Zalamegyei Ujság, 1932. január-március (15. évfolyam, 2-72. szám)

1932-03-31 / 72. szám

1932 március 31. 3 Zalamegyei Újság azt tapasztalták, hogy éppen a legmegbízhatóbb munkásaik küzde­nek kenyérgondokkal nagyobb- számu családjuk miatt, tehát a szakszervezetekkel, karöltve meg­csinálták ezeket a kompenzációs pénztárokat. Ebbe a pénztárba a munkaadó az általa kifizetett mun­kabér után bizonyos összeget fizet. Ebből az összegből aztán a gyár, vagy üzem munkásai csa­ládi pótlékot kapnak, mégpedig progresszív alapon. Franciaországban például leg­több pénztár egy gyermek után 6'25 P-t, két gyermek u’án 15 P-t, öt gyermek után azonban már 5742 P-t fizet havonta. A keresztény szakszervezetek a családos munkásoknak ezt a méltányos, igazságos támogatását Belgiumban és Franciaországban kötelezővé is tétették. Svájc kato­likus kantonjaiban szintén erősen terjed ez a rendszer. A kaszaházai halálos kimenetelű verekedés a törvényszék előtt» A tárgyalást április 13-ig ehapQlfák. A múlt év november 22-én késő este súlyos kimenetelű vere­kedés folyt le Kaszaházán. Össze­ütközés támadt négy kaszaházai lakós között. Az egyik párthoz Bognár Gyula 20 éves legény, uradalmi tejeskocsis és Mester József 24 éves, parádéskocsis tar­tozott, a másikhoz pedig Zsup- pányi István 24 éves malommun­kás és Varga Kálmán. A civódás a vendéglőben keletkezett s már ott verekedéssé fajult. Később a cselédházak előtt folytatódott a harc, amelyben karók és vasvil­lák szerepeitek harci eszközök gyanánt. A harc azzal végződött, hogy Mester és Bognár vasvillá­val súlyosan összeverték Zsúppá- nyit, aki erősen megsérült a fején és eltörött az egyik térde. Kisebb sérüléseket szenvedtek Bogár és Varga Kálmán. Zsuppányi sérü­lései következtében a zalaegerszegi kórházban február 5-én meghalt. Varga Kálmánon 20 napon túl gyógyuló testi sértést ejtettek. Az ügyben súlyos testi sértés cimén eljárás indult Mester és Bognár ellen, de eljárás folyt a többi szereplő ellen is. A főtárgyalást is kitűzték az egyesbiró előtt, de nem lehetett megtartani, mert Zsuppányi akkor súlyos állapot­ban feküdt a zalaegerszegi kór­házban. Közben Zsuppányi meg­halt és igy az ügy a kir. tör­vényszék büntető tanácsa elé ke­rült, mely ma tartotta meg a fő­tárgyalást Czikó János kir. kúriai bíró, törvényszéki elnök vezetése mellett. A kir. ügyészség halált okozó súlyos testi sértés bűntet­tével és Varga megverése miatt külön súlyos testi sértés bűntet­tével vádolja őket. Bognár Gyula az elnök kér­désére kijelenti, hogy bűnösnek érzi magát. Zsuppányit háromszor ütötte meg vasvillával, de — sze­rinte — a verekedést Zsuppányiék kezdték. Ő a kaszaházai korcs­mában táncolt s a zene miatt vesztek össze Zsuppányiékkal s őt Zsuppányi karóval kétszer meg­ütötte, majd elmenekültek. A ma­jorban értékel őket s akkor ütötte meg Zsuppányit. Egyébként ő maga is szenvedett sérülést a jobb fülén, amit az orvosi látlelet is igazol. Ezt Zsuppányi ejtette rajta. A felelősséget Mesterre hárítja. Mester József tagadja, hogy ő a felelős Zsuppányi haláláért. Azt beismeri, hogy Varga Kál­mánt megverte. Azt mondja, hogy mindannyian ittasak voltak. Zsup­pányi a korcsmában földhöz csap­kodta a poharakat és beléjök kö­tött. Zsuppányi betyárnótákat éne­keit és azt mondta, akiben vér van, jöjjön ide! A verekedést Zsuppányi kezdte és boxerre! ütötte meg őt, Varga Kálmán pe­dig karóval Bognár Gyulát. Bognár Gyula szemébe mondja Mesternek, hogy a föl­dön fekvő Zsuppányinak ezt mon­dotta : no, most már megismered majd a Mester Jóskát. Varga Kálmán háziszolga úgy vall, hogy a verekedést a korcsmában Bognár kezdte. Ta­gadja, hogy megütötte volna Bog­nárt. Őt és Zsuppányit a korcs- máros fölvezette az emeletre, hogy ott várják meg, mig Bognár és társa elmennek, nehogy verekedés legyen. Mikor Bognárék elmentek, akkor jöttek ki a vendéglőből, de Bognár és Mester lesben állottak és megtámadták őket. Mester úgy ütötte őt fejbe, hogy össze­esett, mig Bognár Zsuppányira ütött vasviiíával. Czikó János elnök most is­merteti a látleleteket. Mester a jobbkarján szenvedett 8 nap alatt gyógyuló sérülést, Varga sérülése nem 20 napon túl, hanem 8 nap alatt gyógyult. Orvosszakértői vé­lemény szerint Zsuppányi halálát térdkalácstörés következtében be­állott gennyes csontgyuiadás, gennymérgezés, azonkívül kopo- nyalemez-repedés okozta; ez utóbbi agynyomásí is okozott. A térdkalácstörést föltétlenül fekvő állapotában való ütéstől kapta. B o 1 d a u f Gizella, Jakabffy Antal házicselédje azt vallja, hogy Zsuppányi és Varga kezdték a verekedést. Luif Irén cseléd hasonlóké­pen vallott, mig B ő d i Juliánná súlyosan terhelő vallomást tesz Mesterre, aki, amikor Bognár meg akarta ütni a földön fekvő Zsup­pányit, azt mondta neki: hagyd, én már adtam neki annyit, hogy úgyis megdöglik. A múlt hónap­ban Mester 40 pengőt kínált neki, ha rá nézve kedvező vallomást tesz, Boldauf Gizellának házassá­got Ígért. Varga Ferencné szül. Zsuppányi Mária terhelőén vall. Horváth Károly korcsmáros nem tudja, ki kezdte a vereke­dést. Zsuppányit és Vargát felve­zették az emeletre, a másik ket­tőt kituszkolták a kocsmából. Mi­kor Zsuppányiék elmentek, utá- nok néztek és feltűnt nekik az, hogy nem a hídon keresztül men­tek haza Ólába, hanem befordul­tak a majorba. Ezután a bíróság még néhány tanút hallgatott ki, majd a bizo­nyítás kiegészítése céljából a tár­gyalást április 13-ig elnapolta. — Női tavaszi kábáink legna­gyobb választékban találhatók Schiltz-nél. Jeruzsálemben, a szenvedő Jézns nyomában. Irta : Nagy Amadé dr. bencéstanár. II. A húsvéti bárány mellé még szokás volt a zsidóknál különö­sen kedvelt eledel, a charoseth elkészítése. Ez füge, datolya, man­dula, ecet, bor és fahéj keveréke volt. Ebbe a szósz-, vagy leves gyümölcsbe mártogatták vacsora alatt a kenyerüket. Természetesen Jézus is ezt evett apostolaival és ebbe mártva kenyerét Jézus adta Judásnak „a bemártott kenyeret“. A csillag felkelte után kezdő­dött a vacsora. A teremben keleti szokás szerint nem ültek, hanem kereveteken feküdtek. Mikor az első kehely borral tele, melyet állva ittak, körüljárt, Jézus szo­morúan szólt : „Nem isszom többet veletek a szőlőtermé­séből, mig el nem jön az Is­ten országa“. A szabadulás történet elmondása után ismét körüljárt a kehely és a jubiláló nagy Hallelt (Aleluja) Dávid 112 —113 zsoltárát énekelték. Majd lábmosás, áldás és a lakoma el­költése következett. A lábmosást és felszolgálást a szentirás szerint Jézus maga végezte. A kehely ismét körbe járt (ca- lix jubili) és ismét a Haliéit, a 113 zsoltárt folytatták (9—117-ig). Ez eddig az ószövetségi hús­véti vacsora volt, amelyet az orthodox zsidók ma is pontosan igy végzik (Erdős Renée : Uj Sarj). Ezután jött a nagy és szent titok Jézus szereíetének kiáradása, az Oltáriszentség rendelése. Ez a szent cselekmény ismétlődik meg Jézus akaratából oltárainkon. És ezen az eredeti helyen nincs oltár, nem lehet misézni és meg­említeni Jézus szavait ! ! . Kifelé menve mégis térdethajtotfunk, bár az a arab morgotí és hevesen hadonászott. Nem érti szegény eggyügyü alak, mit jelent ez ? Az utolsó vacsora termétől az Olajfák hegyére mentünk. Azon az utón, amelyiken Jézus ment az apostolaival. Ez az ut Jeruzsálem délkeleti részén van, a Kedron, vagy Jozafát völgyében. „És ki- méne Jézus az olajfák hegyére szent énekeket énekelvén.“ Elő­ször a Gé-Hinnón (Gehenna) felé mentünk egy kissé délre, majd a kiszáradt patak medre mellett észak-keletre. [Csúnya kopár hely ez nyáron, hepe-hupás göröngyös ut. A Hinnón völgye, vagy más­képen átkozottak völgye, szemét­lerakodó hely volt. A Jozafát völ­gye tele van fehér sírkövekkel sűrűn egymás mellett. Indok és mohamedánok ide temetkeznek, mert az a hit él, hogy itt lesz az utolsó ítélet. Itt van egy körte­forma kőtorony, Absalom sírem­léke. Jézus idejében is ott volt. Még Dávid építette (X sz. Kr. e.) hálátlan fiának ! (Olyan az uttá- volság, mint a cenakulumtó! a getszemani kertig, mintha valaki az állomás háta mögött lévő domb­ról a zárda mellett lévő jánka- hegyi szőllők aljába menne.) itt ment a szomorú csapat, Jézussal együtt 12-en. Mi az arab cser­késszel és Lippay Úrral 11-en voltunk. Kis szentirásomat néze­gettem és menet közben ismétel­ten olvasgattam arról, ami itt ak­kor történt . . . „Akkor Jézus a Getszemani nevezetű kertbe méné velük, miulán a Kedron patakon által mentek“. (folyt, köv.) Kommunista mozgolódások. Cegléd, március 30. A múlt hé­ten a város által vezetett inség- munkák keretében dolgozó mun­kások között valaki kommunista röpiratokat szórt széjjel. A rend­őrségnek sikerült megállapítania, hogy a röpiratokat Pásztor István 23 éves többszörösen büntetett egyén juttatta a munkások közé. A vizsgálat során Pásztor lakásán nagymennyiségű kommunista ira­tot találtak. Átadták az ügyész­ségnek. Debrecen, március 30. A raka- mazi csendőrség letartóztatta La- zarovics József cernentáru és fa- kereskedő és Lefler György hen­tes és mészáros nkamazi lakoso­kat, mert bolsevista szervezkedést készítettek elő. Mindkettőt átkisér- ték a debreceni ügyészségre. Balaton Drogéria íoto-szaMzlet és foto-laboratórinm KESZTHELY Kossuth Lajos-a. 26. Amatőr foto munkák szak­szerű kidolgozása és nagyítása. 5143 Szélsőséges időjárás Oláhországban. Bukarest, március 30. Oláhor­szágban az időjárás nagyon szél­sőséges. A hidegben igen sok ván­dormadár elpusztult, mert a ha­vazás miatt nem jutottak élelemhez. LegeSegás?ssbb rmodig f a S c h ü H

Next

/
Thumbnails
Contents