Zalamegyei Ujság, 1932. január-március (15. évfolyam, 2-72. szám)
1932-01-19 / 14. szám
XV. évfolyam 14. nxám.. 1932 Január 19 Kedd. Ara 12 fiilép s£n'Ti Felelős szerkesztő: HERBOLY FERENC. szerkesztőség és SiaflóüiTatal: Zalaegerszeg, széchenyi-tér l Telelőn: 128 szám. — Fiói^iadónivatal: Keszthely, Pető-n. 9. POLITIKAI NAPILAP Megjelenik hétköznap a kora délutáni órákban. Előfizetési árak : egy hónapra 2-40 pengő negyedévre 7*20 pengő. Konferenciáztak a háború után annyit, mint az előtt száz esztendőn át és még sem sikerült még csak kielégítő állapotokat sem teremteni a világon. Hiszen mindenütt csak bajok vannak. A legnagyobbak ter- mészetésen Európában, ahol majdnem lépésről lépésre határba ütközik az ember. És most megint következik egy nagy konferencia, a lausannei, amelyen a jóvátételekről tárgyalnak a ráérő politikusok ; azonban ez még meg sem kezdődött, máris bejelentik, hogy lesz egy másik is, mert ez eredményeket nem hoz, hanem csak halasztást. A határozat tehát nem lesz más, mint az, hogy: majd máskor határoznak. Akárcsak a kupaktanácsok. És ez igy megy tizenhárom esztendő óta. Tizenhárom esztendeje már, hogy vándorolnak évenkint jónéhány- szor az egyes államok kiküldöttei — a világ sorsát intézni, jobban mondva: szórakozni országaik pénzén. És ezt még mindig nem unták meg! Ha végeztek volna eddig valami érdemeset, ha csak egy lépéssel előbbre juttatták volna az emberiséget a boldogulás utján, reményekkel, vágyakozással eltelten tekintenénk az ilyen konferenciák elé. Azonban az eddigi eredményeknek mérlegelése után csak azt mondhatjuk, kár volt a benzinért. Mert mennél többet „segítettek* egymáson a konferenciák utján a népek, mennél hangosabban hirdették, hogy eredményeket értek el, annál inkább rosszabbodott a helyzet és végre a sok jóvátétel, a sok megértés után sikerült elérnünk a mai állapotokat, amelyek valóban siralomvölgyet csináltak ebből a szerencsétlen világból. Talán azt mondhatnék eredménynek, hogy az arany kezdi elvesziteni abszolút uralmát ? Jól van. Ám de ezzel szemben még nem nyert elismerést más tényező, mint például egyes országok meglevő de még kiaknázatlan természeti kincsei, polgáraik munkakészsége, munkaképessége, munkaereje. Tehát ez az eredmény is csak negativ volna. Pozitív ellenben a pénzpocsékolás, amely már lelkiismeretlenség. A világ minden tájékáról összecső- ditenek egy csomó embert, akik heteken át költekeznek idegenben s azután elhatározzák, hogy — majd máskor határoznak. Nagy országok, amelyeknek pénzügyei rendben vannak, sőt, ha nincsennek is olyan igen nagy rendben,, még csak bírják ezeknek a konferenciázó kéjuíazásoknak költségeit. De a legyőzött kis országok, amelyek már polgáraik szája előtt vágnak le egy darabot a kenyérből, amelyek még a tisztviselők és nyugdíjasok javadalmait is kénytelenek annyira i csökkenteni, hogy tízezrekre rúg azoknak a száma, akiknek „biztos“ jövedelme még a létminimumot sem éri el: ezek az országok nem bírják a luxus-konferen • ciákat. És csodálkozunk azon, hogy a nagy államok, az összehívó hatalmak nincsennek tekintettel az általok tönkretett országok viszonyaira, és egymásután invitálják azokat konferenciákra, mert hát az „ő“ ügyeikről-bajukról esik olt szó, az „ő“ érdekükben puffogtatnak el frázisokat és gépelteínek öles hasábokat. De — ismét csak visszatér az a kérdés: mi az eredmény? A mai nyomorúság ? Ezt konferenciák nélkül is elérhettük volna. Talán a német módszer majd véget vet a hiábavaló konferen- ciázásoknak .. . tartózkodjanak a politikától. Majd fölkéri Briglevics Károly dr.-t az ügy ismertetésére. Briglevics Károly dr. min - denekelőtt megjegyezte, hogy ő Hollós Ferenc dr. ipartestületi ügyész akadályoztatása miatt s a vele történi megállapodás alapján szives készséggel tett eleget a fölkérésnek. Rátérvén a dologra, kifejtette, hogy az adózásnak főhibája az, hogy a hatóságok az adók kiszabásánál helytelenül megrögzitett alapokból indulnak ki. Az adózóknak saját bevallásait igen gyakran figyelmen kívül hagyják. A polgárság vagyoni helyzetét erősen túlhaladó terheket visel, amit maga az állam is tud s aminek oka nem is annyira a politikában, mint a vesztett háborúban rejlik, amikor óriási értékek fecsérlődtek el. Mosi egy adott helyzettel állunk szemben, amelyből valahogyan ki kell lá- bolnunk. A pengő, mint mondják, visszanyerte teljes vásárlóképességét, sőt a mezőgazdaság terén ezen túl is van, amit bizonyítanak az alacsony gabonaárak. Az államnak is ehez kell tehát követelését szabnia, ehez kell igazítania a terheket, amelyeket a polgárság vállaira rak. Az adózók a reájok kiszabott adót vegy jogosnak találják, vagy nem. Ha nem, akkor e hónap végéig föl kell mondani az adóalapot. Ha az adóhivatal az új bejelentést nem veszi tudomásul, akkor a dolog az adófelszólamlási bizottsághoz, innen a közigazgatási bírósághoz fölebbezhető. Ezzel Briglevics dr. be is fejezte előadását, amiért Tisch- 1 é r alelnök mondott köszönetét s egyben felszólította a tagokat, hogy akiknek előterjeszteni valójuk van, terjesszék elő. B i t a István azt panaszolta, hogy a körzeti forgalmi adóhivatal értesítette az iparosokat, hogy a forgalmiadót fölemelte. A magyar ember szívesen fizeti az adót, ha van miből. Ma azonban, amikor a kereseti lehetőségek any- nylra csökkentek, képtelenek ezt a fölemelt adót megfizetni. Javasolja, hogy küldöttség utján kérjék a pénzügyigazgatótól a leszállítást. T i s c h 1 é r István elismeri Bita panaszának jogosságát, de megjegyzi, hogy a forgalmiadót miniszteri rendelettel emelték 1 százalékkal, továbbá, hogy megtettek már előbb minden lépést a mérséklés érdekében, de a helyi közegek semmit sem tehetnek. Fordultak már a törvényhatósághoz is. Más tanácsot nem adhat tehát, mint azt, aki sokalja adóját, az fölebbezze meg. De a fö- lebbezés egyénenként történjék, mert a tömeges fölebbezést nem fogadják el. Javasolja egyébként, hassanak oda, hogy a törvény- hatóság Zemplén megye példájára, tegyen fölterjesztést a for- gelmi adónak az egész vonalon Rövidesen törvényben rendezik a nyolcórai munkaidőt. A miniszterelnök az inségakeióról — A politika hirei Budapest, január 18. A szociáldemokrata képviselők vasárnap délben felkeresték Károlyi Gyula gróf miniszterelnököt és szóvá tették az inségakció, valamint a munkanélküliség problémáit. Károlyi miniszterelnök ismertette álláspontját. Kijelentette, hogy a munkanélküli segély tekintetében a kormánynak az eddigi nézetét megváltoztatni nem áll módjában. A munkanélküli ínségesek támogatása, a nyomorba jutottak helyzetének javitása érdekében folyamatban vannak az intézkedések. A fővárosban kibővítik az ebédeltetési, a jegy- és csomagakciót. Törekszik arra, hogy a főváros megismételje a készpénz-segélyezést. A munka- nélküliek kilakoltatásának elkerülése céljából a kormány megfelelő rendelettel intézkedett. A hajléktalanok elhelyezése céljából 700 ezer pengő költséggel haladéktalanul szükséglakásokat építenek. Foglalkozott a miniszterelnök a konkrét panaszokkal. Hangsúlyozta, hogy a fegyencmunkát csak oly mértékben engedélyezi, hogy az ne veszélyeztesse a magánipar érdekeit. Az asztalosiparban helyenként gyakorlatban levő tulhosszu munkaidő megrövidítése csak a 8 órai munkaidőről szóló tervezet elfogadásával lesz elérhető. A törvényjavaslat tervezete még ebben a hónapban elkészül és a kormány arra törekszik, hogy a javaslatot mielőbb letárgyalja a Ház. A kereskedelmi alkalmazottak panaszait ugyancsak törvény utján lehet orvosolni. E törvényjavaslat benyújtása az évek óta fluktuáló gazdasági viszonyok miatt állandó nehézségekbe ütközik. A kormány azonban e téren is mindent megtesz, hogy az alkalmazottak jogos érdekeit megvédje. A bank- tisztviselők által felpanaszolt visz- szásságok tekintetében a kormány elvárja, hogy a pénzintézetek e kérdésre különös gondot fordítsanak és az alkalmazottak elbocsátásánál a szociális szempontokat kellően figyelembe vegyék. Végül a miniszterelnök ismételten hangoztatta, hogy a kormány minden panaszt orvosolni kíván. , Popovics Sándor, a Nemzeti Bank elnöke visszaérkezett Géniből. Kijelentette, hogy Genfben a Népszövetség pénzügyi bizottságának jelentést tettek a transzfermoratórium belföldi hatásáról és beszámoltak a költségvetési keretek szűkítéséről. Meggyőződése szerint a jelentések kedvező benyomást keltettek. Temesváry Imre, a költségvetés előadója kijelentette, hogy a pénzügyminiszter a költségvetés kiadási tételét legalább 820 millióra akarja lecsökkenteni. Reméli, hogy ez sikerül is. Bethlen volt miniszterelnök elutazott Rómából. Egy újságíró előtt reményének adott kifejezést, hogy Lausanneban a hatalmak megtalálják az együttműködés lehetőségét. Hir szerint Bethlen István gróf Zágrábon keresztül Belgrádba utazik. A zalaegerszegi iparosság mozgalma adómérséklésért. Felirat a kormányhoz, küldöttség a pénzügy igazgatóhoz. A zalaegerszegi ipartestület vasárnap délelőtt 11 órakor székházának nagytermében látogatott taggyűlést tartott az adóügyek megbeszélése céljából. A gyűlésen Jády Károly elnök távollétében, kit betegsége akadályozott a megjelenésben, Tischlér István alelnök elnökölt, a tárgyat pedig felkérésre Briglevics Károly dr. ügyvéd ismertette. Tischlér István megnyitó beszédében a mai gazdasági helyzetről szólott s bejelentette, hogy az iparíestület választmányának határozata értelmében hívta össze a gyűlést, melynek célja: eligazodást nyerni a bonyolult adóügyekben. Épen ezért kéri a nagyszámban egybegyűlteket, hogy
