetőpontját. Brassó és vidéke a nagy hófúvások miatt megközelíthetetlen. A brassó- be- recki vonalon szünetel a forgalom,, az összes vonatok Szepsiszent- györgyön vesztegelnek. Bodok és Málnás között egy személyvonat teljesen megakadt a hóban. Hó­ekék segítségével sem lehet meg­közelíteni. Attól tartanak, hogy a 60 70 főnyi utas megfagy. A brassói-zernesti vonatnak utasait szánkókon szállították vissza Bras­sóba. Ezt a vonalat is teljesen betemette a hó. A brassó-predeáli utón egy autóbusz rekedt meg a hóban. Emberáldozatai is vannak a hóviharnak. Meghalt a kaszaházi verekedés áldozata. A múlt év november 22-én, va­sárnap. mint ismeretes, súlyos kimenetelű verekedés folyt le Ka­szaháza községben. A kérdéses napon összekülönbözés támadt négy kaszaházai lakos között. Az egyik párthoz Bognár Gyula tejes kocsis és Mester József parádés kocsis tartozott, a másikhoz Zsup- pányi István 24 éves malommun­kás és Varga Kálmán. Az első civódás késő este a vendéglőben keletkezett, s már ekkor vereke­déssé fajult. Később a cselédházak előtt folytatódott a harc, amelyben karók és vasvillák voltak a harci eszközök. A harc azzal végződött, hogy Mester és Bognár vasvillával sú­lyosan összeverték Zsuppányit, aki megsérült a fején és eltörött az egyik térde. Kisebb sérülést szen­vedett Bognár és Varga Kálmán. Az ügyben súlyos testi sértés címén indult meg az eljárás Mester és Bognár ellen, de eljárás folyt a többi szereplővel szemben is. A főtárgyalást is kitűzték az egyes- biró előtt, de nem lehetett meg­tartani, mivel Zsuppányi akkor is súlyos állapotban feküdt a zala­egerszegi kórházban. Az egyesbiró előtt már nem is kerül sor főtárgyalásra, mert teg­nap a kórházban Zsuppányi Ist­ván súlyos sérülései következté­ben meghalt. Tegnap délután már a boncolást is megtartották. Az ügyben most újabb vizsgá­latot folytatnak le és annak be­fejezése után a törvényszék bün­tető tanácsa tárgyalja Mester Jó­zsef és Bognár Gyula ügyét.

Next

/
Thumbnails
Contents